Azóta, hogy az Európai Központi Bank (ECB) márciusban elindította - a gazdasági növekedést, az infláció emelését célzó - nagyszabású mennyiségi enyhítési programját, először került negatív tartományba a fogyasztói árindex. Tavaly decembertől kezdve négy egymást követő hónapban mutattak csökkenő tendenciát a fogyasztói árak.

Az inflációt az energiaárak drasztikus, 8,9 százalékos csökkenése húzta le szeptemberben. Az energiaárakat nem számolva 1,0 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak. A gyakran változékony energia-, élelmiszer- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció 0,9 százalékkal növekedett szeptemberben.

A fogyasztói árak csökkenése növeli a nyomást a döntéshozókon, hogy újabb intézkedésekkel próbálják ellensúlyozni a defláció újból felbukkant kockázatát. Az ECB nemrégiben rontotta inflációs előrejelzését, és arra figyelmeztetett, hogy a fogyasztói árak még kisebb ütemben fognak növekedni, ha a kínai gazdasági növekedés lassulásának hatása átterjed az euróövezetre.

Az utóbbi hetekben a jegybank több vezetője jelezte, hogy készek további intézkedéseket tenni, ha a fogyasztói árindex emelkedése a következő két-három évben nem éri el a 2 százalékos célszámot.

Ha a vállalkozások és a háztartások arra számítanak, hogy az árak mérséklődése átmeneti jelenségnek bizonyul, akkor a fogyasztói árindexnek a csökkenő energiaköltségek miatti esése jóval nagyobb pluszt jelent mint az esetleges hátrányok. Főleg a kőolajat és egyéb nyersanyagokat importáló vállalatok profitálhatnak az árak csökkenéséből. A közgazdászok többsége arra számít, hogy az infláció csökkenése átmeneti lesz, az olajárak stabilizálódásával párhozamosan az év végére ismét növekedésnek indul.