- Az utóbbi időben világszerte reflektorfénybe került a műanyagszennyezés. Milyen lépéseket tesz, vagy tervez az Unilever a műanyag-felhasználás csökkentése érdekében?

- Örülök, hogy ezzel a kérdéssel kezdi, mert óriási felelősségünk van a probléma megoldásában. Egyebek közül fontos kiemelni, hogy 2017-ben kötelezettségvállalásokat tettünk e téren: az első, hogy 2025-re 100 százalékban átállunk a teljes mértékben újrafelhasználható, újrahasznosítható vagy komposztálható műanyag csomagolóanyagokra. További vállalás, hogy 2025-ig a csomagolásainkban felhasznált újrafeldolgozott műanyag tartalmát minimum 25 százalékra növeljük, illetve a felhasznált csomagolóanyagok tömegét harmadával csökkentjük 2020-ig.

Kapcsolódó

Lényegében három sarokkövet jelöltünk meg, amely a vállalat életében fontos: kevesebb műanyag használata, jobb műanyag használata, illetve műanyagmentesség. Hadd említsek néhány gyakorlati példát ezekre, azzal a megjegyzéssel, hogy többet már Magyarországon is alkalmaznak. Itteni kinevezésem előtt a vállalat jégkrém üzletágánál dolgoztam, ahol például Hollandiában bevezettük a Solero jégkrém "meztelen" változatát: a papírdobozba csomagolt jégkrémeket ebben az esetben már nem csomagoljuk külön-külön még műanyagfóliába is.

A "jobbféle" műanyagok körében megemlíteném a Dove szépségápolási márkát, amelynek teljes termékkörét 100 százalékban újrahasznosított műanyagcsomagolással visszük majd az üzletekbe ez év végétől egész Európában, tehát Magyarországon is.

A kevesebb plasztik felhasználására szintén számos példát tudnék említeni: köztük van a Lipton, amelynél a kis teászacskókat egyben tartó ragasztó ma már nem kőolaj alapú műanyag, hanem környezetbarát összetevőkből készül. Továbbá számos termék esetében fontos fejlesztési irány, hogy mind jobban sűrítsük őket: ilyenek például a mosószer- vagy öblítőkoncentrátumok. Ezáltal nem csak kevesebb műanyagra, hanem kevesebb teherautóra van szükség a kiszállításnál, így csökkenthető többszörösen a környezetterhelés.

- Egyesek szerint a műanyaghulladék-mentes világ mindössze egy ideál marad, legalábbis, ha a mostani körülmények alapján képzeljük el. Az európai műanyagipari szövetség (APME) szerint például az EU-ban az újrafelhasználási arány csupán 17 százalék körüli, míg a műanyagok 45 százalékát sosem gyűjtik össze. A szegényebb országokban pedig még rosszabb a helyzet. Hogyan látja: eléggé gyorsan fejlődik az iparág ahhoz, hogy ezt a hátrányt behozhassa?

- Arra, hogy elég gyors-e a fejlődés, egy másik kérdéssel tudok felelni, ami bennünket is folyamatosan foglalkoztat: mit tehetünk még? Úgy tapasztalom, hogy az elmúlt 3-4 évben felgyorsultak a fejlesztések és egyre több új kezdeményezés jelenik meg. Minden téren arra törekszünk, hogy ezt a folyamatot tovább és tovább gyorsítsuk.

Rengeteg energiát fektetünk abba, hogy fokozatosan növeljük az újrahasznosított műanyag arányát a termékek csomagolásában. Az Axe tusfürdők flakonjai esetében immár az összes forgalmazott flakon több mint 50 százalékban tartalmaz újrahasznosított műanyagot. Cél, hogy ez az arány hamarosan elérje a 100 százalékot, Magyarországon is.

Emellett technológiák fejlesztése is gőzerővel folyik. Nemrég az Unilever kifejlesztett egy olyan festékanyagot, amely a fekete műanyagból készült csomagolóanyagok újrahasznosítását is lehetővé teszi az optikai eljárással működő gépi válogató berendezések számára. Eddig ugyanis ezt a hulladéktípust nem tudták megfelelően azonosítani a gépek, így azok végül a hulladéklerakókba vagy az égetőkbe kerültek. Ezt a problémát oldottuk meg és az újonnan kifejlesztett pigmentet már a termékek csomagolásában is alkalmazzuk. Mi több, a technológiát még versenytársaink számára is elérhetővé tettük.

