Augusztus 2-án komoly lépéseket tett hátrafelé az Egyesült Államok, amikor arról döntöttek, enyhítik a járműiparban a károsanyag-kibocsátásra és üzemanyagfelhasználás-hatékonyságra vonatkozó követelményeket, amelyek megkövetelik az autógyártóktól, hogy hatékonyabb, tisztább autókat tervezzenek. Áprilisban a szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, Scott Pruitt a jelenlegieket túl szigorú szabványoknak nevezte, és azt mondta, hogy nem "a valóságtól elszakadt elvárásokat támasztanak". De globálisan épp ezek a szabványok segítettek az amerikai autógyártók versenyképességének fenntartásában - kezdi a témáról szóló cikkét a Japan Today.

Ahogyan más országok, úgy Kína is az alacsony szén-dioxid-kibocsátású autók felé lépett, mivel az összességében korszerűbb és olcsóbb technológia. A foszilis üzemanyagok helyzetének megerősítésével - véli Kate Gordon energetikai szakértő, a Paulson Intézet tanácsadója - az Egyesült Államok arra ösztönzi az autógyártókat, hogy elavult járművekkel versenyezzenek a globális piacokon. Ezzel pedig Kína mögé kerülhetnek.

Eddig mindig jól jártak az előírásokkal

A jelenlegi szövetségi szabványok előírják az autógyártók számára, hogy olyan személyautókat gyártsanak, amelyek kielégítik a kilométerenkénti és a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos szigorú kritériumokat. Az amerikai javaslata nyolc lehetséges forgatókönyvet tartalmaz a szabványok visszaszorítására, azzal a céllal, hogy 2020 és 2026 között a jelenlegi limitek maradjanak érvényben, fenntartsák a jelenlegi állapotot. A piac, a biztonság vagy a környezet szempontjából ez téves út - írja Gordon.

A történelmi példákból kiindulva is vakvágány: az amerikai autóipar szövetségi szabályozása eddig minden alkalommal jobb járművekhez, a versenyelőny növeléséhez vezetett - példaként a biztonsági öveket, az új fékrendszereket és a szélvédőkre vonatkozó üvegszabványokat említi -, amelyek az elmúlt 50 évben globális szinten elvárássá váltak. "Előretekintve világos, hogy az alacsony vagy szén-dioxid-kibocsátás nélkül üzemelő járművek dominálnak majd a globális közlekedésben a jövőben" - jelentette ki a szakértő.

Valójában nincs is szükség lazításra

A szabályozás enyhítésére szerinte azért sincs szükség, mert az amerikai vállalatok is képesek az elektromos vagy környezetbarát autók gyártására, de megfelelhetnek a szabványoknak, ha olyan más autógyártók technológiáját vásárolják fel, amelyeknek érettebb villanyautókat vagy alternatív meghajtású járműveket fejlesztettek már ki. A szabályok rugalmasak, de kritikus fontosságúak az eddig amerikai versenyelőny fenntartásában is. A Környezetvédelmi és Energia Tanulmányi Intézet (EESI) szerint a "politikai szabályozás fontos szerepet játszik az e-autók fejlesztésében és üzembe helyezésében" mind az Egyesült Államokban, mind Kínában. Nem meglepő, hogy az e-autó forradalom épp ebben a két országban a legsikeresebb, náluk helyezik forgalomba a legtöbb elektromos autót.

A szövetségi szabályok visszanyírása csökkenti a rövid távú nyomást a gyártókon, hogy az elektromos járművek fejlesztésébe fektessenek be, valamint az enyhítés jelentős hosszú távú hatással lehet az Egyesült Államokra - állítja a szakértő, aki szerint pont most érkezett el a fordulópont a piacokon. Úgy látja, hogy mivel az elmúlt évben a globális elektromosautó-értékesítés első alkalommal haladta meg az egymillió darabot, épp robbanás előtt áll a szektor.

Az akkumulátorok ára is 65 százalékkal csökkent 2013-tól 2017-ig, és ez a trend csak gyorsulni fog, ahogy az elektromos járművek iránti globális kereslet is egyre jobban emelkedik Gordon szerint. Sőt, Kína nemrég csatlakozott az Egyesült Királysághoz, Franciaországhoz, Norvégiához és Indiához, vállalva, hogy 2040-re kivezeti a hagyomány meghajtású járműveket, amely további löketet adhat a szektornak.

Még az olyan nagy olajtársaságok, mint az Exxon vagy a BP is arról beszél, hogy rohanosan nő a kereslet tisztább motorokért. A legoptimistább piaci jóslat szerint is 2040-re akkorára nőhet az elektromos járművek iránti kereslet, hogy a globális járműpark több mint 30 százalékát tehetik ki az e-autók. Világszerte 150 milliárd dollárnyi beruházást és kutatási projekteket jelentettek be a gyártók, hogy 2025-re körülbelül 20 millióval több elektromos jármű járjon az utakon.

Amerika az egyik piacvezető, minek ezt feladni?

Az USA-ban a mostani enyhítés azért is zsákutca lehet, mert az elektromos járművek globális termelésének 17 százalékát itt folytatták. Ennél nagyobb számot csak Kína tud felmutatni, vagyis épp tőlük maradhat le még jobban az amerikai gazdaság. Bár a politikai döntések is generáljak a növekedést az e-autók piacán, a fogyasztói kereslet önmagától is növekszik. Az amerikai AAA piackutató legújabb közvélemény-kutatási adatai azt mutatják, hogy minden ötödik amerikai járművezető valószínűleg elektromos autót keres magának, amikor megvásárolja a következő kocsiját, és a sofőrök egyre kevésbé aggódnak, hogy az akkumulátorok töltése problémát jelent majd a számukra, ha útrakelnek.

"Az üzemanyag-hatékonysági előírások befagyasztása a jelenlegi szinten ebben a kritikus helyzetben - amikor a kereslet bővül az elektromos megoldásokért, és több milliárd dolláros beruházásokat hajtottak végre a szegmensben -, csak átengedné a növekvő villanyautó-piacot Kínának, és felesleges szabályozási bizonytalanságot teremtene az autógyártók számára az Egyesült Államokban. A Trump adminisztrációnak meg kell őriznie a jelenlegi szabványokat, vagy azzal a kockázattal kell számolnia, hogy az amerikai autógyártókat arra ösztönzi, hogy a múlt autóit építsék meg egy ettől elforduló piacon" - összegzi véleményét Gordon.

A gyártók viszont könnyen lehet, hogy az elektromosautó-piacon végbemenő kereslet bővülés miatt nem követik majd a Trump-adminisztráció által vázolt irányt, és dacára a lazaságnak, inkább a szigorúbb normákhoz tartják majd magukat. A döntés mindenesetre az ő kezükben van.

Viszont komoly problémát jelenthet, ha az olcsó és hagyományos megoldások mellett marad az autóipar. Amire pedig azért is megvan az esély, mert a világ egyik legnagyobb piaca az Egyesült Államok, ami jelentősen átszabhatja a cégek terveit. Az elköltött fejlesztési pénzek viszont az autóipar kitettségét növelnék, amelyet megfejel a kőolaj-kitermelés bizonytalan jövője is, nem beszélve a globális károkról.

A fotó forrása: Flickr/Marcus O. Bst.