Milyen veszély leselkedik az irodalomra?
Mekkora veszélye van annak, hogy a könyvpiacot ellepik a mesterséges intelligencia (AI) által megírt könyvek, tette fel a kérdést egy kerekasztal beszélgetésben Ott Anna, művészeti menedzser.
Egy ehhez hasonló mondat, már amikor megjelent az internet, azóta fenyegeti a könyvkiadókat, mondta Sárközy Bence, a Libri Kiadó Csoport kiadási igazgatója. Az internet megjelenésekor is hasonló félelmek voltak a könyvpiacon.
Példaként említette, hogy a műfordítás is egy önálló műalkotás, ha azt tisztességesen csinálja valaki, akkor azzal nincs gond. Nem baj, ha valaki fordító programot használ a munkájához, de ha csak AI segítségével dolgozik, akkor azt azonnal úgy is kiszűri egy szerkesztő.
Nagyon meg fogja változtatni az AI a mindennapjainkat, de a Gutenberg óta lévő folyamatot, hogy valaki leírja a gondolatait, és hogy ezt egy könyvkiadó kiadja, ezt biztosan nem veszélyezteti az AI
– mondta Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója.Ugyanakkor az egy kaptafára készülő szerelmes regényeket viszont nagyon könnyen meg tudja írni a mesterséges intelligencia, tette hozzá a szakember. Biztos lesznek olyan termékek, amiket majd AI állít elő, de ezek nem tudnak majd versenyezni a szépírók műveivel.
Nem gondolom, hogy azok az írók akik ma irodalmat csinálnak, ők lennének azok, akik az AI-jal íratják meg a műveiket
– mondta Moskát Anita Zsoldos Péter- díjas író, művészeti menedzser. Azt mondta, hogy kipróbálta már az AI-t, hogy írjon le egy parkot, és egy év alatt valamennyit javult a gépezet. Például az AI azt írta a park meghatározására, hogy csicseregnek a madarak, zöld a fű, és ha megkérte, hogy legyen kicsit igényesebb, akkor beletett két giccses hasonlatot, amit majd a szerkesztő azonnal ki is fog húzni, sorolta.
Irgalmatlanul gyorsan fejlődik az AI, hónapokban mérhető a változás
– emelte ki Nyáry Krisztián, a gépezet az újdonsággal nem tud mit kezdeni.
Az egyéniség hiányzik az AI-ból, mondta Sárközy Bence. Az olvasóknak szüksége van az írókkal a személyes kapcsolattartáshoz. Például, amikor egy könyvvásáron oda mehet a szerzőhöz és az író dedikálja számára a könyvét.
Magyarországon 300 ezer ember olvas igényes irodalmat, kétmillióan lehetnek azok, akik rendszeresen olvasnak, mondta Nyáry Krisztián. Nem kell rettegni az AI-tól, mert a közösségi média is tele van a mesterséges intelligencia által készített fotókkal, de már ezeket is jól kiszúrjuk, mert giccses, és túl sok. Így lesz a mesterséges intelligencia által írt könyvekkel is, hogy azonnal kiszűrhető, hogy ez nem egy szerző által írt mű.
Amit tudnia kell
-
18:443 hónapja frissítveAz AI nem tudja megmondani, mi az a magyar
-
17:133 hónapja frissítveMit változtat meg az AI az oktatásban?
-
16:123 hónapja frissítveMegtalálták a NAV-nál a pokolba vezető utat
-
15:413 hónapja frissítveNégy gonosz fenyegeti az egészségügyet
-
12:213 hónapja frissítveMilyen AI-t ajánl a bankoknak az MNB?
-
11:213 hónapja frissítveNavracsics Tibor: Az AI segítségével fejlesztenek egy magyar nagytérséget
Az AI nem tudja megmondani, mi az a magyar
Mi az oka annak, hogy nem az AI írja meg a magyar stratégiát, holott az képes lenne arra
– tette fel a kérdést Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
Szerinte a mesterséges intelligencia ötletelés szintjén tud segíteni a politikának, képes nyilatkozatot is írni, és sok esetben felmerül a gyanú, hogy néhány politikus esetében ez meg is történik, azonban az a stratégia, amit megalkotott próbaként hazánk számára, az lényegében bármelyik ország számára jó lett volna.
Mert amelyik bármelyik országnak megfelel, az egyiknek sem jó,
magyarázta miniszterelnök politikai igazgatója, hozzátéve, hogy szükség van egy többletre, hogy valóban magyar nagy stratégiát alkossunk, ez pedig a politikusi szakmát alapvetően érinti.
Orbán Balázs előadásáról bővebben itt olvashat.
Internet < mesterséges intelligencia
Ami a Z-generációnak az internet volt, az a most jövő Alfa-generációnak a mesterséges intelligencia
– jelentette ki Vilma Pavlova, a TV2 Média Csoport Zrt. HR igazgatója.
Szerinte ez a generáció már rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyek kellenek majd a jövőben.
Meglátása szerint sokkal flexibilisebb képességek kellenek majd, hogy egyik területről könnyen lehessen váltani egy másikra, olyan praktikus tudás kell, amit több területen is lehet hasznosítani. Amikor egy új munkavállalót keresnek egy pozícióra, akkor azt nézik meg, hogy mennyire illik a szervezethez, milyen a hozzáállása, emellett fontos még az is, hogy szeressen fejlődni és tanulni.
Rakó Ágnes, a KPMG partnere szerint természetessé kellene tenni azt, hogy az MI-t beépítsék a mindennapos használatba az üzleti életben is. Fontos tulajdonságnak tartja a munkavállalóknál a kreativitást, az alkalmazkodást és a nyitottságot, amit az iskolában nem tanítanak, de szerinte a mesterséges intelligencia használata is elengedhetetlen szempont. Rakó Ágnes kiemelte, hogy rendkívül fontos az is, hogy a vállalaton belül dolgozók folyamatosan képezve legyenek olyan megbeszélések keretein belül, ahol megosztják egymással a tapasztalataikat.
