A multinacionális cégcsoportok és a magánvállalkozások működésében is gyakori, hogy egy társaságban összpontosítják az aktív gazdasági tevékenységet nem igénylő funkciókat. Ennek a jelenségnek az eredményei a holdingtársaságok, amelyek a cégcsoport leányvállalatai felett gyakorolják a tulajdonosi és irányítási funkciókat. De ebbe a kategóriába tartoznak a jogdíj- és finanszírozási központok is, amelyek csoportvállalkozásoktól vagy külső személyektől szedik be a cégcsoportot megillető kamat- és jogdíjjövedelmeket - írja Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Ilyen cégek létrehozását és bejegyzési helyét főleg adózási indokok motiválják. Ráadásul a működtetésük nem kíván jelentős infrastruktúrát, az akár egy virtuális irodával és megbízott külsős ügyvezetővel is megoldható. A hőskorban ezek a társaságok sokszor csak egy postafiók formájában léteztek – innen is a közismert letterbox company, azaz postafiók társaság elnevezés. (Magyarországon is működnek a kedvező adózási környezet miatt ilyen, főként szolgáltató tevékenységgel bejegyzett, nemzetközi cégcsoportokhoz tartozó "postafiókcégek", rendszeresen szerepelnek a legnagyobb éves nyereséget elkönyvelő vállalatok rangsoraiban, a szerk.)

Kapcsolódó

Korlátozzák a hozamgyűjtögetést

„Az Európai Bizottság karácsony előtt közzétett irányelvtervezete alapján a jövőben a holdingtársaságok és az egyéb postafiók társaságok nem lesznek jogosultak igénybe venni az uniós irányelvek, valamint a kettős adóztatási egyezmények kedvező adószabályait. Ez pedig teljes mértékben alá fogja ásni ezen társaságok működésének pénzügyi feltételeit” – magyarázza az új szabályozást Czoboly Gergely, a Jalsovszky szakértője.

Az irányelvtervezet pozitív és negatív kritériumok kombinációjával írja körbe, hogy kik esnek bele ebbe a kategóriába. Így postafiók társaságnak fog minősülni minden olyan holding- és finanszírozó társaság, amely egyrészt a bevétele több mint 75 százalékát külföldről származó passzív befektetések hozamaiból realizálja (osztalék, kamat, jogdíj vagy ingatlan bérbeadásából származó bevétel), másrészt a működtetését külső szolgáltatóknak szervezi ki. Márpedig általános gyakorlatban, hogy ezek a társaságok az ügyvezetői funkcióikat és az alapvető adminisztratív feladatokat is külső szolgáltatók révén biztosítják.

Lesznek bőven kivételek

A postafiók társaságnak való minősülés alól vannak kivételek, még ha az ilyen feladatot betöltő társaságok ezekbe nagyon ritkán esnek is bele. Így például nem lesznek feketelistán a tőzsdén jegyzett cégek és a pénzügyi szektor vállalkozásai sem. Mentesülnek azok a cégek is, amelyeknek legalább öt főállású munkavállalója van. Szintén mentesülést lehet szerezni azáltal, ha a társaság be tudja mutatni, hogy üzleti racionalitása és nem adózási motivációi vannak a választott cégstruktúrának. Hogy ennek bizonyítására hogyan lesz lehetőség, azt az irányelv várhatóan rá fogja bízni a tagállamokra.

Fontos dátum 2022 és 2024

Az irányelvtervezet elfogadását az Európai Bizottság 2022 első felében tervezi, maga az irányelv pedig 2024. január 1-jével válhatna alkalmazhatóvá a belső adójogszabályokban. Habár úgy tűnhet, hogy ez rengeteg időt ad az érintetteknek a felkészülésre, ez azonban nincs így. Postafiók társaságnak fognak minősülni ugyanis azok a cégek is, amelyek az irányelv hatálybalépését megelőző két évben bármikor megfeleltek a kritériumoknak. „Azaz a jelenlegi szöveg szerint mindazok a holdingtársaságok, amelyek működését jelenleg egy külső szolgáltató biztosítja, 2024-től automatikusan bele fognak esni a szabályok alá. Nincs azonban biztosíték arra, hogy az irányelv a jelenlegi szöveggel fog végül átmenni az uniós jogalkotás előtt” – mondja a Jalsovszky szakértője.

EU-n belül és EU-n kívül?

Az irányelv értelemszerűen az Európai Unión belüli viszonyokat tudja csak szabályozni, azaz csak azokat a relációkat érinti közvetlenül, amelyekben mind az anya-, mind a leányvállalat az EU-ban működik. Közvetve azonban hatással lesz azokra a kapcsolatokra is, ahol csak az egyik fél uniós. Az irányelv előírja ugyanis, hogy a tagállamok a postafiók társaságnak minősülő holdingcégeknek nem adhatnak ki illetőségigazolást (vagy ezt csak külön erre figyelmeztető szövegezéssel tehetik meg). Kérdés ilyenkor, hogy a leányvállalat nem EU-s országa fogja-e alkalmazni az adóegyezmény nyújtotta kedvezményeket. Ha pedig az EU-n kívüli anyavállalat minősül postafiók társaságnak, úgy rengeteg példa van már arra, hogy az általános jogelvekre hivatkozással a neki jövedelmet fizető EU-s leányvállalat országának adóhatósága tagadja meg az egyezményi kedvezmények alkalmazását - írják a szakértők.