- Van olyan vélemény, mely szerint addig nem lesz valódi előrelépés, amíg nem születnek olyan drasztikus megoldások, amelyek az egész FMCG-iparágra kiterjednek. Hogyan látja a szoros ágazati együttműködés esélyét, miközben a verseny sok tekintetben egyre élesebb a szereplők között?

- Éppen elegendő szétnézni a közösségi médiában, máris hatalmas számú bejelentést és "kemény" kötelezettségvállalást fogunk találni, amelyeket a legnagyobb globális iparági szereplők tettek például annak kapcsán, hogy mikorra tervezik a 100 százalékos újrafeldolgozhatóságot, vagy épp, hogy hány százalékban alkalmaznak a csomagoláshoz nem szűz műanyagot. Lényegében a nagy szereplők mind ugyanabba az irányba indultak el és tudatosították, hogy minden eredmény a közös kezdeményezéseken múlik. Hozzá kell tenni, hogy a kollektív cselekvés még gyerekcipőben jár, s csak most kezdjük felfedezni az előnyeit.

Jó példaként szolgál az idén májusban Nagy-Britanniában, Franciaországban és az USA-ban elstartolt Loop. Ez egy új bevásárlási platform, amely túllép a szelektív gyűjtés dimenzióján és a mintaképe a XX. század közepéig elterjedt tejesember-modell. A rendszer lényege, hogy a mosó-és tisztítószerek, samponok esetében a termékeket, háztól házig juttatják el újrafelhasználható tárolóedényekben. Amint kiürülnek, a szolgáltatók elszállítják, kimossák, majd újratöltik és visszahozzák őket, újra és újra. A kezdeményezéshez nem csak a legnagyobb FMCG-vállalatok, hanem logisztikai és hulladékgazdálkodási cégóriások is csatlakoztak.

Alberto Di Leo (Fotó: Németh Dániel)

- Hogyan egyeztethető össze a fenntarthatósági követelmények teljesítése a vállalati profitcélokkal?

- Szerintem nincs tényleges ellentmondás a kettő között, meggyőződésem, hogy mindkét oldal egyszerre kínál lehetőségeket.
Valójában hajtóerő, hogy az emberek egyre határozottabban számon kérik a fenntarthatóságot. Az alulról érkező nyomásra igen sok példát tudnék említeni. Látványos, hogy a fiatalabb generáció mennyire érdeklődik e téma iránt és mennyire fontosnak érzi azt. Gondoljunk csak az európai városok utcáin zajló óriási demonstrációs hullámra, amelynek ikonikus arca a 16 éves Greta Thunberg Svédországból. Az ügy szinte mindenkit érint: nekem három lányom van és közvetlenül komoly felelősséget érzek abban, hogy segítsek egy élhető bolygó megőrzésében. Érzem, hogy sürgős fellépni és remélem, hogy képesek leszünk közösen cselekedni.

A tudatosság a vásárlásnál is tetten érhető világszerte. A The Guardian által készített kutatásból nemrég kiderült, hogy a háztartási cikkeket vásárlók szinte mindegyike hajlandó többet fizetni egy termékért, amennyiben az kevesebb műanyagot tartalmaz.

Fontos példa lehet még a veganizmus trendjének globális robbanása. Ennek sok tekintetben kettős az eredője: az emberek egészségesebb és környezetbarát élelmiszerre vágynak. Egyre jobban terjed az a szemlélet, hogy a szójából és más növényi alapanyagokból készült húspótló termékek sokkal kedvezőbb hatást gyakorolnak a környezetre, mint a marha, vagy sertéshúsok. Rengeteg fogyasztó ébred tudatára annak, hogy az állattenyésztés és a tejipar majdnem ugyanakkora szén-dioxid kibocsátásáért felelős, mint a fosszilis energiaforrások használata.

- Hogyan látják a vegántrendet és miként követik le?