Már megszűnőben van a small talk
Valószínűleg lesznek olyan emberek, akik nem fognak tudni majd elhelyezkedni, amikor elveszítik a munkájukat
– fogalmazott előadásában Tari Annamária klinikai szakpszichológus. Szerinte túl gyors a változás, az emberek egy nagy csoportja pedig úgy csinál, mint aki érti, mi történik, a többi viszont csak frusztrált lesz.
Több diplomás emberek nyilvánítanak véleményt arról, milyen lesz ez az eljövendő világ, miközben óriási szakadék van az emberek között a tudás szempontjából.
A gyerekeknek előbb gondolkodni kellene megtanulni, mert ez segít eligazodni a világban és a döntéshozatalban. A print olvasása kulcsfontosságú lenne a gyerekek számára.
Mivel nincs időnk utánanézni a dolgoknak, és nincs forráskeresés, így könnyedén bedőlünk az álhíreknek.
Ma már megszűnőben van a small talk, inkább bedugjuk a fülünket a boltban is, hogy ne kelljen beszélnünk a másikkal.
Mit változtat meg az AI az oktatásban?
Csitári Gyula, a Logiscool társalapítója elmondta, hogy több mint 30 országban van Logiscool, ezért sok tapasztalattal rendelkeznek arról, hogy mit gondolnak a szülők, milyen céljuk van azzal, hogy gyermeküket ilyen képzésre íratják be.
Nem tudjuk mi lesz a következő 10 évben az álláspiacon, milyen munkák maradnak meg.
A Logisccolnál az alapokat megtanítják, így például a biztonságos internethasználatot, illetve hogy ne bízzunk meg feltétel nélkül az MI-ben. A tanítást is meg tudnák oldani az MI-vel, de az a közösségre nézve lenne romboló, ezért ezt nem preferálják, de volt, ahol már tesztelték.
Veszelszki Ágnes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar dékánja tapasztalatai alapján arról beszélt, hogy a diákoknál a ChatGPT az első, a képgeneráló programokat kevésbé használják. Felelevenített egy nemrégiben a sajtót körbejáró hírt, miszerint az Egyesült Államokban kivette egy anya a gyerekét az iskolából, hogy a ChatGPT-vel taníttassa. A kommunikációkutató szerint azonban
így elmarad a szocializáció, kikerül egy közösségből a gyerek, ezt pedig nem lehet a ChatGPT-vel bepótoltatni.
Ráadásul a hagyományokat sem tanulja meg, illetve a tanárnak a modellszerepe is nagyon fontos, hogy a gyerekek lássanak egy mintát.
A szöveghez való viszony is megváltozott, ugyanis a ChatGPT különböző stílusban tud szöveget alkotni, ezekhez teljesen máshogy tudnak kapcsolódni a diákok, mintha ők alkották volna meg ezeket.
Az AI nem veszi el a tanárok munkáját – még
„Kétféle diák van: a »megúszós diákok«, akik helyett megírja a Chat GPT a beadandót és azt adják be, és a másikféle hallgató, akik megíratják az MI-vel, majd átolvassák, utánanéznek, kiegészítik és további munkát fektetnek bele”
– mondta Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézet igazgatója.
Arról, hogy a mesterséges intelligencia támogatja a tanárok munkáját, azt mondta, hogy alsósok körében ez nem működőképes még, de később már hasznos lehet, ha az MI segítségével teamekben kutatnak a diákok és tanítják egymást. Kitért arra is, hogy Kínában már van tanárok nélküli iskola, ahol a diákok egymást tanítják. Setényi János szerint viszont tanárokra továbbra is szükség van.
Elmondta, a közoktatásnak meg kellene tudnia fogalmazni, hogy milyen technológiai fejlesztésekre van szükség. Szerinte a tanároknak virtuális munkaközösségeket kéne összehozni, hogy például egy iskolában az egyedüli a történelem tanár más tanárokkal is tudjon konzultálni az online térben – így hatékonyabbá téve a tanítást.
Nem látni, mikor fordulhat a kocka
Világszinten minden ötödik személy érintett daganatos megbetegedésben, ez a második számú halálozási ok.
2024-ben 30 millió új esetet fogunk diagnosztizálni, s egyelőre nem látni, mikor fogjuk tudni megfordítani ezt a helyzetet – közölte Papp László.
A Medical University of Vienna kutatója arról számolt be, hogy a legnagyobb EU-s kórházak 100-300 minőségi, reprezentatív és felcímkézett PET-képadatot tudnak összegyűjteni egy adott betegséghez, de még itt is elmondható, hogy e betegségek altípusainak előfordulása nem kiegyensúlyozott, ezért újra kell definiálni a mélytanulást, hogy kevesebb paraméterrel lehessen dolgozni.
Minden második embert érinti majd a rák
Az Amerikai Rákkutató Intézet szerint
minden második ember az élete során találkozni fog valamilyen daganatos betegséggel.
A kérdés az, hogy hogyan tudjuk a túlélés esélyét növelni, és ebben lehetnek segítségünkre a számítógépes tudományok – mondta Peták István. A kutatóprofesszor szerint a mesterséges intelligencia lehet az új lépcsőfok a rákellenes küzdelemben.
A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy alapvető dolgokra kell fókuszálni ebben a szakaszban:
- korai jeleket észrevenni,
- radiológiai diagnosztizálás támogatása,
- a betegek irányítása, tájékoztatása.
Peták István szerint ezekre mind hatással lehet az AI.