A kkv-knak ezzel még meg fog gyűlni a bajuk
„A hibázást az embereknek elnézzük, de a mesterséges intelligenciának nem, az emberek túlzottan megbíznak a technológiában és a gépi ajánlásokat döntésekként kezelik”
– mondta előadásán Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.
Az AI Act egy ex ante termékmegfelelési jogszabály, bizonyos facilitáló elemekkel megfűszerezve, amelyek sok etikai-alapjogi jellegű szabályt is tartalmaz, amely horizontális jellegű (vagyis az összes AI-ra szeretne kiterjedni), és nagyon komolyan támaszkodik majd a puha jogi eszközökre.
A rendelkezés kiterjeszti az előzetes kockázatfelmérést és -megfelelést az emberi jogi aspektusokra is, például a diszkrimináció-mentesség vagy szólásszabadság. Ez merőben szokatlan egy termékmegfelelőségi jogszabályban, amely általában kvantifikálható paraméterekkel operál. A termékmegfelelőségi szabályoknak egyébként hatalmas hagyománya, kialakult szabályozási logikája és jól beállt intézményrendszere van az EU-ban – mondta Ződi Zsolt.
A jogalkotók mindenképpen egy átfogó szabályozást szerettek volna, de néhány terméktípust – például az autókat – nem vették bele a jogszabályba. Egy csomó facilitáló elem bekerült a jogalkotásba:
egyre szigorúbbak lettek a szabályozások, amiért az AI-ipar elkezdett panaszkodni, ezért bekerültek az ipart támogató rendelkezések is.
A kis- és mikrovállalkozások rengeteg könnyítést kapnak a szabályozás szerint, de Ződi Zsolt szerint ez a fejlesztés annyira nagy kaliberű, amit a kisebb vállalkozások lehet nem fognak tudni kivitelezni. A legproblematikusabb a „puha” követelmények erős számonkérése, amelyeket nagyon nehéz lesz kvantifikálható paraméterek hiányában betartani – ez komoly kockázatokat hordoz az AI-t fejlesztő cégek számára.
Amit tudnia kell
-
18:442 hónapja frissítveAz AI nem tudja megmondani, mi az a magyar
-
17:132 hónapja frissítveMit változtat meg az AI az oktatásban?
-
16:122 hónapja frissítveMegtalálták a NAV-nál a pokolba vezető utat
-
15:412 hónapja frissítveNégy gonosz fenyegeti az egészségügyet
-
12:212 hónapja frissítveMilyen AI-t ajánl a bankoknak az MNB?
-
11:212 hónapja frissítveNavracsics Tibor: Az AI segítségével fejlesztenek egy magyar nagytérséget
Az AI olyan, mint a LEGO
„A kutatás csak egy dolog, ennél sokkal fontosabb hogyan implementáljuk a működésbe a mesterséges intelligenciát, illetve ennek milyen hatása van a produktivitásra”
– mondta Tomasz Stachlewski, az Amazon Web Services (AWS) technológiai vezetője.
Fel kell mérni, hogy milyen veszélyei vannak a mesterséges intelligencia használatának a projektek során. Itt a legfontosabb kérdés az, hogy belső vagy külső felhasználásra készül a termék/szolgáltatás.
A gépi tanulás folyamatosan fejleszthető, azonban fontos odafigyelni arra, hogy milyen hatással van a vállalkozás eredményességére. A legtöbb cég szerint a gépi tanulásra épülő AI-rendszerek többnyire hasznosak, és pozitív hatást gyakorolnak az üzleti folyamatokra.
Sokan azt hiszik, hogy teljesen tisztában vannak a felhőszolgáltatások lényegével, de valójában sokkal többről van szó, mint egyszerű szerverhasználatról.
A felhőt inkább olyan építőkockákként kell elképzelni, amelyek különféle szolgáltatásokat és termékeket tartalmaznak.
Ahogy egy cégnek néha egy adott „kockára” van szüksége, máskor pedig egy másikra, úgy variálhatók a felhő adta lehetőségek is. Ez a technológia szépsége: rugalmasságot kínál, és lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások számos különféle megoldást hozzanak létre, akár automatizált módon.