- Az emberek világszerte alternatívákat keresnek a tejre, a húsra, a sajtra és hasonló termékekre. Sokat mondó lehet, hogy a vegan hashtagnek már 90 millió követője van az Instagramon. Egyre több ember válik vegetáriánussá, vegánná, vagy flexitarianussá. Utóbbi vonzereje, hogy kevésbé szigorú diétát követel meg, hiszen nem írja elő, hogy teljesen kizárjuk étrendünkből a húsfogyasztást, ehelyett többnyire növényi eredetű ételek fogyasztására ösztönzi a követőit, akik ritkábban - mondjuk egyszer egy héten - bátran ehetnek húst is. Ezek a trendek annyira elterjedtek, hogy az Unilever az összes élelmiszer-kategóriában - még a jégkrémeknél is - jelen van már vegán variánsokkal.

Az egyik zászlóshajó a Swedish Glace, amely 100 százalékig tejmentes jégkrém, míg a skandináv országokban és Nagy-Britanniában a Ben&Jerry is előállt egy tejet nem tartalmazó variánssal. A Cornetto esetében ugyancsak kapható vegán és gluténmentes változat, és már Magyarországon is elérhető a Magnum vegán verziója.

Alberto Di Leo, az Unilever Magyarország ügyvezetői pozíciója mellett egy négy országból - Magyarország, Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina - álló régió irányításáért felelős tisztségre is kinevezést kapott a vállalatnál. A szakember 1997-ben csatlakozott az Unileverhez, majd a marketingterületen belül többféle beosztást töltött be a szervezetnél Észak-Amerikától, Nagy-Britannián át Hollandiáig. Az elmúlt három évben a társaság európai jégkrém-, és tea-üzletágának vezetője volt - összesen húsz országra kiterjedően.

- Ezek az irányzatok leginkább a fejlett országokban elterjedtek. Mi lesz a világ többi részével?

- Ezek a trendek valóban a világ nyugati feléről indultak ki és talán nehézség, hogy eltérő időpontban jelennek meg máshol. A veganizmus Svédországban már az elmúlt ötven évben erős volt, miközben kétséges , hogy Olaszországban még akár tíz évvel ezelőtt is lett volna kereslet például vegán jégkrémekre. Úgy gondolom, hogy ezek a meghatározó trendek előbb-utóbb a világ minden pontjára begyűrűznek és csak idő kérdése, hogy mikor terjednek el széles körben.

A fejlett országokban viszont már meggyökeresedtek. Hollandiában például széles körben elterjedt nézet, hogy kerülni kell a tejfogyasztást, ehelyett növényi forrásból származó helyettesítőket érdemes fogyasztani. Az országban fontos fogyasztói márka lett az Oatly, amely mandulaalapú növényi italt forgalmaz.

- A fenntarthatóságnak persze számos vetülete van egy ilyen nagy cég esetében. Az Unilever egyike a világ legnagyobb pálmaolaj-felvásárlóinak, amely cégeket gyakran az esőerdők pusztulása kapcsán hozták hírbe az elmúlt években.

- A pálmaolaj az egyik legkritikusabb nyersanyagunk, amely hiperérzékeny téma lett a kereskedelmi partnereink és fogyasztóink számára egyaránt. Az Unilever vállalást tett a fenntartható pálmaolaj-használat kapcsán is, fenntartható pálmaolaj-beszerzési politikánk célja pedig nem kisebb, mint megváltoztatni az egész iparágat. A pálmaolajjal kapcsolatos elkötelezettségünket a következő alapelvek határozzák meg: a termelés nem járhat erdőirtással, valamint az emberek és a közösségek kizsákmányolásával, illetve nem vásárolunk lecsapolt tőzegmocsár helyére telepített ültetvényről sem.

Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy már az idén elérjük, hogy az alaptevékenységeinkhez felhasznált pálmaolaj 100 százalékát olyan területekről szerezzük be, amelyek esetében mi magunk győződtünk meg a fenntartható termelésről. Érdekesség az alapanyagról, hogy a fenntarthatósági kritikák mellett a másik szempont, hogy sokan hiszik róla, hogy kevésbé egészséges, mint más növényi zsiradékok, e két ellenérvet ráadásul gyakran össze is mossák.

