Miközben az űrügynökségek új teleszkópokat, rovereket és szondákat indítanak, hogy lakható bolygókat és idegen életet keressenek a Földön túl, egy brit pap segít a NASA-nak megérteni, hogy a földönkívüliek felfedezése hogyan változtatná meg az univerzumról alkotott képünket - ezzel a felütéssel kezdi cikkét a brit Times. 

Andrew Davison tiszteletes - aki bár most a Cambridge-i Egyetem papja és teológusa, mégis Oxfordban szerzett doktori fokozatot biokémiából -, egyike annak a 24 teológusnak, akik részt vettek a NASA által támogatott programban az amerikai Princeton Egyetemen található Teológiai Kutatási Központban (CTI), amelynek célja annak felmérése, hogy a világ főbb vallásai hogyan reagálnának arra a hírre, hogy értelmes lények léteznek a Földön kívül.

Davison szerint, az idegen élet megtalálásának lehetősége egyre reálisabbá válik. A James Webb űrteleszkóp karácsonykor indul, és képes lesz elemezni a távoli csillagrendszerekben található bolygók légkörét, hogy kiderüljön, lakhatók-e. Az Európai Űrügynökségnek a hertfordshire-i Stevenage-ben épített Rosalind Franklin rovere jövőre indul útnak, hogy két méter mélyre fúrjon le a Mars talajába élő vagy megkövesedett mikrobák után kutatva.

Az Europa Clipper küldetés 2024-ben indul útnak, hogy a Jupiter jeges, felszínalatti óceánnal rendelkező holdját, az Európát vizsgálja az élet jelei után. A héten cardiffi tudósok azt állították, hogy a Vénusz légkörében lévő ammóniát élő szervezetek hozhatták létre.

Ahogy a NASA egyik szakértője a The Timesnak nyilatkozta: "Lehet, hogy 100 évig nem fedezzük fel az életet. De az is lehet, hogy már a jövő héten megtaláljuk." Ez pedig komoly kérdéseket vet fel: hogyan reagálnak majd a különböző vallások hívei a hírre? Olyan kérdésekre kell választ találni, hogy vajon Isten teremtett-e életet máshol is a világegyetemben? Küldhetett-e megváltót, hogy meghaljon egy idegen faj bűneiért? A földönkívüli élet felfedezése miatt a vallásoknak át kellene írniuk a teljes teremtéstörténetüket? Vagy könnyedén elfogadnák a főbb vallások? Ha hiszünk abban, hogy egy Isten vagy istenek teremtettek minden kis és nagy teremtményt, miért ne vonatkozhatna ez az egész világegyetemre?

Davison gyakran vitatkozott ezekről az elképzelésekről a teológiai hallgatóival. Amikor látta, hogy a NASA teológusokat keres az ilyen jellegű kérdésekkel való foglalkozásra, jelentkezett. Ezután 2016 szeptembere és 2017 júniusa között egy tanévet töltött a New Jersey állambeli Princetonban az űrügynökség által 1,1 millió dollárral támogatott, "Az asztrobiológia társadalmi hatásai" című program keretében.

"Úgy tűnik, hogy a nem vallásos emberek is túlbecsülik azokat a kihívásokat, amelyeket a vallásos emberek ... tapasztalnának, ha szembesülnének az idegen élet bizonyítékával" - véli Davison, aki szerint a "teremtést" Isten "nagylelkű ajándékának" tekinti, és azt mondja: "Ez ugyanúgy vonatkozna ... bármilyen más életre, ami az univerzumban létezhet".

A Times megkeresésére Buckingham püspöke, Alan Wilson tiszteletes, Jonathan Romain rabbi, a Maidenhead-i zsinagógából, és Qari Asim imám, a leedsi Makkah mecset vezetője egyetértettek abban, hogy a keresztény, a zsidó és az iszlám tanítást nem zavarja az idegen élet felfedezése.