- Honnan jött az ötlet, hogy épp pálinkafőzdét hozzanak létre?
- A vállalkozás gyökerei 1984-ig nyúlnak vissza, Magyarországon akkor engedélyezték először magánszemélyek számára pálinkafőzde működtetését. A sógorom ekkor döntött úgy, hogy otthagyja az újfehértói szövőgyárat, ahol dolgozott és bár nem volt pálinkafőzési tapasztalata, mégis bérfőző kisiparos lesz. Akkor vette meg azt a tanyát - egy volt állomásfőnöki lakást - a sógorom és az édesapja, ahol most is üzemel a családi vállalkozás. Én pedig szinte beházasodtam a vállalkozásba. Miután leszereltem és a helyi tsz-ben dolgoztam, 1990 elején betársultam és megalapítottuk az első közös vállalkozásunkat - majd a sógorom 2000-ben kiszállt.
- Mennyire volt kockázatos akkoriban pálinkafőzéssel foglalkozni?
- Nagyon - viszont akkoriban, az eredeti tőkefelhalmozás időszakában, akiben megvolt a spiritusz, az könnyen sikeres tudott lenni. Eleinte csak bérfőzést vállaltunk, majd miután jövedéki tevékenységre, palackozásra is lehetett kft.-t alapítani, belevágtunk. Különösen a FÁK-országokba irányuló exporton lehetett jól keresni - gyakorlatilag ebből épült az üzem. Ám a jó korszaknak hirtelen vége szakadt, miután egy nagy vevőnk becsődölt 1994-ben - nekünk pedig fél év alatt hatvan embert el kellett küldenünk.
- A Zsindelyesből hogyan lett önálló brand?
- Még a kétezres évek elején is pálinkát csak golyvás üvegben, alacsony áron és saját márkanév nélkül gyártottunk. Amikor 2004-ben - az uniós csatlakozás idején - a Foodapest élelmiszeripari kiállításon jártam, azzal szembesültem, hogy minden élelmiszeripari kiállító saját márkával jelenik meg. Ráadásul akkoriban indult el a pálinka, valamint a szabolcsi alma és a szatmári szilva "reneszánsza". Hazamentem, és előterjesztettem a családnak, hogy saját márkanevet és "sztorit" kell kitalálnunk. A vasárnapi ebédnél alakult ki a Zsindelyes név - ez valahol sorsszerű volt, hiszen 21 éves koromig ott éltem, illetve az üzemünk a mai napig a Zsindelyes tanyán van. Ez 1869-ig a Dessewffy-család tulajdonában volt és fazsindellyel fedett cselédházak voltak ott. Így 2005 elején ezzel a névvel piacra léptünk.
Hárommillió kilogramm gyümölcs
A cég évente mintegy 100-120 gyümölcstermelővel áll kapcsolatban, akiktől idén várhatóan mintegy hárommillió kilogramm gyümölcsöt vásárol. A folyamatos ellátás érdekében ebből ezer tonna hűtőházakban van, valamint gyümölcsvelőként is tárolják.Ezzel párhuzamosan vált egyre fontosabbá az uniós eredetvédettség ügye. A múlt évtized elején mindössze három eredetvédett pálinka volt a magyar piacon, a szatmári szilva, a kecskeméti barack és a szabolcsi almapálinka. Megértettem, hogy ez a minőséggarantálás legkézenfekvőbb módja, hiszen arra adunk biztosítékot a fogyasztónak, hogy kizárólag egy földrajzi területről származó, első osztályú gyümölcsöt használunk fel, rögzített technológia felhasználásával. Emiatt határoztam el, hogy "létrehozom" a saját eredetvédett termékemet. Ez lett az Újfehértói meggypálinka, az alapanyagául szolgáló újfehértói fürtös meggyet pedig az itteni kutatóintézetben nemesítették ki, ezért védethettük le a nevet - a termék 2014 elején megkapta az európai védettséget is, ráadásul a gyümölcs is nemsokára megszerezheti ezt a címet.
Fotó: Németh Dániel
- Miközben kommersz italok adták a forgalom nagy részét, hogyan sikerült a minőségi alapanyagból készülő drága pálinkának piacot találni?
- Eleinte keserves volt a megismertetés, a többi úttörővel együtt komoly népnevelő szerepet is kellett vállalnunk pálinkaügyben - miközben 2008-ban megszületett a pálinkatörvény is. Akkoriban arra is rá kellett jönnöm, hogy csak profi kereskedelmi csapattal és marketinggel lehetünk eredményesek, különösen ha a Tiszán túl is piacra akarunk lépni.
- Közbejött azonban a 2009-ben elmélyülő válság és 2010-ben a magánfőzés liberalizálása. Nagyon megérezték a változásokat?
- Mindezek miatt négy nehéz évünk volt. A túléléshez pedig újra kellett gondolni az egész cég működését, minden nélkülözhető költséget leépíteni. A legális kereskedelmi pálinkapiac 2010 és 2014 között mennyiségben megfeleződött - eközben a mi termelésünk csak 2012-ben csökkent, ekkor is csupán 2 százalékkal. Számunkra a megoldást az jelentette, hogy - a sűrű fillér jegyében - az alacsonyabb árszintű termékek felé nyitottunk.
- Miben segítette Önöket a CIB Bank?
- A költségtudatosság jegyében kerültünk kapcsolatba 2011-ben a CIB Bankkal, amelytől a kiadáscsökkentés végiggondolásában is nagy segítséget kaptunk. A cégcsoport minden számlavezetését oda vittük át, a bank nyíregyházi fiókjával azóta is napi kapcsolatban állunk. A bankon keresztül tudtunk élni a növekedési hitelprogram adta lehetőségekkel is. Rendszeresen vesszük igénybe a faktorálást - nekünk ugyanis havonta kell a jövedéki adót és az áfát megfizetnünk az államnak. Emellett a kötelező bankgaranciánk értéke is 150 millió forintra rúg - és hamarosan tovább kell emelnünk.
