Macronomx Meetup

Kónya István szerint az „óvatossági motívum” a legfontosabb tétel a megfigyelt jelenségek mögött. A Corvinus Doktori Iskolák vezetője a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a háztartások különböző sokkok – ami lehet tartós jövedelmi sokk vagy amikor megnövekszik a bizonytalanság a környezetükben, például az aggregált bizonytalanság – hatására többet takarítanak meg.

Az általános gazdasági bizonytalanság a legfontosabb,

ami például a magas infláció következtében alakulhat ki. Kónya elmondása szerint nehéz optimistának lenni, nem lát gyors és látványos kilábalást ebből.

Pásztor Szabolcs szerint a közgazdaságtanban gyakran elmarad, hogy milyen a háztartás, amire épül a modell. 

Ennek következtében alakul ki Magyarországon egy konzervatív költekezési megtakarítási szemlélet

– fogalmazott az Oeconomus kutatási igazgatója, aki szerint ezt a régmúlt is magyarázza, amikor is piactagadó, túlzott fogyasztást befeketítő szemlélet alakult ki, ami az idősebb korosztálynál megmaradhatott. Ezért nem biztos, hogy jelentősen meg fog indulni a fogyasztás az infláció mérséklődése esetében. Ha háború van a kontinensen belül, a fogyasztók kétszer meggondolják a költéseiket. A magyar fogyasztó a bővülő forrásokra úgy reagál, hogy kézzel fogható eszközökben takarít meg – ingatlanokban.

– jelentette ki Pogátsa Zoltán. A közgazdász szerint nem szerencsés, hogy a magyar költségvetés ennyire „áfa-nehéz”, ugyanis válságok idején mindig bezuhannak az áfa-bevételek. A kiadási oldalon az a legnagyobb tényező, hogy magasak a kamatok – az a kérdés, hogy milyen ütemben lehet ezeket csökkenteni. Annak pedig objektív korlátai vannak, hogy gyorsan jöjjenek le a kamatok. „Megduplázódott a kockázati felár, a magyar energiapolitikai kitettség hatalmasan nagy” – mondta Pogátsa Zoltán, aki úgy véli, hogy a geopolitikai konfliktusok sűrűbbek lesznek, ami szintén nem segíti a kockázati felárakat. 

Kónya István szerint a munkajövedelmet is elfogyasztjuk. 

A fogyasztási adó preferálása esetén az a helyzet, hogy nem az a fő érv, hogy a munkát segítjük, és a fogyasztást csökkentjük, hanem hogy azt könnyebb behajtani.

A Corvinus Doktori Iskolák vezetője elmondta azt is, hogy 3 százalék körül tartották a magyar költségvetési hiányt, ami nem egy jó szám – Kónya szerint inkább politikai, mint gazdasági döntés, hogy mennyi lesz a hiány, ami a prioritásoktól függ, attól, hogy mit fognak vissza jobban.

– kezdte az egyik pódiumbeszélgetést Pogátsa Zoltán közgazdász.

A társadalom alsó 70 százaléknak viszont szinte semmit nem nőtt a fizetése,

állampapírt is csak a felső három jövedelmi tizedben lévők tudtak venni, az egyenlőtlen elosztás így hátráltatja az áfabevételek beindulását.

Szerinte a zöld átalakítás jelei már megjelentek, de kell még látni a következő egy-két évet, a beinduló strukturális változásokat, hogy lássuk a valódi gazdasági hatásokat.

Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője arról beszélt, hogy ők is készítenek makrogazdasági felméréseket: a májusi adatok azt erősítik meg, hogy

az anyagi helyzetükben már éreznek javulást az emberek, a háztartások nettó pénzügyi vagyona is tudott emelkedni nominálisan.

A hiánycél tartása egy mérföldkő volt régen, az elmúlt időszakban azonban extrém szituációk voltak, amelyek ezt a mutatót időlegesen háttérbe szorították. Az teljesen egyértelmű, hogy miért fontos mégis egy bizonyos szint alatt tartani ezt a mutatót, például nemzetközi hitelminősítő intézeteknél is egy fontos indikátor.

A fiskális politika mozgástere nagyobb lesz 2025-re a kamatkiadások szempontjából, a kérdés az, hogy a fogyasztás milyen mértékben tud majd visszaépülni.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar költségvetésben az áfabevételek 45 százalékot képviselnek, a cseheknél viszont például csak 20-25 százalékot. Ez azt üzeni, hogy

lehet dolgozni viszonylag alacsony szja mellett, de ha valaki fogyaszt, akkor már több adót kell fizetnie.

Gazdasági stabilitás csak pénzügyi stabilitás mellett érhető el a régi közgazdaságtan tankönyvek szerint, de ez most más világításba került az elmúlt időszakban. Az Oeconomusnál összeállítottak egy háromszöget (zöld átállás – felfegyverkezés – költségvetési egyensúly), de egyszerre nem lehet mind a hármat megvalósítani.

