"Kedvező árú utazási lehetőség Budapest és Kárpátalja között" - így kezdődik az egyik bejegyzés egy álláshirdető csoportban, pár oldallal és nyelvvel arrébb ukránul kínálják a fuvart Kijevből a magyar fővárosba. Van olyan is, aki Győrön át Szlovákiába, Csehországba és Németországba is megy egy út alatt. A végállomás akár Hollandia is lehet.
Minek mennél Magyarországra? Kiviszlek Csehországba, kábelgyár, 125 hrivnyás (1 hrivnya = 10 forint) órabér! Elég, ha ukránul tudsz, az ott elég. Neked is jobb lesz
- dörmögi egy lelkes férfi hang a telefonvégén a sosem volt, a cikk megírásához kitalált Mykola Kravcsenkónak, aki szerepe szerint frissen érettségizett és nagyon szeretne pénzt keresni, mert nősülne, a babát váró menyasszonya is ugyanabban a Kijev melletti faluban lakik, mint ő.
Kapcsolódó
Mykola valójában egy magyarul jól beszélő kárpátaljai fiú, aki évek óta Budapesten tanul, de lapunk megkérte, hogy magát ukránnak kiadva hívjon fel pár álláshirdetést, amelyeket az egyik helyi karrierportálon találtunk. Közülük több tucat magyarországi munkát ígér, meg nem nevezett, de magasnak mondott bérrel. Ahogy a beszélgetésből is kitűnik, a magyar munkákat, ha egy mód van, inkább nem ajánlják. A közvetítőnek sem akkora üzlet, mint Szlovákiába, Csehországba, Ausztriába, Németországba, Hollandiába küldeni az embereket. Ő maga ugyanis jutalékot vagy megbízási díjat kap, a kiközvetített emberektől pedig ügyintézési, fuvarozási díjat is kérhet.
"Oda csak akkor menj, ha csak magyarul beszélsz rendesen. Mindenhol jobb a pénz" - ezzel próbálta meggyőzni a fiktív Mykolajt a telefonvonal másik végén beszélő ügynök, aki társasághoz nem tartozik, maga viszi az üzletet. Végül abban maradtak, hogy ha érdekli a cseh munka, akkor kétezer hrivnyát szerezzen, abból kijön a papírjai elintézése és az első fuvar is Prága mellé. "Találd ki, hogy mennyire akarsz pénzt" - zárták a beszélgetést a tárcsahang előtt.
Az ország, amelynek főexportcikke a munkás
Az ukrán vendégmunkásokat manapság Európa-szerte szívesen látják. Tavaly nyári becslések szerint már most is 1-2 millió ukrán él Lengyelországban, ami a legnagyobb statisztikailag láthatatlan bevándorlás Európában. Az ottani munkaerőpiac már szinte telítődött, az ukránokat ezért most inkább Szlovákiába és Csehországba várják. A prágai vezetés támogatja is az effajta bevándorlást: míg 2018-ban csak 20 ezer munkavállalási engedély kiadására volt lehetőség, addig Vladimír Dlouhy, a cseh iparkamara vezetője szerint a 440-500 ezer fős munkaerőhiányt további vendégmunkásokkal lehetne csökkenteni a leggyorsabban, ezért 2019-től évente negyvenezer új engedély kiadását javasolta a helyzet orvoslására - derül ki a Radio Prague híréből.
Eközben bár Magyarország már 2016 nyarán egyszerűsítette az EU-n kívüli munkavállalók foglalkoztatását, a lengyelhez hasonló munkaerő-beáramlás eddig elkerülte. Pedig a kormány bizonyos hiányszakmák esetében engedélyezte a szerb és ukrán állampolgárok hazai foglalkoztatását munkaerőpiaci vizsgálat nélkül is, az idénymunkásokkal pedig elég, ha 90 napot meg nem haladó munkaszerződést kötnek.
Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkárának januári közlése szerint 2016-ban 6303, 2017-ben 9274, míg 2018-ban mintegy 11 ezer munkavállalási engedélyt adott ki az állam különböző hatóságain keresztül a harmadik országbeli vendégmunkásoknak. Ennek zöme ukrán vagy szerb állampolgár. A keret egyébként jóval nagyobb: az engedélyezett kvóta megközelítőleg 59 ezer fő.
Feketén-feherén, titokban
"Nem kell adózni, megoldható" - ennyit mondott az érdeklődőnek egy magyarországi, magas fizetést ígérő munkahely hirdetője. A hívás után a hirdetés teljes szövegét átküldte, szemben az internetes bejegyzéssel, amelyből hiányzott a városnév és a beosztás is. Az alapján, hogy trükközéssel, akár feketén is lehet dolgozni, a vendégmunkások tényleges száma magasabb is lehet a hivatalos statisztikai adatnál. A közvetítő szerint megoldható minden engedély nélkül is. Legyen útlevél - a magyar előny, de legalább új ukrán -, ha az sincs, újabb ezer hrivnya a felár az ügyintézés miatt.
Jellemző, hogy a hirdetésekbe nem írják bele a reménybeli magyar foglalkoztató nevét és a munkavégzés helyét sem. Néha a fizetés is lemarad, ilyenkor telefonálni kell, és ha komolynak tűnik a jelölt, esetleg tapasztalata is van, akkor megkapja a részleteket. Ugyanez volt a forgatókönyv - egy szintén általunk megkért - kárpátaljai, ukránul jól beszélő lány esetében is, aki azzal a háttértörténettel keresett állást, hogy most kapta meg az új, biometrikus ukrán útlevelét és szeretne dolgozni. A laikus szerepe meg is kapta a kioktatást, hogy mindenképpen kell munkavállalási engedély, az új útlevelek csak a beutazási vízum alól jelentenek feloldozást, de mindent elintéznek neki.