Az irodalom érzelmi üzeneteit nem tudja közvetíteni az AI
„Amikor összeeresztettem Jókai Mórt a mesterséges intelligenciával, arra kértem, hogy foglalja össze a Kőszívű ember fiai című művet. Ez egyáltalán nem sikerült, ezért azt kértem, foglalja össze csak az első fejezetet, de a ChatGPT nem tudta kibogarásznia azt, hogy miről szól”
– mondta Nyírő András. A kutató kiemelte, hogy az irodalom mindig egy üzenet, amit megpróbálunk eljuttatni lélektől lélekig, és nem biztos, hogy erre az AI alkalmas.
A ChatGPT egy nyelvi modell, melyet rengeteg szöveggel treníroztak, ezek nagy része pedig angol nyelvű volt. Ez azt jelenti, hogy a mi kultúránk sokkal kevésbé van benne ennek a generatív rendszernek a válaszaiban.
Az AI olyan mintha egy amerikai professzor válaszolna a mi dolgainkra, de ugye vannak ismerethiányok
– emelte ki Nyírő András.
Milyen AI-t ajánl a bankoknak az MNB?
Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank digitalizációért és fintech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója Ray Kurzweil munkásságát felidézve arra figyelmeztetett, hogy
a korábbi előrejelzéseket csaknem minden esetben érdemben felül kell vizsgálni.
Az MNB már évek óta vizsgálja, hogy a bankok hogyan lehetnének hatékonyabbak az MI segítségével, a digitalizációból kimaradó bankok ugyanis jelentős versenyhátrányba kerülnek. Digitális sebességváltásra van szükség, a generatív MI érdemben javíthatja a banki munkavállalói hatékonyságot.
Az MI megoldások az értéklánc több pontján is jelentős potenciállal rendelkeznek, ilyen lehet például a profilképzés vagy a kiberbiztonság is.
Kiterjedt pénzügyi alkalmazása az ügyfeleknek előnyökkel (például alacsony díjak vagy pénzügyi szolgáltatások szélesebb elérhetősége) és hátrányokkal (például diszkrimináció vagy pénzügyi kizáródás veszélye) is járhat. Ezek a hatások a piacok egészére, illetve az egyes intézményekre is jelentősek lehetnek. Szombati Anikó elmondása szerint
egyelőre nem rendelkeznek a hazai bankok átfogó MI-stratégiával, az MI kérdéskörében pedig jelentősen eltérő szinteken állnak.
Jelenleg legtöbben folyamatoptimalizálásra, valamint személyre szabott üzenetek és ajánlatok küldésére használják.
A jegybank lehetőségeiről kiemelte, hogy a cél a két szélsőséges hozzáállás közötti egyensúly megtalálása (túlzott szigor vs. laissez faire), ezzel pedig az innováció segítése a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett.
Az MNB a Digitális Transzformációs Ajánlásának kiegészítését is tervezi egy MI fejezettel, amelynek tervezett témakörei között van például az adatbiztonság, a tudásmenedzsment vagy a modell-fejlesztés is.
Már nagy szükség volt a szabályozásra
„Az AI Act-ben az a jó, hogy van, mert már nagy szükség volt rá, nagy volt a várakozás” – mondta Petrányi Dóra, a Globális Technológia, Média és Kommunikációs Csoport társvezetője a Futunk a technológia után című pódiumbeszélgetésen. A GDPR-hoz, vagyis az általános adatvédelmi rendelethez hasonlította, mert arra is nagy volt az igény. Az AI Act-nél fontos, hogy kockázatalapú megközelítéssel indítottak. A tiltott alkalmazások olyan kockázatosak, hogy 6 hónap múlva már nem lehet azokat kezelni, ezért fontos, hogy a tiltásokkal már most tisztábban lehessen látni.
„Alapvetően maga az AI Act megközelítése jó, mert nem a technológiát határozza meg, hanem annak az alkalmazását”
– mondta Csiszér Gábor az NGM főosztályvezetője. A szabályok azt célozzák, hogy mikor van jogsértés, milyen kockázatok vannak, és mikor kell beavatkozni.
Azért olvad le az okos hűtőszekrény, mert áramszünet volt, egy másik példa szerint újra bootolt a hűtő, de az érzékelője miatt nem kezdett hűteni, mert elég hideg volt. Kihez hogyan fordulhatok? Petrányi Dóra elmondta, fogyasztói szempontból van már formálódóban egy MI-re vonatkozó rendelet, ami a probléma felmerülése esetén a bizonyítási tervet fogja kidolgozni, de ez egyelőre csak egy tervezet. Az az irányelv körülbelül már 2 éve parkolópályán van – tette hozzá Csiszér Gábor. Szerinte
a ChatGPT nagyon beivódott a köztudatba, hogy az a mesterséges intelligencia, ez azonban természetesen nem így van.