Ő maga a költségvetési fegyelem híve, azonban meg tudja érteni azokat az országokat, ahol először megfinanszírozzák a gazdasági fejlődést, majd ebből dolgozzák le utólag a hiányt.

Elérendő eredmények vannak a kormány előtt, útkeresés zajlik jelenleg, a következő években fogjuk meglátni, hogy mennyire érnek be azok az elképzelések, amik most az asztalon vannak.

– mondta előadásában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki rögtön fel is tett egy kérdést: „de miért nem érzik, hogy már nincs gazdasági válság, hogy kilábaltunk, s hogy már nincs infláció?”

A miniszter válasszal nem szolgált, annyit tett hozzá, lehet, hogy „még frissek a sebek”, és nem tudtunk elég gyorsan visszapattanni. Ugyanakkor leszögezte, az infláció már a múlté, nem látunk inflációs feszültséget a termelői árakban, és az élelmiszereknél sem. 

Nagy Márton 2,5 százalékos gazdasági növekedési célt nevezett meg 2024-re.

Szerinte hat területet kell helyreállítani:

• a fogyasztást, 
• a beruházási aktivitást, 
• az exportaktivitást, 
• a munkaerőpiacot, 
• az ikerdeficitet (a költségvetési hiánnyal), 
• valamint a hitelpiacot.

A fogyasztást az egyensúlyig kell felhúzni, de a tárcavezető szerint az embereknek elegük van a Covid és az infláció utáni sokkból, elkezdtek fogyasztani, a turisztikai számok durva növekedést mutatnak, és saját bérükből fogyasztanak.

Nagy Márton elmondta, 

a legfontosabb európai gazdasági adat, hogy mennyi autót adnak el, és abból mennyi elektromos.

Semmi más nem mozgatja a magyar export számait sem, az elektromos autózáson múlik, hogy Európa talpra tud-e állni – tette hozzá. 

Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar kormányzat továbbra sem támogatja a kínai autókkal szembeni uniós védővámot, mint ahogy a német gazdaság sem akarja azt. Ugyanakkor amíg Franciaország elektromos töltőállomásokat fejleszt, addig Németország kicsúszik ebből. Szerinte az elektromos autózás a jövő technológiája.

Nagy Márton előadásáról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

– mondta Balogh László, a VGP Magyarország üzletfejlesztési igazgatója, aki korábban Győri Ipari Park vezetője is volt. Szerinte az Audi is ilyen helyzetbe csöppent bele, erre tudtak építeni. Balogh szerint a régiógazdaság is ki tudja használni az Audi jelenlétét, többek között a Széchenyi Egyetem is sokat köszönhet a gyárnak. 

A kiszolgáló parkok szerepe kifejezetten fontos, ugyanis a vállalatok életében a megfelelő helyszín megtalálása elsődleges szempont, így az iparágnak fontos szerepe van.

A Balaton sajátossága, hogy a szezonalitás ellen küzdenek, amelyet Pach Gábor szerint még egyelőre elbírnak. Elmondta, hogy

június 15. és augusztus 30. között a Balaton Magyarország második legnagyobb városa,

mivel a turizmus gyorsan fejlődik, és a szórakozni, pihenni vágyóknak optimális célpont. A Balatoni Kör elnöke azonban beismerte, hogy akadnak problémák, ugyanis közigazgatásilag nincs a Balatonnak gazdája, és hosszútávú koncepció kialakításához elengedhetetlen foglalkozni ezzel és megoldást találni.

Egyébként erről beszélt a konferencián Czunyiné Bertalan Judit fejlesztési kormánybiztos is: területfejlesztési szempontból kell egy felelős a Balatonnak, ezen már dolgoznak a minisztériummal.

– mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. 

Az éghajlat fontossá vált, ami abból is látszik, hogy Nyugat-Magyarországon – ahol több csapadék jellemző – a termőföldek árai jelentősen felértékelődtek az elmúlt 4-5 évben. A jobb minőségű keleti térségekben nincs csapadék, de Hollósi Dávid szerint még így is jó adottságai vannak az országnak. Elmondta, hogy 

a mezőgazdaságnak társadalompolitikai szerepe is van.

Szerinte konszolidáció lesz, 5-10 év múlva jóval kevesebben fognak ezzel foglalkozni. Az állattenyésztéssel egyre kevesebben akarnak foglalkozni, kevesebb az állattartó üzem, de ezzel ellentétben állattenyésztési kibocsátás növekszik.

– fogalmazott Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

A Dunának szerinte meghatározó szerepe van, nyugaton inkább az üzleti gondolkodás, míg keleten a lokálpatrióta felfogás a jellemzőbb.

Meglátása szerint az ágazat nem áll készen arra, hogy banki forrás nélkül fejlesszen, ezért nagyon fontos, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a bankok, illetve kockázati tőkére is szükség lehet.

A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart ma már nem lehet külön kezelni, csak együtt szabad róluk gondolkodni.

A Balkán és Nyugat-Európa felé is lehetne nyitni, és már most is vannak olyan cégek, amelyek majdnem készen állnak erre.