Digitalizáció. Nagyjából nincs már olyan nap, amikor ne "jönne velünk szembe" ez a kifejezés, így a magán- és vállalati életünknek nagyjából minden területére hatással van. Sőt mára eljutott odáig a technológiai fejlődés, hogy egy rossz irányba tett lépés akár véglegesen a csőd irányába lökhet egy vállalkozást. Tipikus és sokat emlegetett példa a Kodak esete, amely hiába teremtette meg gyakorlatilag egymaga a nagyközönségnek szánt fényképezőgépek piacát, a digitalizáció felé csak jelentősen megkésve nyitott és ezzel tulajdonképpen saját halálos ítéletét írta alá - még úgy is, hogy 1975-ben a cég egyik mérnöke mutatta be a világ első digitális kameráját.

Húsz éve, ha egy vállalkozás nem a legkorszerűbb gépet, például fröccsöntőt vette meg, akkor bár kicsit drágábban dolgozott a vetélytársainál, de nem szorult ki a piacról. Ez mára teljesen megfordult, őrült tempóban fejlődik a technológia minden területen, ahol valóban elég egyszer rosszul dönteni a csődhöz - magyarázta Major Gábor, az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért főtitkára.

Szavai szerint nem az a forradalom, amikor valaki írógép helyett számítógépet kezd el használni, hanem maguk az ellátási láncok digitalizálódnak, így ágazatok érnek össze és szűnnek meg. Nem véletlen, hogy ma már legtöbbször nem utazási irodába megyünk, hanem a booking.com-ot keressük fel, szálloda helyett Airbnb-lakásokba megyünk, nem cd-t veszünk, hanem Spotify-t hallgatunk, Netpincérről rendelünk ételt és lehetne folytatni a sort.

Hogy állunk most?

Az eredményeink nemhogy nem jók, hanem egyenesen lesújtóak. Az utóbbi időszakban ugyanis számos tanulmány, kutatás foglalkozott a magyarországi cégek digitális felkészültségével és bizony kevés pozitívumot tudnánk belőle felsorolni.

Most nem is írnánk le egyesével minden kutatást, inkább címszavakként felsorolnánk párat az utóbbi időszakból. Amennyiben többre is kíváncsi, úgy a linkekre kattintva mindegyikről kaphat bővebb információt:

A fő cél: lassan csökkenteni a hátrányt

Az uniós statisztikák szerint a magyar vállalkozásoknál az egyik legnagyobb elmaradás nyugat-európai társaikhoz képest a digitalizáltság terén mutatkozik - ismerte el megkeresésünkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A szaktárca szerint a hazai cégek még kevésbé ismerték fel az IKT (információs és kommunikációs technológiák) eszközökben, megoldásokban, az internetben rejlő lehetőségeket, éppen ezért az ilyen fejlesztések finanszírozására való hajlandóság is alacsony, ez pedig a termelékenységet gátolja. Márpedig a versenyképesség fenntartása céljából a digitalizáció minden vállalkozás alapvető érdeke az ITM szerint: a beruházások elmaradása súlyos versenyhátrányt és bevételkiesést okozhat, megvalósításuk viszont jelentős termelékenységnövekedést és költségoptimalizációt eredményez.

Egyetért ezzel az IVSZ főtitkára is, aki szerint a digitalizációval lemarad, annak a versenyképessége is csökken, hiszen "a digitalizáció a transzparenciáról is szól, arról, hogy mindent mérek, az adatokat utána kielemzem és ez alapján hozok üzleti döntéseket. Aki ezt nem csinálja, az kevésbé tud megalapozott döntéseket hozni, így kevésbé lesz hatékony" - véli Major.

