- Hogyan nőtt stabilan 1,3 milliárd forintot meghaladó forgalmúra a Balogh Tészta Zrt.?

- Miután a kilencvenes évek elején elvégeztem a szakközépiskolát, tudtam, hogy nem a szakmámban szeretnék elhelyezkedni, így lett belőlem biztosítási üzletkötő Cegléden. Jászkarajenőn a szülői ház szomszédságában működött egy tésztagyártó gmk., nekik kezdtem el besegíteni 1992-ben, majd egy évvel később egy merész ötlettől vezérelve - a biztosítói működésem keresményéből, a nagyapám telkén - tésztagyárat építettem.

Néhány küzdelmes, de nyereséges év után, a növekvő kereslet miatt építettük meg a jelenlegi tésztakészítő üzemünket Jászkarajenő szélén, zöldmezős beruházásként - akkoriban a tésztagyártási kapacitásunk óránként 500 kilogramm volt. Ebben az épületben kapott helyet egy olasz gyártmányú félautomata tésztagyártó gépsor, egy raklapok befogadására alkalmas raktár, és az iroda. Több fázisban bővültünk - uniós források és bankhitelek révén -, jelenleg az üzem 2700 négyzetméteren működik. Arra mindig ügyeltem, hogy olyan kényszerű megállapodást ne kössek, ami veszteséget okoz, ennek köszönhetően folyamatosan nyereségesek vagyunk.

Bár 2004-ben volt egy kisebb visszaesés, de 2006-tól gyors növekedésbe kezdtünk és az akkor még csak 160 millió forintos árbevétel 2010-ben elérte az egymilliárdot. Ezalatt a tésztagyártásban a csúcsnak számító olasz Pavan és Fava cégektől vettünk gépsorokat.

- Mennyi tésztát termelnek?

- A magyarországi tésztafogyasztás jelenleg évi 6-7 kilogramm fejenként, míg a román ennek a fele, de gyorsan emelkedik. A gyártási kapacitásaink teljesen ki vannak használva, 2012 óta áttértünk a heti hétnapos, három műszakos termelésre. Idén várhatóan kilencezer tonna tésztát gyártunk és értékesítünk, jövőre pedig meghaladjuk a tízezer tonnát - azaz minden egyes magyar állampolgárra jut egy-egy kilogramm Balogh Tészta.

Bár a cég fő profilja a tojás nélküli száraztészták készítése, ha gyártanak tojásos terméket, akkor naponta elfogy 110 ezer tojás.

- Tavaly nagy vállalkozásba kezdtek: új, a meglévőnél is jóval nagyobb gyár építésébe

- Az óriási piaci igény és a kereslet folyamatos növekedése szükségessé tette, hogy a termelőkapacitásunkat bővítsük. A jelenlegi telephelyen már nem megoldható a további bővítés. Mivel már szorosabb személyes kötődésem is van Tiszakécskén, és a település akkori polgármestere, Kovács Ernő - aki ma már Bács-Kiskun megye kormánymegbízottja - is komolyan támogatta az ötletet, így esett a választás épp Tiszakécskére.

A tervezést tett követte, tavaly júliusban pedig elindult az építkezés, mely hamarosan befejeződik. Értékesítésben jelenleg a harmadik legnagyobb piaci szereplők vagyunk Magyarországon. A maga 8544 négyzetméterével az új üzemünk lesz a legnagyobb tésztagyár az országban. Három tésztagyártó vonal dolgozik majd, amelyek naponta mintegy 100 ezer kilogramm száraztésztát készítenek. A próbaüzem a rövidtésztagyártó-vonallal ezekben a napokban kezdődik. A második és a harmadik gyártósor beszerzése függ a pályázati, valamint a külföldi piaci lehetőségektől. Miközben az új gyár beindul, a jászkarajenői üzem átáll a gluténmentes termékek előállítására.

- Nem túl merész lépés egy ekkora kapacitásnövelés?

- Amikor a múltban fejlesztettünk, a piacunk előbb-utóbb utolérte a fejlesztést, azaz megérte beruházni. Ráadásul kis szervezetként, hagyományosan rugalmasabbak vagyunk, a konkurenciánál gyorsabban tudunk reagálni. Az új gyárban pedig lesz olyan termékek előállítására is kapacitásunk, amelyeket eddig nem gyártottunk.

- Hol lesz a cég tíz év múlva?

- A tiszakécskei telephely teljes területe 85 ezer négyzetméter, azaz a gyárépületen kívül még sok hely marad másra. A tervek szerint ott építünk jövőre egy olasz éttermet, tizenhárom szobás hotellel, mindezt toszkán udvarház stílusban, olasz pizzamesterrel és séffel.