Két évvel ezelőtt Olaszországban publikáltak egy tanulmányt, mely szerint a magas hőmérsékleten finomított pálmaolaj több potenciálisan karcinogén szennyezőanyagot tartalmaz, mint más finomított növényi olajak. Ezután egyik napról a másikra a Coop-üzletlánc (amely az egyik legnagyobb kiskereskedő az olaszoknál, és természetesen nem tévesztendő össze a magyar COOP-pal) úgy döntött, hogy többé nem forgalmaz pálmaolajat tartalmazó termékeket. Ennek hatására rendkívül gyorsan lépnünk kellett: például kivontuk a pálmaolajat a Cornetto jégkrémek összetevői közül.

Ennek alapján két kulcstényező áll fenn: a már említett elkötelezettség, hogy csak fenntartható forrásból származó pálmaolajat használunk, illetve képesnek kell lennünk eléggé gyorsan megérteni a változó vevő és fogyasztói igényeket, majd reagálni rájuk.

- Mekkora kiadást okozhat a cégnek folyamatosan követni az újabb és újabb előírásokat, fogyasztói követelményeket?

- Ezt rendkívül nehéz számszerűsíteni. A csomagolást példának véve: elvárják tőlünk és a többi szereplőtől is, hogy jobb csomagolással álljunk elő, ami leginkább a fejlesztés során jelent nagyobb kiadást. A beruházás kezdetekor jelentkező magas gyártási költség aztán lecsökken, amint az eljárás egyre inkább "iparosodik", sztenderddé válik. A csomagolás nélküli Solero - amelyről korábban beszéltem - az első minták gyártásakor hihetetlenül drága volt, hiszen nem voltak hozzá megfelelő gépeink. Ám ahogy mi és csomagolóanyag-beszállítóink folyamatosan fejlesztettünk, az árak egy idő után megindultak lefelé és a beruházás elkezdett megtérülni - itt is a méretgazdaságosság a kulcsszó.

Egy másik olasz példa: a Carte D'Or dobozos jégkrém esetében úgy döntöttünk, hogy a műanyagtégelyről átállunk a papírcsomagolásra. De mivel a jégkrém nedvességtartalma könnyen eláztathatja a papírt, az elgondolást úgy kellett kivitelezni, hogy egy természetes alapú műanyagréteggel kibéleljük a dobozt. Ennek a csomagolásnak a kezdetekkor sokkal magasabb költsége volt mint a korábbi műanyagdobozé, de ahogy növeltük a volument és megszokottá vált az alkalmazása, a költségek elkezdtek csökkenni és a megoldás versenyképessé vált. Hiszem, hogy mindig megtaláljuk a megoldást.

- Milyen kihívások előtt áll régióvezetőként, illetve milyen újításokra készül?

- Mivel korábban nem ismertem ezt a térséget és az országot sem, fő célom, hogy feltárjam a magyar fogyasztó gondolkodását. Első kilencven napomat úgy tervezem, hogy időm nagy részét külső helyszíneken töltöm, a kereskedelmi partnerekkel, vásárlókkal találkozom és elbeszélgetek velük, továbbá igyekszem megismerni a magyar kultúrát.

Különösen érdekesnek tartom, hogy a kelet-közép európai régió egy gyorsabban növekvő piac, mint a nyugat-európai, ez a bővülés pedig kiterjed az összes üzletágunkra, a szépségápolási termékektől az élelmiszeripari termékekig. Várhatóan mindinkább teret nyernek itt is az Európa más részein uralkodó trendek.

Ilyen például a már korábban is részletezett egészségtudatosság és természetesség, amely lényegében minden kategóriára kiterjed. Fontos tendencia a kényelemre törekvés, a kényelmi termékek térnyerése, hiszen a fogyasztóknak kevés ideje van, állandó rohanásban vannak. Kiemelném még a személyre szabhatóság igényét, akár a nassolás tekintetében. Ennek "extrém" változatát már Budapesten is megjelenítettük: a május végén nyitottuk meg az Allee-ban a Magnum Pleasure Store-t, ahol mindenki a saját ízlése szerint állíthatja össze a jégkrémét, különböző csokoládéborítások és látványos szóratok variálásával.