Nagyon fontos volt számunkra az utóbbi hat évben, hogy a CIB Bank hitt bennünk, kitartott mellettünk. Az, hogy a nehézségeket meg tudtuk oldani, és tovább tudtunk lépni, nagyrészt köszönhető nekik is.
- Hogyan sikerült a 2016-os évük?
- A 2015-ös 2,4 milliárd forint után tavaly mintegy 3,5 milliárdos forgalmat értünk el, ám fontos hozzátenni, hogy ennek jelentős része - több mint egymilliárd forint - a jövedéki adó idei emelkedése miatti előrehozott vásárlás volt. Ha az utóbbitól eltekintünk, azt lehet mondani, hogy a tavalyi árbevétel 52 százaléka származott pálinkából, de a mennyiségben természetesen továbbra is a kommersz termékek súlya a nagyobb.
A Zsindelyes brand elindításkor a terméket tudatosan középre áraztuk, csakhogy az évek során azzal kellett szembesülnünk, hogy éppen a fő célcsoportunk, a középréteg által vásárolt közepes árkategória kezdett el "olvadni", vékonyodni. Az olcsóbb termékek iránti kereslet növekedése húzza ugyanis a piacot - reméljük, ebben változás következik be.
- A cég komoly megújításon megy át. Hogyan haladnak ezzel a folyamattal?
- Jelenleg 72 embernek ad munkát a Zsindelyes. A régi gárda egy része a nyugdíj közelébe került, az utóbbi években pedig tudatosan fiatalítunk, egyre több kulcspozícióba kerülnek harmincasok - ez a folyamat összefügg a cég megújításával. Az is megnyugtató, hogy 2017 szeptemberétől Nyíregyházán elindul az üdítőipari és erjesztési szakmunkásképzés - így talán nem lesz probléma az utánpótlással. Ezzel párhuzamosan - főleg az értékesítéshez - több profi, más - nem pálinkás - cégnél már bizonyított munkatársat is felvettünk. Az évek során ugyanis rá kellett jönnöm, hogy egy dolog a gyártás, ám a gyakorlatban a kereskedelem és a marketing fontosabb. Megnéztem más vállalkozások hogyan csinálják, ebből próbáltam tanulni.
A megújulás része az arculat, a kommunikáció és az üvegeink megújítása, amelyhez hozzátartozik az üvegválaszték és a kiszerelések tudatos szűkítése is. A lendület nem hagy alább: már kész a gyártóüzem fejlesztésének koncepciója, a mintegy egymilliárd forintos beruházás révén megdupláznánk a termelésünket.
Mindennek a célja az, hogy az utóbbi évek stagnálása után egy nagy ugrást hajtsunk végre - csak idén 60-70 százalékkal szeretnénk növelni a Zsindelyes márkanév alatti eladásainkat. Bízom benne, hogy a nullszaldó körüli esztendők után idén 4-5 százalékos árbevétel-arányos nyereséget tudunk termelni. Ez már csak azért is fontos, hogy a további fejlesztésekhez meglegyen az önrész.
- Hol lesz a Zsindelyes öt év múlva?
- A reális cél a jövőben stabilan az évi 3,5-4,0 milliárd forintos árbevétel elérése. A tervek szerint három erős lábon állunk majd. Egyrészt lesz saját gyümölcsültetvényünk, ehhez ma már van 30 hektár földünk. Remélem, addigra az újfehértói fürtös meggyet más formában - többek közt gyümölcslé, szörp, csokoládé - is fel tudjuk majd dolgozni - ehhez a receptúra már adott. Másrészt a gyártótelep kapacitásai évi 200-250 ezer hektoliterfokos termelésre elegendőek, az automatizált gyártási rendszer pedig a keletkező minden hulladékot (hő, víz, gyümölcsmag és egyéb) vissza tudjuk majd forgatni. Harmadrészt pedig erősítünk a turizmusban is. A kóstolóház 2008 óta működik - az ottani most induló, 600 millió forint értékű turisztikai fejlesztés (fogadó, 26 fős szállás, mesterségek bemutatása) pedig addigra elkészül.
- Vannak-e terveik külföldön?
- Az évek során, jó néhány próbálkozás és több tízmillió forint elköltése után, rá kellett jönnöm, hogy a pálinka - több más termékhez hasonlóan - csak Magyarországon "világhírű". Ráadásul a hasonló termékeket kedvelő országok fogyasztói - szemben a magyarokkal - kitartanak a saját gyártóik mellett. A helyzeten legfeljebb egy komoly, több éves állami marketing volna képes változtatni.
- Az évek során hogy tudott családi kézben maradni a vállalkozás?
- Az indulás óta végig családi vállalkozásként működünk, a régebbi családtagok is aktívan dolgoznak, sőt már a gyerekek is bekapcsolódtak a cég életébe. Bár korábban felmerült a cég eladása is, örülök, hogy megmaradt a "saját gyermekünk", így továbbra is marad családi tulajdon. A következő években pedig szeretnék tudatosan hátrébb lépni, a napi dolgokból visszavenni. Ez számomra sem könnyű ennyi év után.
- Hogy áll a pálinkával?
- Nem vagyok absztinens, ám csak alkalomszerűen iszom. Természetesen a baráti beszélgetéseknél, családi összejöveteleknél a pálinka kerül elő leghamarabb.
A cikk a CIB Bank támogatásával készült.