A telek hátsó részére is vannak ötleteink, ott ökológiai műveléssel egy kécskei rózsabarackost telepítenénk az 1,2 hektáros területre. Ez egy későn, de bőven termő kajszibarack, amely mára csaknem kihalt. Ezenkívül lesz egy ökológiai kertészetünk is. Összességében abban bízom, hogy a cég tíz év múlva évi ötmilliárd forint árbevételt ér majd el.

Adalékanyagok hozzáadása nélkül készül a tészta. Alapvetően három malomtól (Jászberény, Baja és Kunszállás) vásárolnak lisztet. Jelenleg tojásléből dolgoznak, az új gyárban pedig saját tojásfeldolgozójuk lesz, így eldönthetik el, hogy friss tojással vagy tojáslével gyártanak.

- A gyors növekedésben mennyit számított a banki segítség?

- Jelenleg négy bankkal van kapcsolatunk, közülük mára a CIB Bank vált az első számúvá, amely csaknem minden finanszírozásunkat átvette. A kapcsolat még a CIB Lízinggel kezdődött, a teherautóink lízingjével. Sokat számított, hogy a CIB csapata különösen rátermett és kitartó volt, és ennek köszönhetően rugalmas, ügyféligényekhez igazodó finanszírozási keret jött létre. A személyes kapcsolatok nagyon fontosak számomra, így jelenlegi beruházásunkat is a CIB-bel közösen valósítjuk meg. Látták a kockázatokat, de nyitottak voltak a projektre és mellém álltak egy nagy lépés megtételében, a gyárépítéshez a növekedési hitelprogramból nagy összegű, alacsony kamatozású hitelt adtak.

- Az egész cég egy igazi one-man show: ön az egyszemélyes tulajdonos, a cégvezető, a főtárgyaló, a tervező és az innovátor. Meddig lehet ezt bírni egyedül?

- Egészen 1992-től eddig lehetett. Nekem is el kellett fogadnom, hogy sok olyan dolog van, amelyben kell hogy legyenek nálam jobbak, ezeket a dolgozókat keresem vezetői pozícióra. A két gyárnál jelenleg összesen 49-en vagyunk, pár hónapon belül elérjük az hatvan főt. Az új dolgozók felvétele tavaly elkezdődött, az új gyár létszáma már 28 főnél tart. A kiválasztásnál egy szervezetfejlesztő segítségét veszem igénybe.

A tiszakécskei gyár már saját osztályokkal és vezetőkkel működik majd, így egyre több feladatkört tudok majd delegálni. Az ottani teljes létszám pedig száz fő lesz.

+6
Balogh Tészta Zrt.
A CIB Bank a cég mellé állt a nagy lépés megtételében és a gyárépítéshez a növekedési hitelprogramból nagy összegű, alacsony kamatozású hitelt adtak. Fotó: Molnár Zsolt

- A cég növekedése közben nem tervezte egy tőkéstárs bevonását?

- Nehéz időkben már többször felmerült bennem az ötlet, egyelőre nem látom szükségét. Ha esetleg majd egyszer visszavonulok, és a gyermekeim másban gondolkodnak, akkor felmerülhet a cég eladása.

- Mennyire függ a cég a Magyarországon működő, külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok megrendeléseitől?

- Jelenleg is ott vagyunk szinte mindegyik ilyen külföldi szereplő polcain. Arra mindig ügyeltem viszont, hogy ne függjünk túlságosan ezektől a cégektől. Jelenleg e szegmens súlya nálunk 15 százalék körül van, és ennek is csak a harmadát teszi ki a láncok saját márkás termékeinek gyártása. Így a Balogh Tésztát a vevők túlnyomórészt Balogh Tésztaként ismerik.

Miközben bent vagyunk a nagy kereskedelmi láncoknál, a fő értékesítési csatornát a magyar tulajdonú nagykereskedések jelentik. Emellett sok olyan közvetítő kereskedővel is kapcsolatban állunk, aki egy-egy régióban látja le a kisebb élelmiszerboltokat.

- Mekkora fantáziát lát a külföldi piacokon?

- Nagyot. Idén a cég exporthányada várhatón 22 százalék lesz - ez elsősorban Romániát jelenti -, majd az új üzemmel az exportarány hamarosan 40-50 százalékra nőhet. Tapasztalataim szerint ugyanis megfelelő - azaz nem veszteséget okozó - árréssel sokszor könnyebb külföldön boldogulni, mint a magyar piacon. A délszláv piacok is ígéretesnek tűnnek, ennek érdekében most hozunk létre egy közös céget egy horvát vállalkozással. Emellett bízom a Közel-Kelet többi országaiban is.

Korábbi cikkeink

Új életre kelt a legendás magyar márka

Megújul a magyar gyerekek kedvence

A cikk a CIB Bank támogatásával készült.