Oroszországból induló tartályhajókat támadtak meg a húszik – számolt be a hírről még szerdán a Magyar Nemzet. Az egyik károkat szenvedett hajó százezer tonna kőolajat szállított az orosz Tuapszéból, a másik, szintén orosz rakománnyal teli tankerhajó Sanghajba tartott. Mindkét hajót dróntámadás érte, az egyiket pedig állítólag ballisztikus rakétákkal is célba vették.

Eddig az oroszországi tengerjárók biztonságban érezhették magukat a Vörös-tengeren, de könnyen lehet, hogy nekik is alternatív útvonalakat kell választaniuk.

Kapcsolódó

Számukra nem ismeretlen terep az orosz északi tengeri útvonal, amellyel sok időt és jelentős távolságot lehet megspórolni, főleg a Vörös-tengeri térség instabilitása miatt szóba jövő, Afrika déli csücskét megkerülő alternatívához képest.

Az Észak-Európából Afrika déli csücskén keresztül Kelet-Ázsiába vezető út legalább 6 hetet vesz igénybe, az Északi-sarkvidéken keresztül erre azonban 18 nap is elég. 

Forrás: gCaptain

Az Eduard Toll cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítóhajó az oroszországi Északi tengeri Jamal üzemből körülbelül 3 hét alatt érkezett meg a kínai Hsziujuba. Az út sarkvidéki szakaszán kevesebb mint egy hét alatt haladt át – illusztrálta egy példával az északi út előnyét a gCaptain.  

Mégsem jó a jégolvadás?

Az északi térség felfuttatására a tengeri szállítmányozás piacán belül kézenfekvő, a napokban megjelent azonban egy kutatás, amely rámutat egy eddig nem ismert kockázatra. 

Korábban mindenki azt hitte, hogy a klímaváltozással együtt járó jégtömeg csökkenése megkönnyíti a kereskedelmi áruszállítók dolgát. A kanadai CBC által idézett kutatás azonban merőben új következtetésekre jutott az elődöknél.

Ugyanis igaz, hogy az éghajlatváltozás hatására a felszíni jégréteg folyamatosan olvad, ám azzal senki nem számolt eddig, hogy ez milyen további következményekkel jár. A kutatás egyik felelőse, a Skót Tengertudományi Társaság azt állítja, hogy az úszó jég elolvadása miatt a mélyben lévő,

vastagabb jégréteg dél felé áramlik, és veszélyessé, kiszámíthatatlanná tesz olyan, évszázadok óta bejáratott útvonalakat, mint például az Északnyugati átjáró,

amely Kanada északi partjainál, a sarkvidéki szigetcsoport mentén köti össze a Jeges-tenger vizein a két óceánt.

Pedig 1990-hez képest jelenleg négyszer annyi hajó közlekedik arra, de ha lehet hinni a kutatásoknak, csökkenhet az az időablak, amíg az átjáró biztonságos. A kanadai társszerző úgy véli, ha itt részlegesen jég által elzárt szakaszokkal kell számolni, az aligha tekinthető életképes kereskedelmi útvonalnak.

A kutatókkal szemben a Kanadai Hajózási Szövetség nem kongatja a vészharangot. Nem vitatják, bármikor lehetnek időbeli csúszások, de a jégtörők eddig is és ezután is készenlétben állnak. Arról sincs szó szerintük, hogy az Északnyugati átjáró egyhamar veszélyeztetné a Panama-csatornát, ahhoz ugyanis óriási beruházásokra, sokkal több jégtörőre és az északi körülményekre kiképzett kapitányokra és legénységre lenne szükség. 

Merész orosz tervek

Az Északi-sarki vizek jelentősége a kereskedelmi hajózáson túl katonapolitikai kérdés is. Oroszország talán a legaktívabb: mindkét területen ambiciózus célokat tűzött ki, 2035-re például 270 millió tonnás rakományforgalommal kalkulál a tavalyi 36 millió után.  

Összehasonlításképpen a Szuezi-csatornán, a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalán 2022-ben 1,27 milliárd tonna rakomány haladt át. Néhány évvel ezelőtt nem sokan hittek benne, hogy az Északi-sarkvidéken egyszer a Szuezi-csatorna forgalmának 20 százaléka is megfordulhat, de az oroszok szerint mindez nem elérhetetlen.

Oroszország a Jeges-tengeren a legnagyobb part menti területtel rendelkező ország. A másik felén az Egyesült Államok, Kanada, Dánia (Grönlandon keresztül), Izland és Norvégia osztozik. Svédország és Finnország nemrég történt csatlakozása pedig azt jelenti, hogy a sarkkör feletti területeken 7 NATO tagállam és az Orosz Föderáció osztozik. De Vlagyimir Putyin elnöknek van a legkövetkezetesebb sarkvidéki stratégiája.