Az előző évben közel hét százalékkal nőttek a nemzetközi katonai kiadások, ezzel megközelítve a 2 000 milliárd dollárt. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) frissített adatbázisából kiderült: ez az összeg év/év alapon vizsgálva eléri a 2009-es esztendő hasonló értékét, amikor szintén rekordmagasra ugrottak a hadi kiadások.

Érdekes, hogy egyértelműen nőttek a költések Afrikában, a Közel-Keleten, Európában, Ázsiában, Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában. 2009 óta tavaly volt az első év, amikor a SIPRI által vizsgált valamennyi földrajzi régióban a korábbiaknál többet szántak fegyverekre, írja az Index a Deutsche Wellére hivatkozva.

Siklósi Péter volt védelempolitikai helyettes államitkárt, az EuroAtlantic Zrt. vezető menedzserét kérdeztük a friss számokról. Interjú.

Hogyan értékeli a költések megugrását, mi játszathat nagyobb szerepet – az eladások növekedése vagy az áremelkedés?

Is-is. Hogy melyik mennyire, azt nehéz megmondani, de az teljesen egyértelmű, hogy ez egy trend, ami már tart egy ideje. Elkezdődött óvatosabban, finomabban már 2014 után, amikor a krími megszállás volt az oroszok részéről és a NATO döntést hozott a walesi csúcstalálkozóján, hogy tíz év alatt eléri a két százalékot a védelmi kiadások aránya a GDP-hez képest, de aztán 2022-ben, amikor a mostani orosz-ukrán háború megindult, akkor nagyon felgyorsultak a védelmi költségvetések összegének megemelése.

Legjobb példa erre Lengyelország, amelyik mostanra tulajdonképpen a korábbi olyan 2 százalékról már majdnem 4 százalékra ugrott – itt nagyon határozottan felgyorsultak a költések. Nyilván ez egyben keresletet is generált a piacon, és a keresletnövekedés, amíg az ipar utoléri, addig nyilván az árakat is emeli.

Siklósi Péter
Siklósi Péter, az EuroAtlantic Zrt. vezető menedzsere
Kép: MTI, Illyés Tibor

Ez pedig azt jelenti, hogy a kettőt (az áremelkedést és a költések növekedését) nem lehet egymástól elválasztani, de a biztonsági helyzet rosszabbodásával egyértelműen a tényleges katonai képességekbe való befektetésnek az igénye is megnövekedett. A 7 százalékos ugrás tehát javarészt a keresletnövekedés és kisebb részt infláció.

A SIPRI 2023-as adatai szerint az országok közötti megoszlásban az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Oroszország vezet katonai költésben. Ez alapvetően nem tűnik meglepőnek. Számít elmozdulásra ebben a tendenciában, vagy megmarad ez a három ország a következő években?

Nagyjából azt lehet mondani, hogy ennek a most már több mint kétezer milliárd dollárnak több mint egyharmadát az USA költi el, ők olyan 750 milliárd környékén vannak.

A NATO USA-n kívüli része most olyan 350 milliárd dollár környékén tart, ebben a részben pedig határozottan emelkedő a tendencia. Kína az egy nagyon határozott haderőfejlesztési programot visz, ezért nem számítok arra, hogy őket beelőzné bárki.

Oroszország pedig amíg a háború tart, addig hadi gazdaság van, ezáltal a védelmi költségvetés is extrém magas. Egy háborút kell finanszírozni belőle. Amíg a háború tart, addig szerintem Oroszország pozíciója is nagyon szilárdan ott van az élmezőnyben. Én azt látom, hogy közben az európaiak is egyre határozottabban kezdenek el költeni, tehát az európaiak zárkóznak föl a vezető országokhoz.

Nemrég csatlakozott a NATO-hoz Finnország és Svédország, ez megnövelheti mondjuk a szervezetnek vagy egyáltalán ezeknek az országoknak a költését külön-külön?

A finnek eleve olyan két százalék környékén költöttek, a svédek egy kicsit alacsonyabban, utóbbiak annyiban emelhetik meg a költésüket, hogy nekik is el kell most már érniük a kettő százalékot, és így emelniük kell, de ezt szerintem eleve megtették volna, mert nemcsak a NATO-csatlakozás miatt teszik ezt, hanem a keleti határokon az orosz fenyegetés növekedése miatt is indokolt.

Az elmúlt napoknak a nagy híre az az, hogy a britek bejelentették, hogy 2030-ig extra 75 milliárd fontot költenek védelmi célokra, ezzel 2030-ra el fogják érni a GDP 2,5 százalékát.

ohbo
Adatok: SIPRI
(*1991-ben a Szovjetunióból érkezett hiányos adatok miatt nem készült összesítés.)

Tehát egyre több olyan állam van, amelyik azt mondja, hogy már a NATO-ban megegyezett 2 százalék sem lesz elég, hanem 2,5-et kellene minimumként megcélozni.

Ezt a britek meg is teszik. Az amerikaiak eleve efölött vannak, mert ők 3,5-3,8 százalék között vannak valahol. A lengyelek majdnem elérték a 4 százalékot, és ezt tartani is kívánják. Összességében elmondható, hogy nő a nyomás arra, hogy további emelések legyenek Európában.

Oroszország és Ukrajna között látszik valami eltérés a költésekben a háború kapcsán?

Mind a két ország hadigazdaságra állt át, és annyit költenek, amennyit csak kell, és ennek nyilván a kisebb gazdaságú Ukrajnában a GDP-nek egy nagyobb százalékát teszi ki az oroszokhoz viszonyítva. Az ukránoknál ez az arány a tavalyi éves adatokban 37 százalékon áll. Az oroszoknál messze nincsen ekkora százalékon, náluk jóval alacsonyabb, de messze magasabb az európai arányoknál.

A lényeg az, hogy mind a ketten annyit költenek, amennyit csak kell, és ennek a fedezetét azt meg előteremtik – kérdés, hogy honnan. Nyilván az oroszok alapvetően az olaj és gázexportjukból, és alapvetően exportból, az ukránok meg nagy részben eladósodásból teremtik ezt elő. Például, az a 61 milliárd dolláros csomag, ami most átment az amerikai kongresszuson, annak is egy jó nagy része az úgynevezett elengedhető kölcsön. Kvázi nem ajándékba kapták, hanem kölcsönként, amit persze aztán vagy elengednek vagy nem. Ukrajna azonban határozottan eladósodási pályán van, mert nincsenek olyan bevételei, mint az oroszoknak.

Az eddig említett tényezőkön kívül mi járulhatott hozzá a növekvő trendhez?

Az orosz-ukrán háborún kívül a világ többi részén sem éppen nyugodt a helyzet, mert folyik például a gázai háború. Nyilván Izrael is egyre többet költ a védelemre, ők is kaptak egy amerikai támogatási segélyt ebben a kongresszus által elfogadott csomagban. Emellett a távol-keleti, a kínai haderőfejlesztés is sokakat feszültséggel tölt el, erre reagálva Japán és India is növelte a védelmi költségvetését.

A költségeken túl milyen következmények vannak?

Nyilvánvalóan a költségvetési következményeken túl szerepet játszanak más tényezők is, hiszen ezt a pénzt el kell valahol költeni, így keletkeznek hadiipari és iparfejlesztési következmények, ami a hadiiparnak a fejlesztése szempontjából rendkívül fontos. Ezzel a témával foglalkozik majd az EuroAtlantic Zrt. május 10-i Hungarian Defence Industry Summit eseménye is.