A Tinder és a Hinge társkereső alkalmazások tulajdonosa bejelentette, hogy több mint egy évvel az ukrajnai háború kitörése után leállítja működését Oroszországban – számolt be a BBC. Az alkalmazásokat üzemeltető cég közölte, hogy

  • „korlátozni fogják a hozzáférést”;
  • június 30-ig pedig teljesen kivonulnak az orosz piacról.

A lépést állításuk szerint az emberi jogok védelme miatt tették meg.

A Tinder riválisa, a Bumble már tavaly márciusban leállította tevékenységét Oroszországban és Belaruszban.

Az egyik legnépszerűbb társkereső alkalmazást üzemeltető vállalat egyébként a Reuters tavalyi adatai szerint világszerte több mint 2700 alkalmazottat foglalkoztat.

A legtöbb vállalat Vlagyimir Putyin ukrajnai invázióját követő hetekben már bejelentette, hogy felfüggeszti tevékenységét vagy teljesen kivonul az országból.

Miért csak most?

A The Moral Rating Agency szerint nem volt hiteles a cégcsoport indoklása, miszerint az emberi jogok védelme miatt távozik.

Mi változott az elmúlt egy évben, ami miatt most kivonulnak? Putyin könyörtelenül támadja Ukrajnát, mióta megszállta az országot

– mondta Mark Dixon, a nyugati cégek Oroszországból való távozását követelő kampánycsoport alapítója. Szerinte a Tinder a társkereső akciókban gyors, de az erkölcsi akciókban annál lassabb.

Így történtek a kivonulások

Tavaly február 24-én rohanta le Oroszország Ukrajnát, amelynek hatására sorra születtek az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók, ahogy vonultak ki az amerikai és az európai márkák is az orosz piacról.

A Financial Times felmérése szerint a külföldi vállalatok 8,5 százaléka hagyta el az orosz piacot. A Yale egyetem adatai alapján ez több mint ezer vállalatot jelent.

A McDonald’s kivonulása

Csupán néhány cég volt olyannyira karakán, mint a McDonald’s, amely már három hónappal a háború kezdete után, tavaly májusban eladta orosz éttermeit.

A döntést azok után hozta meg a világ egyik legismertebb gyorsétteremlánca, hogy az első oroszországi McDonald’s éttermet Moszkvában nyitották meg, röviddel a berlini fal leomlása után. Így kicsivel több mint 32 évig volt jelen az étteremhálózat a helyi piacon.

Az amerikai vállalat egy már meglévő orosz licenctulajdonosnak, Alexander Govornak adta el az oroszországi üzletágat. Annak az Alexander Govornak, aki 2015 óta volt licenctulajdonos, és összesen 25 McDonald’s éttermet üzemeltetett Szibériában. Az orosz tulajdonoshoz került a teljes étteremportfólió, így csak júniusban ötven McDonald’s orosz utódétterem nyílt meg Moszkvában és környékén.

Az átvételt követően a BigMac-et Bikmak-ra gyorsan átkeresztelték, a Filet-o-Fish helyett pedig Filye-o-Fish kapható a Vkuszno i Tocska éttermekben.

Nincs azonban minden rendben az új éttermekkel, ugyanis több orosz influenszer, akárcsak a sajtó már a nyitás után arról számolt be, hogy gusztustalan, penészes zsemléket kapnak a vendégek, a burgerekbe pedig gyakran rovarlábak is kerülnek.

CoolCola, Fancy, Street 

Miután Oroszország lerohanta Ukrajnát, a Coca Cola gyártója is úgy döntött, hogy felhagynak az oroszok kiszolgálásával. Az átállás azonban nem volt olyan egyszerű, ugyanis nem eladták, hanem nemes egyszerűséggel bezárták az oroszországi üditőital üzemeket. 

Ugyanakkor az orosz oligarchák a kólával és társaival sem késlekedtek, és azonnal előrukkoltak a piacon a másolatokkal. 

A Coca-Cola, a Fanta és a Sprite helyett az oroszok jelenleg is a CoolCola, a Fancy és a Street nevű új márkák közül választhatnak az Ocsakovo nevű orosz italgyártó vállalat jóvoltából.

A cég még csak meg sem próbált úgy csinálni, mintha ők találták volna ki az üdítőket. „Egy az egyben a Coca-Cola ízvilága” – közölte az eddig sörök gyártásával foglalkozó Ocsakovó.

Starbucks helyett Starducks

A Starbucks üzleteit felvásárló orosz vállalkozók sem erőltették meg magukat a logókkal kapcsolatban, szinte teljes egészében lemásolták a jogelőd emblémáját. Így most Starducks és StarsCoffee néven találkozhatnak az orosz vásárlók a régi-új kávézókkal. Az eredeti Starbucks logón szereplő sellőt pedig egy hagyományos orosz fejkendőt viselő nőre cserélték le.

Az oroszoknak sem kell minden nyugati márka

Az ördöggel kell táncolniuk a cégeknek, akik ki akarnak lépni az orosz piacról. Például a Strepsilst gyártó Reckitt Benkciser 2022 április óta, a Danone októbertől, míg a Philip Morris International az év vége óta tervezi az eladást. Ezek a tranzakciók azonban egyelőre nem valósultak meg, mert egyrészt egyre kevesebb a potenciális vásárlók száma, akikre nem vonatkoznak szankciók, másrészt a Kreml sokszor nem hajlandó engedélyezni a nyugati vételi ajánlatokat.

Legutóbb az IKEA-nak sikerült eladnia

A svéd bútorgyártó ugyan már a háború februári kitörését követő hónapokban bezárta orosz üzleteit, az orosz hatóságok a napokban hagyták jóvá az IKEA orosz gyárainak eladását. A Kreml tájékoztatása szerint két orosz befektető vásárolhatja meg az üzemeket:

  • a konyhai munkalapokat gyártó Slotex;
  • illetve a fűrészárukkal foglalkozó Luzales.

A The Moscow Times úgy tudja, hogy az IKEA orosz felvásárlói a börtönök lakóival fogják elkészíttetni a termékeket. 

Ivan Sharkov, a szverdlovszki büntetés-végrehajtási szolgálat fogvatartottak munkaügyi alkalmazkodási programjának vezetője például garantálta a jó minőséget és az alacsony árakat.

A Kreml határozottan cáfolta, hogy az orosz kormány ezzel a gulag intézményét szeretné feléleszteni, ahol az IKEA-utód orosz bútorok készülnének.