Úgy véli, hogy mindenkinek a hatékonyságát növelik ezek az eszközök hosszú távon, legyen az vállalat vagy magánszemély.
„A technológia szempontjából az a jó, ha a szabályozás egyszer már megvan, és az többet nem változik”
– mondta Tóth Miklós, a Mesterséges Intelligencia Koalíció szakmai vezetője. Hozzátette, a gyors folyamat fontos, hogy azonnal lehessen alkalmazkodni a rendelethez.
Tóth Miklós szerint a problémát az jelenti, hogy a vállalkozások megijedtek az uniós rendelettől, azonnal a büntetések iránt kezdtek érdeklődni. Az emberek 45 százaléka Kelet-Európában nem tartja hasznosnak az MI-megoldásokat, amit MI-vel foglalkozó szakemberként megdöbbentőnek tart. Ez ellen meglátása szerint use case-ek bemutatásával lehet fellépni.
Petrányi Dóra szerint
az lenne a nagy baj, ha a technológiai fejlődést akadályozná a szabályozás.
Az Egyesült Államok, az ázsiai országok és Európa teljesen máshogy közelít az MI szabályozásához. Mindenhol vannak már olyan alkalmazások, amelyek felvetik az MI szabályozásának kérdését. Az önszabályozás megkerülhetetlen marad a jövőben is.
Milyen veszély leselkedik az irodalomra?
Mekkora veszélye van annak, hogy a könyvpiacot ellepik a mesterséges intelligencia (AI) által megírt könyvek, tette fel a kérdést egy kerekasztal beszélgetésben Ott Anna, művészeti menedzser.
Egy ehhez hasonló mondat, már amikor megjelent az internet, azóta fenyegeti a könyvkiadókat, mondta Sárközy Bence, a Libri Kiadó Csoport kiadási igazgatója. Az internet megjelenésekor is hasonló félelmek voltak a könyvpiacon.
Példaként említette, hogy a műfordítás is egy önálló műalkotás, ha azt tisztességesen csinálja valaki, akkor azzal nincs gond. Nem baj, ha valaki fordító programot használ a munkájához, de ha csak AI segítségével dolgozik, akkor azt azonnal úgy is kiszűri egy szerkesztő.
Nagyon meg fogja változtatni az AI a mindennapjainkat, de a Gutenberg óta lévő folyamatot, hogy valaki leírja a gondolatait, és hogy ezt egy könyvkiadó kiadja, ezt biztosan nem veszélyezteti az AI
– mondta Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója.Ugyanakkor az egy kaptafára készülő szerelmes regényeket viszont nagyon könnyen meg tudja írni a mesterséges intelligencia, tette hozzá a szakember. Biztos lesznek olyan termékek, amiket majd AI állít elő, de ezek nem tudnak majd versenyezni a szépírók műveivel.
Nem gondolom, hogy azok az írók akik ma irodalmat csinálnak, ők lennének azok, akik az AI-jal íratják meg a műveiket
– mondta Moskát Anita Zsoldos Péter- díjas író, művészeti menedzser. Azt mondta, hogy kipróbálta már az AI-t, hogy írjon le egy parkot, és egy év alatt valamennyit javult a gépezet. Például az AI azt írta a park meghatározására, hogy csicseregnek a madarak, zöld a fű, és ha megkérte, hogy legyen kicsit igényesebb, akkor beletett két giccses hasonlatot, amit majd a szerkesztő azonnal ki is fog húzni, sorolta.
Irgalmatlanul gyorsan fejlődik az AI, hónapokban mérhető a változás
– emelte ki Nyáry Krisztián, a gépezet az újdonsággal nem tud mit kezdeni.
Az egyéniség hiányzik az AI-ból, mondta Sárközy Bence. Az olvasóknak szüksége van az írókkal a személyes kapcsolattartáshoz. Például, amikor egy könyvvásáron oda mehet a szerzőhöz és az író dedikálja számára a könyvét.
Magyarországon 300 ezer ember olvas igényes irodalmat, kétmillióan lehetnek azok, akik rendszeresen olvasnak, mondta Nyáry Krisztián. Nem kell rettegni az AI-tól, mert a közösségi média is tele van a mesterséges intelligencia által készített fotókkal, de már ezeket is jól kiszúrjuk, mert giccses, és túl sok. Így lesz a mesterséges intelligencia által írt könyvekkel is, hogy azonnal kiszűrhető, hogy ez nem egy szerző által írt mű.