A főtitkár szerint az igazi probléma, amivel a magyar vállalatoknak is szembe kell nézniük, hogy a világ folyamatosan fejlődik, így legfeljebb a lemaradást lehet csökkenteni. Már ha egyáltalán akarjuk. Szerinte ugyanis a kis- és középvállalatok vezetőire - tehát ahol a legnagyobb a magyar cégek lemaradása van - sokszor az a jellemző, hogy hozzuk a minimumot és az elég. Meg a "majd azt én tudom, hiszen eddig is így volt".

Az sem segít, hogy ezen cégek sokszor rokont, ismerőst vesznek fel munkatársnak. "Márpedig, ha a feleségem unokaöccséről, az informatikus Józsiról kiderül, hogy nem alkalmas arra, hogy vele végezzük a szükséges fejlesztéseket, akkor a digitalizáció pillanatok alatt hr-problémává fordul át. És egyvalamit biztosan lehet tudni a magyar kis cégekről: hr-ben még gyengébbek, mint technológiában."

Pénz van

A kormány az elmúlt időszakban több programot is indított a hazai vállalkozások infokommunikációs helyzetének javítása érdekében - közölte a Napi.hu-val az ITM.2016 eleje óta fut kormányzati és kamarai együttműködésben, uniós és hazai támogatással a Modern Vállalkozások Programja (MVP).A vállalkozások ingyenes tanácsadási és egyéb szolgáltatási segítséget kapnak a digitális fejlesztések kapcsán az ország minden pontján. Az MVP mintegy 13 ezer regisztrált cégnél jár, a konkrét tanácsadási szolgáltatással ellátott kkv-k száma elérte a 8500-at, és már 6100 vállalkozás rendelkezik a többletelőnyöket nyújtó, "digitálisan felkészült" minősítéssel.A 2017 márciusában megnyitott, 48,2 milliárd forint forráskeretű vállalati it pályázat 2019 tavaszáig biztosan elérhető a mikro-, kis és középvállalkozások számára (egyelőre a Közép-Magyarországi Régión kívül). A Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása (GINOP 3.2.2-8.2.4) programon keresztül az érintett vállalkozások digitális fejlesztéseikhez vissza nem térítendő forrásból és kedvezményes kölcsönből álló kombinált támogatást vehetnek igénybe. A konstrukcióra eddig 1360 cég adta be pályázatát 13 milliárd forintos támogatásigénnyel. Közülük mostanáig több mint ötszáz cég kapott támogatást, a megítélt vissza nem térítendő forrás 4,8 milliárd forint2018 szeptemberétől nulla százalékos, legfeljebb 200 millió forint összegű uniós forrású hitelt igényelhetnek digitális fejlesztéseikhez a hazai kkv-k és startup vállalkozások a Digitális Jólét Hitelprogramban. A program eredményeként várhatóan 300-350 hazai vállalkozás digitális termék- és szolgáltatás-fejlesztési projektje jut visszatérítendő pénzügyi támogatáshoz, ezzel segítve eredményes bekapcsolódásukat a digitális ökoszisztémába.A technológiai kihívásokra az Ipar 4.0 Mintagyár programon keresztül reagál az állam, az Ipar 4.0 honlapján (www.ipar4.hu) regisztrálva a hazai kkv-k teljesen ingyenesen látogathatják meg a digitalizált, korszerű megoldásokat alkalmazó vállalkozásokat, és segítséget is kaphatnak a technológiák cégre szabott bevezetéséhez. A minisztérium háttérintézményeivel együttműködve idén ősszel indítja el a kapcsolódó felkészítési és tervezési szolgáltatásokat a már legalább két mintagyárat meglátogatott vállalkozások részvételével.

"Éppen ezért a legoptimistább célkitűzés jelenleg az, hogy pár szintet feljebb tudunk lépni, azaz beelőzünk néhány olyan országot, amelyek később implementálnak, később reagálnak, nem tekintik kiemelt stratégiai kérdésnek a digitalizációt" - magyarázta Major, aki szerint pozitívum, hogy Magyarország jó rajtot vett, amihez "furcsa módon" kellett az internetadó ötlete is. A tüntetés ugyanis felrázta a szakmát és a közvéleményt, "a kormánynak pedig volt annyi bölcsessége, hogy pozitív irányba próbálták fordítani a felgyülemlett energiát".

