Az RWE német energiamamut céget Magyarországon elsősorban, mint a kivénhedt visontai lignit tüzelésű erőmű, illetve az Elmű és Émász egykori tulajdonosaként ismerik. Az egykor Európa-szerte a szénerőműveiről és a német nukleáris erőművi flottában vállalt vezetői szerepéről ismert cég azonban az elmúlt években gyökeres változtatásokon ment keresztül.
Közel sem értek még el a folyamat végére, de a jelek alapján az irány jó (a cégben kifejezetten zöldenerigás divíziók alakultak, ezek jelentik a túlsúlyt, a szenet pedig temetik) - a tempót meg éppen most növelik.
E folyamatnak az egyik tételét a napokban megírtuk: a saját erőművi termelésük és a megváltozott hálózati igények együttes javítására képes, óriási akkumulátor-ligetet építenek (valójában kettőt). A Hamm és Neurath egykori szénerőműveinek telephelyére kerülő, 140 millió euróba kerülő, hálózat-kiegyenlítési szolgáltatásokra képes, 140+70 MW méretű akkupakkok azonban csak annak a nagy tervnek az egyik közbenső állomásai. Az RWE-t 2030-ra ugyanis 3000 MW akkumulátor tároló üzembe állítására készül.
"A változás az RWE történetének része. Ez az előfeltétele annak is, hogy cégünk a jövőbe is megállja a helyét" - olvasható a cég weboldalán. Nem messze attól a bejelentéstől, amely egyértelműsíti: 2030-ra a cég nem csak a szénkivezetésről gondoskodik, de a 2040-ig totális klímasemlegességig vezető úton központi szerepet vállalnak az ellátásbiztonság megerősítésében is.
2038 helyett 2030
Érdemes ezen a ponton jelezni, hogy az RWE- már ma sem üzemeltet kőszén (feketeszén) tüzelésű erőműveket Németországban, a két hollandiai egység, ami az Európai Unióban a cég tulajdonában van, biomasszára áll át. Ami pedig a lignit tüzelésű blokkokat illeti: az RWE október elején azt közölte, hogy bár a jelenlegi energiaválságban több blokk is készenlétben van, illetve termel, az eddigi tervekkel ellentétben az RWE nem húzza 2038-ig a lignites blokkok üzemeltetését, hanem 2030-ig fokozatosan megszünteti azok működését.
Ez utóbbi döntés a már 2019 februárjában a Napi.hu-ban leközölt gondolatmenetet igazolja vissza; Nick Butler, nemzetközi méretű energetikai szaktekintély a Financial Times hasábjain levezette, hogy miért fog Németországban a politikai alkudozással elfogadott 2038-as deadline előtt véget ér a szénkorszak.
Hollandia, éjáó!
Ami a hollandiai érdekeltséget illeti: a változások szele a jelek szerint elfújta az RWE korábbi makacskodását, sőt, ez olyannyira megfordult, hogy a legfrissebb bejelentés éppen Hollandia számára kecsegtet nagyobb haszonnal.
A cég közleménye szerint az RWE nyerte meg a HKW-VII (Hollandse Kust West) tendert, így megkezdheti az összesen 760 MW teljesítményre képes tengeri (offshore) szélfarm engedélyeztetését, majd azok megszerzését követően az építést. A projekt érdekessége, hogy a beruházási versengés valójában a területért zajlott, mivel a zöldenergia beruházáshoz és üzemeltetéshez a holland kormány semmiféle támogatást nem kínált. Ez azt jelenti, hogy a kezdettől kizárólag üzleti alapon beruház és épít az RWE.
A cég megkapta az engedélyt az Északi-tengerben - a partoktól mintegy 53 kilométerre található - terület beépítésére. A szélfarm, ha majd a hálózatra kapcsolják a teljes kapacitást, mintegy 1 millió holland otthon ellátásához elegendő áramot termel majd évente. A német cég közleménye azt írja, azért nyertek, mert a Holland Vállalkozási Ügynökség (RVO) felismerte, hogy az RWE "megoldásokat kínál a tengeri szélerőműveknek a holland energiarendszerbe történő optimális integrálására".
Sven Utermöhlen, az RWE Renewables Offshore Wind vezérigazgatója a győzelmi hír kapcsán pesig azt jelezte, hogy a cég 2030-ra legalább 8 GW termelő szélenergia potenciállal akar rendelkezni.
Ha mindez nem lett volna még elég, a HKW-VII eredméynhírdetésével kapcsolatban az Offshore Wind Business arra hívja fel a figyelmet, hogy az RWE azzal is maga felé billentette a mérleget, hogy arra is volt komplett megoldása, hogy a szélfarm többletenergiájával mit kezdhetne a holland rendszer. A tervek szerint e többleteket a szárazföldi zöld hidrogén termelésbe kapcsolják majd be, amivel amúgy a szintén a német cég "közbenjárásával" építendő, szintén a nyílt vízen úszó-lebegő napelemes rendszerek által termelt árammennyiségeket fogják kiegészíteni.
A szélpark építése ugyanakkor együtt jár a hálózat stabilitásával is - a HKW VII termeléséhez a más rugalmas keresleteket (fogyasztókat) is beépítenek majd - például elektromos kazánokkal, illetve akkumulátoros energiatárolókkal. A szélerőműparknak 5 éven belül teljes körűen üzemelni kell.
Fordult a szélirány
Hollandia ambiciózus megújuló energiás elképzelésekkel veteti észre magát az európai klímapolitikában azt követően, hogy 2015-ben a kormányt, majd tavaly tavasszal pedig az ország legnagyobb és egyben legismertebb energiacégét, a Shellt bírósági döntéseken keresztül holland civilszervezetek arra kényszerítettek, hogy a korábbiaknál sokkal ambiciózusabb vállalásokat tegyenek a klímavédelemben és a kibocsátáscsökkentést illetően.
Jelenleg a tengeri szélenergiás célkitűzések az évtized végére 21 GW-ot írnak elő. Ezt 2050-re 70 GW-ra tervezik feltornászni.