Vannak egészen egyértelmű állásajánlatok is: keresnek embert a Samsung gyárába Gödöllőre, Jászárokszállásra a Carrier CR Magyarország Kft. hűtőberendezéseket előállító üzemébe. Míg más társaságok könnyen kitalálhatók, például a szentlőrinckátai autóalkatrész-gyártó a Haldex Hungary Kft. Utóbbinál ráadásul havi 21 ezer hrivnyás fizetést ígérnek, ami átszámítva 212 ezer forint, emellé pedig az az extra, hogy aki akar, 16 órás műszakot is vállalhat a normál 8 órás helyett, de szombaton is beállhat dolgozni a jelentkező. A szállást is a munkahely biztosítja, 3-4 fős szobákban, ahonnan ingyenesen vállalják a munkába vitelt. Az igazán csábító viszont az lehet, hogy kéthavonta a munkáltató állja a hazautat, mivel a toborzás helye Krivoj Rog városa (legalábbis a hirdetés szerint), amely 1100 kilométerre van a magyar határtól.
A kárpátaljai lánynak is ajánlottak cseh és szlovák munkákat, de itthon egy nógrádi faluba is mehetett volna varrónőnek, vagy Székesfehérvárra ruhát válogatni.
A férfiaknak könnyebb, csak ne legyenek fiatalok
Az ál-Mykola viszont válogathatott: a neten talált, Győrbe az Aquacomet Kft. úszómedence-gyárába szóló ajánlatot, ahol 1000 eurós (318 ezer forint) fizetést, túlmunka-lehetőséget, bónuszt, ingyen lakhatást is ígértek a számára, de telefonban egy közvetítő azt is mondta neki, hogy 2000 eurót (636 ezer forint) is megkereshet havonta, ha ért a villanyszereléshez. "Bírd a hideget, mert szabadtér, viszont kétszeri étkezést kapsz az építkezéseken. De nem ihatsz, érted?" - magyarázták neki a telefonba a közvetítő, amikor egy budapesti építkezésre csábították. Azt mondták, hogy ne aggódjon, nemcsak egy helyre várják, mert mindenhova kell az ember, de lehet, hogy néhány nap csak téglát kell raknia, vagy bontania, abból is kijöhet ezer euró egy hónapban.
"Ugye, nem soroztak be?" - kérdeztek vissza neki egy másik közvetítőnél, amikor mondta, hogy csak érettségije van. Ukrajnában ugyanis a sorkötelezettség a 20-27 év közötti férfiakra terjed ki és bár a törvény tiltja, hogy a kiskatonákat a kelet-ukrajnai hadműveleti övezetbe viszik, sokan így is megpróbálnak lelépni a hadkötelezettség elől. Szinte mindenki ismer valakit, aki a Donyec-medencében találta magát a fronton, ezért sokan még 18-19 évesen munkát vállalnak külföldön, tanulják az adott ország nyelvét, majd megpróbálnak ott maradni, ahol vannak. Forrásunk hiába mondta, hogy csak pénz kell neki, nősülni szeretne, végül nem bíztak benne és rávágták a telefont. A kárpátaljai fiú elmondta, hogy többen óvatosak az ukrán hatóságok miatt.
Viszont az ukrán - mint látható százezreket, milliókat megmozgató - vendégmunkás-kereslet növekedésével egyszerre megszaporodtak a csalók is. Ugyan a becsületes közvetítőknél is kötelező valamennyi pénzt fizetni (15-20 ezer forintot) olyan szolgáltatásokért, mint a munkavállalási engedély megszerzése vagy a fuvarozás, de rengetegen csak erre "mennek rá". A séma a következő: feladnak egy kamuhirdetést, a jelentkezőket összegyűjtik, majd lelépnek a pénzzel. "Aki előre kéri, az sanszos, hogy lelép vele. Így van egyfajta bizalom, ha már az induláskor kell csak fizetned. Csak nem hozna át a határon egy sofőr, hogy majd csak úgy kitesz!" - mesélte nekünk a kárpátaljai lány, aki felhívta számunkra a hirdetőket.
A tapasztalatok alapján hektikus, hogy mikor számít előnynek a magyar nyelvtudás. Sok gyárban és termelő cégnél már annyi a magyarul nem beszélő ukrán munkás, hogy kifejezetten keresnek tolmácsolásra brigádvezetőt is - a munkachevo.net hírportál példának egy sárvári gyárat említ erre. "Piros pont, ha tudsz magyarul, de sokszor kifejezetten zavaró is. Aki ugyanis érti a nyelvet, az azt is érti, amikor a feje fölött alkudozik a közvetítő az árról" - foglalta össze a helyzetet a kárpátaljai lány.
Kárpátalján - de Ukrajna más részein is - mára igen gyakorivá vált, hogy a gyerekeket a nagyszülők nevelik, miközben a szülők akár Portugáliáig is elmennek, hogy megteremtsék az egzisztenciájukat. Ez így van már 10-15 éve, emiatt is inkább a zöldfülű vendégmunkások vagy a közeli célpontra vágyók választják Magyarországot. Az elvágyódás érthető: Ukrajnában a január közepén bejelentett emelés után havi 4137 hrivnya (41,5 ezer forint) a minimálbér, az átlagfizetés 8 232 hrivnya (83 ezer forint), miközben egy családi ház fűtésszámlája is körülbelül 25 ezer forint.
Nem meglepő, hogy aki péntek délután felül egy Záhony vagy Kisvárda felé menő vonatra, az hétvégére hazatartó vendégmunkásokkal találkozhat, akik itt az ottani fizetésük tízszeresét is megkereshetik.