Megvolt tehát a árriasztás és ennek oka Indiában keresendő. Az ázsiai ország ugyanis betiltotta a fehér rizs exportját – a basmati kivételével – ami a globális élelmiszerinfláció további megugrásától való félelmet táplálja. Történt mindez épp akkor, amikor Oroszország is „célba vette” a gabonahajókat. Ezek a tényezők pedig értelemszerűen felfelé nyomják a gabonaárakat.
De mi is történt Indiában?
Csütörtökön az indiai fogyasztóvédelmi minisztérium közölte, hogy betiltja az exportot, hogy
csökkentse az árat és biztosítsa a belföldi piacon való elérhetőséget
A minisztérium szerint a rizs ára Indiában az elmúlt évben 11,5 százalékkal, az elmúlt hónapban pedig 3 százalékkal emelkedett, ezzel együtt az április és június közötti exportmennyiség 35 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ez pedig már nagyon súlyosan érinti a közel másfél milliárdos népességű ország mindennapos élelmezését. Nagyobb baj ugyanakkor, hogy
az indiai rizsre vonatkozó ár- és kínálati riadó újabb bombaként robbanhat be a legveszélyeztetettebb országok számára.
Miért globális probléma az indiai rizsexport leállítása?
India a világ legnagyobb rizsexportőre, a világ rizskereskedelmének több mint 40 százalékát adja, és Kína után a második legnagyobb termelő.
Elemzők a CNBC-nek elmondták, hogy az azonnali hatályú, drasztikus intézkedés még magasabbra emelheti az amúgy is magas árakat, súlyosbítva a majdnem egy éve bevezetett, egyes szállítmányokra vonatkozó tilalom hatásait.
Kivéve a basmati
Szeptemberben India 20 százalékos vámot vetett ki a hántolatlan fehér rizs, a hántolt rizs, a félig hántolt rizs és a barna rizs exportjára. A legutóbbi tilalomhoz hasonlóan a vám nem terjedt ki a basmatira, India legismertebb, itthon is népszerű rizsfajtájára.
Az ázsiai országnak az elmúlt hetekben már amúgy is emelkedő élelmiszerárakkal kellett megküzdenie, miután a heves monszun esőzések megrongálták a termést és megzavarták a szállítást, megemelve a paradicsom és más alapvető élelmiszerek árát.
A Gro Intelligence mezőgazdasági elemző cég a bejelentés előtt kiadott jelentésében azt jósolta, hogy a tilalom súlyosbíthatja az élelmiszer-biztonság hiányát a rizstől nagymértékben függő országokban.
Az indiai rizs fő célországai közé tartozik Banglades, Kína, Benin és Nepál. De további afrikai országok is nagy mennyiségű indiai rizst importálnak
– írták.
"A rizs globális kínálata ezzel drámaian csökkenne... mivel az ország a világ második legnagyobb alapélelmiszer-termelője" – mondta Eve Barre, a Coface kereskedelmi hitelbiztosító ASEAN-közgazdásza.
A sima fehér rizs India rizsexportjának mintegy 25 százalékát teszi ki. Az importőrök a régió alternatív beszállítói, például Thaiföld és Vietnam felé fordulhatnak, ám ez aligha elégíti ki majd a keresletet.
Az árak hamarosan az egekbe szöknek?
A rizs ára már most is évtizedes csúcson mozog, részben a kínálat szűkössége miatt, ugyanis a rizs vonzó alternatívává vált, miközben más fontos gabonafélék árai az ukrajnai orosz inváziót követően 2022 februárjában emelkedtek.
A piac azonnal reagált a hírre: a nyersrizs határidős jegyzései rögtön emelkedtek, és jelenleg 15,8 dolláros árfolyamon kereskednek vele. Ami ugyan elmarad a 19,6 dolláros június közepi csúcstól, ám láthatólag ismét célba vette.
Oscar Tjakra, a Rabobank vezető elemzője úgy becsülte, hogy az árak akár meg is haladhatják a második negyedévben mért csúcsokat, amikor a nyers rizs elérte a 18 dolláros szintet.
Valahol persze az indiaiakat is meg lehet érteni: a dél-ázsiai ország nagyon magas zöldség-, gyümölcs- és gabonaárakkal küzd. A paradicsom ára Indiában az elmúlt hetekben több mint 300 százalékkal emelkedett a kedvezőtlen időjárás miatt. A Reuters felmérése szerint az ország inflációja az emelkedő élelmiszerárak miatt várhatóan 4,58 százalékos lesz éves szinten.
Az élelmiszerválság visszatér
Nagyobb gond, hogy India tiltása ugyanazon a héten történt, amikor Oroszország elkezdte bombázni az ukrán gabonasilókat, és kilépett a Fekete-tengeri gabonamegállapodásból amely az elmúlt 11 hónapban több mint 30 millió tonna ukrán búza és étolaj exportját tette lehetővé világszerte. A gabona ára csak az elmúlt öt napban 11 százalékkal emelkedett. A kukorica csaknem 9 százalékkal ugrott meg.
Arif Husain, az ENSZ Világélelmezési Programjának vezető közgazdásza szerint:
különösen a szegény országok, már most is drámai élelmiszer-inflációval szembesülnek. Ha valaki különösen függ az élelmiszer-importtól, és nagy az adóssága, akkor a valutája leértékelődik, és a kamatlábak emelkednek...
ha szegény az ország, amely ráadásul élelmiszert vagy műtrágyát kénytelen importálni, akkor konkrétan bajban van" – tette hozzá a közgazdász.