Súlyos következményei lesznek annak, ha a vörös-tengeri válság hosszú távú konfliktusba torkollik – szögezte le az Economxnak nyilatkozó szakértő. Ramachandra Byrappa, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója hangsúlyozta, ebben az esetben az Ázsia és Európa közötti kereskedelmet magas költségek és kiadós késések terhelik majd.
Ez pedig részben a transzatlanti kereskedelemnek kedvezhet. Európa és Kanada, valamint az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatok erősödhetnek, miután ezek a tengeri útvonalak geopolitikai kockázatoktól mentesek.
Ugyanakkor a szakértő Ázsia és Európa magas fokú gazdasági integrációja miatt nem gondolja, hogy transzatlanti kapcsolatokkal teljes egészében kiválthatóak lennének az ázsiai források. Hangsúlyozta, az Ázsia és Európa közötti kereskedelem a világkereskedelemnek mintegy 12 százalékát teszi ki becslések szerint. Éppen ezért elkerülhetetlennek látja, hogy alternatív szárazföldi útvonalakat kísérletezzenek ki abban az esetben, ha a probléma hosszabb távon is fennáll.
A geopolitikai helyzet megbízhatatlansága, a sok bizonytalanság és rizikófaktor viszont egy hajtűkanyarra kényszerítheti Európát. Az ukrajnai támadás óta kereskedelmi, gazdasági szempontból szándékosan hanyagolt Oroszország a kutató szerint a vörös-tengeri veszélyek miatt akár újra főszerephez is juthat az európai gazdaság versenyképességének fenntartásában.
Ez a helyzet visszavezetheti Európát Oroszországhoz, amely újra létfontosságúvá válhat az európai gazdaság számára, nemcsak mint kereskedelmi partner és olcsó energiaszállító, hanem mint biztonságos kereskedelmi útvonal
– nyilatkozta az Economxnak Ramachandra Byrappa, aki az MKI közelmúltban létrehozott, Új Típusú Kihívások Kutatócsoportjának koordinátora.
Megcsappant a vörös-tengeri áruforgalom
A Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán áthaladó konténerhajók száma 90 százalékkal csökkent január első hetében a 2023 elejéhez képest – írja a Financial Times a londoni székhelyű Clarksons szállítmányozási ügynökség kutatása alapján. Ezzel párhuzamosan pedig január 9-én már több mint kétszer annyi hajó választotta a vörös-tengeri útvonal helyett azt, hogy a Jóreménység fokát megkerülve juttatja el Európába a szállítmányát, mint december 21-én.
Többek között a dán Maersk hajózási óriáscég is a közelmúltban jelentette be, hogy biztonsági aggályok miatt a „belátható jövőben” kerülni fogják a vörös-tengeri kereskedelmi útvonalat a húszi fegyveresek támadásai miatt.
A húszik gyakorlatilag ellenőrzésük alá vonták a Vörös-tenger kijáratát az Indiai-óceán felé, Jemen nyugati partjainál. A csupán 20–30 kilométer széles Bab el-Mandeb-szoroson át közlekedő teherszállító hajókra lőnek, esetenként foglyul is ejtik őket és a rajtuk szolgáló személyzetet.
Közbelépett a brit és amerikai haditengerészet
A húszi fegyveresek vezetői ragaszkodnak azon álláspontjukhoz, hogy a támadásokat Izrael Gázai-övezet elleni megmozdulásai miatt hajtják végre. Állításuk szerint a célpontjaik kizárólag Izraelbe tartó hajók, valójában azonban más úti céllal hajózó járművek sincsenek biztonságban.
A brit és amerikai haditengerészeti erők kedd este avatkoztak közbe, mikor a húszik elindították az eddigi egyik legnagyobb rakétatámadásukat.
„Január 9-én, helyi idő szerint körülbelül 21:15-kor az Irán által támogatott húszik komplex támadást indítottak a Vörös-tenger déli részén, a nemzetközi hajózási útvonalak felé, ahol több tucat kereskedelmi hajó haladt át”
– közölte az amerikai központi parancsnokság.
A közlemény szerint a hajókban nem keletkezett kár, miután összesen 21 drónt és rakétát lőttek le.
Újabb inflációs hullámmal szembesülhetünk
Bár a világszerte problémát okozó dinamikus áremelkedés már épp kezd lecsengeni, az elemzők szerint most újabb inflációs nyomást jelenthet a vörös-tengeri válság. Mivel a Szuezi-csatorna helyett a Jóreménység foka felé hajózni mintegy 40 százalékkal hosszabb távot és jelentős többletköltséget jelent, logikus, hogy egy ponton ez a fogyasztói árakban is megmutatkozzon.
A héten nyilvánosságra hozott német és francia inflációs adatok enyhe emelkedést mutatnak. Az áremelkedés ütemén azonban lökhet egyet a munkaerőpiacok aktuális feszessége is – az Egyesült Államok munkanélküliségi rátája történelmi mélypontra, 3,7 százalékra esett. A vörös-tengeri események után ráadásul már megkezdődött új árképzés a logisztikában, ami az év eleji szállításokat már érinti
– mondta Ramachandra Byrappa.
A kutató szerint legalább négyféle inflációs nyomás különíthető el most egymástól, és „a régi inflációs démonok most összefoghatnak az újakkal”. Szerinte a március-júniusi időszak lesz az igazán kritikus ilyen szempontból.
Az áremelkedés minden olyan ágazatot érinthet majd, amely nagy mennyiséget importál. Emelkedhet majd
- az élelmiszerek,
- a háztartási készülékek,
- az autók,
- az alkatrészek és
- a textíliák ára is.
Ez a hatás pedig átgyűrűzhet az egyes országok egész gazdaságára.
A dokumentumot 11 ország fogadta el szerdán New Yorkban, Oroszország, Algéria és Mozambik tartózkodásával. A határozatról való szavazást több órával késleltette, hogy Oroszország röviddel a szavazás előtt számos módosítást terjesztett be, ám ezeket mind elutasították.Az Izrael és a Hamász között folyó gázai háború kitörése óta az Irán által támogatott húszik sorozatos támadásokat intéznek a Vörös-tengeren haladó, vélhetően Izraelhez köthető hajók ellen. A húszik közölték, hogy csak a Gázai övezetbe segélyt szállító teherhajókat engedik áthaladni.A nagy hajózási vállalatok igyekeznek elkerülni a Vörös-tengert és a Szuezi-csatornát.A globális kereskedelem mintegy 10 százaléka halad át a Vörös-tengeren. A Vörös-tengert a Földközi-tengerrel összekötő Szuezi-csatorna a legrövidebb hajózási útvonal Ázsia és Európa között. Alternatívája a dél-afrikai Jóreménység-fokának megkerülése, de az legalább két héttel növeli a hajók útját.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!