Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Kormány vs jegybank: vita van és együttműködési kényszer
Pogátsa Zoltán közgazdász szerint a jegybanki kamatok megemelkedésében lényegi mozzanat volt Ukrajna inváziója, amely után felmentek az energiaárak, Magyarország pedig nagyon kitett volt ennek.
Az energetikai kitettségünk és a szűk valutatartalékunk miatt pedig beszűkültek az ország lehetőségei, ezt a befektetők észrevették, a jegybank erre reagálva emelte magasra a kamatokat.
Az teljesen világos szerinte, hogy ahogyan megszületett az energiaválság európai megoldása, úgy az euró-forint árfolyam is normalizálódott, de eközben megmaradt a magas kamat.
Az energiaimporttal volt egy olyan probléma, ami fiskális oldali, a jegybank erre jogosan mondta, hogy megteszi, amit tud, de nem náluk pattogott a labda. Teljesen racionálisan mondta azt Matolcsy György jegybankelnök, hogy leállnak a kamatemelési ciklussal, amikor az már kiemelten magasnak számított, hiszen így piaci alapon a vállalati hitelezés leállhatott volna. Azért léptek mégis mást, mert nagy nyomás alá kerültek az üzleti sajtó részéről.
A kormány és a jegybank között mindig egyszerre van vita és együttműködési kényszer.
Monetáris oldalon kijelenteni, hogy mi fegyvertelenek vagyunk és a kormány fiskális lépéseire van szükség, nem egy járható út.
Az egy fontos kérdés Pogátsa Zoltán szerint, hogy a jelenlegi kamatszintet mennyire tudjuk normalizálni, másrészt az euró-forint árfolyama alakulása is egy komoly kérdés, az elmúlt 1-2 hónapban többször jártunk a 400 forintos pszichológiai küszöbnél. A sajtó és az emberek is ekkor kezdenek el foglalkozni a problémával, így pedig bekerülhetünk olyan országok klubjába, ahol valutaválság van, 400 forint fölé ezért nem kellene mennie az árfolyamnak.
„Zajlik egy nagy átalakulás a világban, új világrend alakul ki”
– jelentette ki Benk Szilárd, a Corvinus Közgazdasági Intézet helyettes vezetője.
Szerinte a kamat 2022-ben azért volt annyi, amennyi, mert a jegybankelnök közölte, hogy vége a kamatemelési ciklusnak, ami után az MNB emelt, a piac pedig nem értette, hogy mi történik.
Úgy véli, hogy a magyar jegybank elsősorban árfolyamot alakított, ami mozgatta a monetáris politikát. Benk Szilárdot nem lepné meg egy olyan innováció, ami olyan rendszert eredményez, amelyről még nem tudjuk, hogy létezik.
A jelenlegi deglobalizáció jelentős inflációs nyomást jelent. A közép távú stratégiát szerinte a nemzetközi komponensek és a kockázati prémium határozza meg, és mi csak a saját kockázati prémiumunkra tudunk hatni.
Az elmúlt 30 évben a Balatonnak kellett „magához térnie”
Északnyugat-Magyarország speciális földrajzi helyzetben van, a rendszerváltás körüli gazdasági folyamatok pedig egy cezúrát jelentettek – mondta Czunyiné Bertalan Judit a régióért felelős fejlesztési kormánybiztos.
A régiós megyeszékhelyek a 90-es években jól fogtak hozzá a helyi gazdaságfejlesztéshez, a Balatonnak kellett inkább magához térnie az elmúlt 30 évben, amellett, hogy komoly kérdéseket vet fel, elbírja-e egyáltalán a fogyasztók által kívánt turisztikai fejlesztéseket. Szerinte messziről szép, ami látszik, de belülről más problémák vannak, egyfajta lakmuszpapírként működik a régió: ha az európai gazdaság lefelé mozdul, akkor a régió is.
Területfejlesztési szempontból kell egy felelős a Balatonnak, ezen már dolgoznak a minisztériummal.
Megindult a városi infrastruktúra fejlesztése, az állami infrastruktúra beruházások azonban évekig, sőt sok helyen évtizedekig elmaradtak, azóta ez elindult, de nem lehet ezeket a lemaradásokat gyorsan behozni. Ez a térség úgy dinamikus, hogy klasszikus értelemben vett tudományegyeteme nincsen, az újkori alapítású egyetemeken inkább a gyakorlatorientált képzés, a piaci igényeknek megfelelő oktatás zajlik.
Pach Gábor, a Balatoni Kör elnöke szerint fontos arról beszélgetni, hogy jót tesznek-e a sajtóban megjelent cikkek a balatoni magas árakról.
A Balaton ma már egy európai szintű turisztikai célpont, szinte európai szintű fizetésekkel.
Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy ez utóbbi miatt a dolgozók közül nagyon sokan el is hiszik azt, hogy már ennyit is érnek. A feldolgozóiparban azokat a kisvállalkozásokat is kellene támogatni, akik közvetlenül a turistáknak értékesítenek, finanszírozása oldalról így még vannak hiányosságok.
Navracsics Tibor: Regionális dráma zajlik
„A magyar kormányzat célja, hogy visszahozza a területi szempontokat a kohéziós politikába, és a régiós szempont egyenlő mértékkel bírjon az ágazati kritériummal”
– jelentette ki Navracsics Tibor a konferenciát megnyitó előadásában, melyben a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a regionális szintű támogatási politika fontosságát hangsúlyozta az Európai Unióban jelenleg érvényesülő központosított struktúrával szemben.
A miniszter példaként Budapest és Pest vármegye közti különbséget hozta fel: az egy főre jutó GDP uniós átlagának a 158 százalékát termeli ki Budapest, míg Pest vármegye mindössze az uniós átlag 65 százalékán működik.
Észak-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon pedig „regionális dráma zajlik”.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy egyelőre nem találnak választ az osztrák, a dél-német és az olasz munkaerőpiac jelentette kihívásra sem, amely az érintett dunántúli régiókból nemcsak a vállalkozások, hanem a közigazgatás esetében fenntarthatósági problémát jelent.
A területfejlesztési miniszter ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez nem pusztán magyar sajátosság, a régiónk minden államában elsősorban a fővárosok és a vonzáskörzetük fejlődik.
Az új magyar területfejlesztési politika, ami nagy-, közép- és kisvárosi vonzáskörzetekre, illetve a perifériákra osztja majd hazánkat, a régiós szintű felzárkózásban segíthet majd Navracsics Tibor reményei szerint.
Előadásában kiemelte azt is, hogy
2014 és 2020 között hazánk az európai uniós források 98 százalékát tudta lehívni, ezzel a második helyen végzett a Csehország mögött (98,2 százalék),
és jóval megelőzte az utolsó helyezett Dániát (73,6 százalék).
Legolvasottabb
Megvan a kulcs - Hamarosan csökkennek a várólisták
Megérkezett az árvíz Budapestre – képek
Bécs már víz alatt – képek
Kritikus a helyzet a szomszédban, gátszakadással is számolnak - videó
Rengeteg dolgozót érint - Százezreknél derül ki valamilyen betegség
Bemondta Magyarország: aktiválták az uniós mechanizmust a pusztító árvizek miatt
Meghaladta a kritikus szintet a Duna, már az állatokat is menteni kell
A kormány hamarosan dönthet a katonai műveletekről