Navracsics Tibor: Az AI segítségével fejlesztenek egy magyar nagytérséget
A kormányzat kísérleti jelleggel a mesterséges intelligencia felhasználásával indítja el a Dél-Dunántúli térségfejlesztési programot – jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. A cél, hogy a nagytérséget segítsék a befektetésektől kezdve, a turizmuson át a környezetvédelemig.
Navracsics Tibor úgy látja, hogy amikor fejlesztés-politikára gondolunk, akkor társadalom fejlesztésekről, oktatásról is kell beszélnünk, ami aztán megágyaz az iparpolitikának. Kiemelte, hogy „Magyarország minden tekintetben az EU-s átlag alatt helyezkedik el a digitális közszolgáltatások terén”, de ugyanilyen rossz a helyzet a digitális integráltság, a humántőke esetében is, egyedül az internet hozzáférésnél közelítünk az uniós szinthez.
Négy csapásirányon dolgozik a kormányzat az MI segítségével:
- okos város programok: digitális megoldások révén, a polgárok szokásait figyelembe véve teszik okosabbá a településeket, polgárok helyváltoztatása, mozgása révén okosabbá teszi
- népegészségügy: a bigdata révén ezernyi területről gyűjtenek be adatokat,
- környezeti fenntarthatóság: sokkal környezetbarátabb beruházásokat lehet létrehozni az adatok ismeretében,
- gazdaságfejlesztés: szintén az adatok integrálása a cél.
Navracsics Tibor szerint ezekkel okosabbá válik a kormányzati politika, hatékonyabb lesz a végrehajtás, a döntéstámogatás szubjektum nélkül történik, és célzottabb lesz a kormányzati reagálás.
Az MI-t használják már a NAV-nál, a képviselő-testületek az IKIR-en keresztül tanulhatják el a hatékony a településfejlesztést, de jelen van a digitális technológiai a hazai turizmusban, és az egészségügyben is.
Több százezer állás van veszélyben
A mesterséges intelligencia (AI) évtizedek óta létezik, de csak az elmúlt néhány évben vált szélesebb körben elérhetővé és alkalmazhatóvá a kereskedelemben. A technológiai fejlődés felgyorsulásával a generatív rendszerek különösen nagy figyelmet kaptak.
Martin H. Thelle, az Implement Consulting Group vezető partnere előadásában három fontos tényezőt emelt ki a generatív rendszerekről:
- ezek a rendszerek képesek gyorsan és hatékonyan szűrni a felhasználónak szükséges adatokat;
- eközben egyszerűen használhatóak, hiszen a felhasználók köznyelvet alkalmazva, programozói tudás nélkül is tudnak dolgozni az AI-rendszerekkel – a programnyelv helyett a promtoláshoz kell érteni;
- az eszközök jelentős része online elérhető nyílt adatbázisokat használ, így széles körben hozzáférhetők a vállalkozások és a magánszemélyek számára egyaránt.
A generatív AI hatása már most is érezhető a gazdaságban, a Goldman Sachs elemzése szerint meg van benne a potenciál, hogy a következő évtizedeket teljesen felforgassa makrogazdasági és versenyképességi szempontból.
A következő évtized kezdetén már láthatjuk a gazdasági előnyöket azoknál az országoknál, akik már korán elkezdték használni a mesterséges intelligenciát a munkájuk során – óriási előnyben lesznek ezek az államok.
„Az AI nemcsak lecseréli a korábbi technológiákat, hanem makrogazdasági mutatókat is meg tud változtatni rövid idő leforgása alatt”
– hangsúlyozta Martin H. Thelle.
Magyarország bruttó hazai termékére (GDP) is hatással lehet a mesterséges intelligencia: 5 százalékos növekedés lehet a következő 10 évben.
A dán tanácsadó cég kutatása szerint a hazai gazdaságban jelen lévő munkák 37 százalékát nem érinti a mesterséges intelligencia, ide tartoznak például a baristák, fodrászok vagy az építőmunkások. Ugyanakkor 57 százalékos aránnyal vannak jelen azok a szakmák, amelyeket valamilyen szinten befolyásolhat az AI. Számításaik szerint mindössze 300 ezer állás van kifejezetten veszélyben az AI miatt.