Ennek megfelelően elindultak a Digitális Jólét Program (DJP) különböző elemei, Major szavai szerint a kormány "pénzt, paripát, fegyvert és felelőst" rendelt a digitalizáció mellé, így olyan, eddig ritkán látott helyzet alakult ki, amikor "a kordé megelőzte a lovat", azaz a kormány, a szakmai szervezetek sokkal intenzívebben tuszkolják a digitalizáció felé piacot, mint amilyen annak a befogadóképessége. Nem kevés a mentor, nem képzetlenek, egyszerűen a talaj, amire hullajtják a magot, az nem jó - magyarázta az IVSZ főtitkára.

Innováció a gyakorlatban

Az innovációt, a digitalizációt és az ezekkel szoros összefüggésben lévő versenyképesség-növelést jellemzően azok a cégek lépik meg, amelyeknél megvan a piaci nyomás. Tehát vagy egy külföldi nagyvállalat beszállítói vagy a külföldi piacra szállítanak - mondta a Napi.hu érdeklődésére Vityi Péter, az IVSZ alelnöke, a szervezet informatikai tagozatának vezetője, aki korábban a Microsoft Magyarország vezérigazgatója is volt.
Szerinte általános probléma, hogy a vállalkozások nem tekintik végig az egész termelési folyamatot, ami nélkül nem tudják sikerrel végrehajtani a technológiaváltást, emiatt pedig sokszor felesleges kiadásokba is belefutnak. Például amikor valaki azért vesz robotot, "mert az a divat és ettől modernnek látszunk", miközben az értékláncában nem ott keletkezik a veszteség. A lényeg Vityi szerint az, hogy értéket teremtsünk, hogy ám az ezzel foglalkozó úgynevezett leanfilozófiát kevesen ismerik.
Az IVSZ egy saját felmérése szerint mindössze a kkv-k 10-15 százaléka van egyáltalán tisztában a leanszemlélettel, ami nem jelenti azt, hogy használják is. De nem csak itt van lemaradás. Amennyiben egy kis cég vezetőjének azt mondja, hogy digitalizáció, úgy Vityi szerint leginkább nagy bizonytalansággal találkozik, hiszen a média és a szakma állandóan olyan szavakkal bombázza őket, mint a mesterséges intelligencia, robotika, dolgok internete (Internet of Things - IoT) és így tovább. "Az is eszükbe jut, hogy a cégben egyáltalán megvan-e a tudás, hogy megtérül-e egy ilyen beruházás. Aztán az, hogy a több, jelenleg elérhető technológia közül melyiket válassza. Ez pedig mind elbizonytalanítja, így maga a beruházás is csúszik jellemzően." - adott képet a vállalkozói gondolkodásról Vityi.

A kisebb vállalkozások vezetői sokszor úgy látják, hogy őket nem fogja érinteni a digitalizáció. Ez óriási hiba Major szerint, mivel nemigen lesz olyan terület, ami kimarad a folyamatból. "A vendéglátóiparban például miért ne lehetne az asztalnál egy kijelzőről rendelni úgy, hogy akár már ott le tudunk csippenteni vagy éppen hozzáadni egy összetevőt a kiszemelt ételhez. A szépségiparban dolgozó pedig honnan tudja, hogy nem lesznek idővel bőrre ragasztható vékony tapaszok, amelyek a bőr nedvességét és sok egyéb tulajdonságát mérik és jelzik a felhasználónak, hogy mikor érdemes ellátogatnia a kozmetikusához, mert jönnek mondjuk a mitesszerek" - mondott néhány példát a szakember.

Major szerint leginkább a gondolkodásmódon kellene változtatni: "A magyar gazdaság szereplői a versenyképesség-javulás szükségességét sem hitték el, a digitalizáció pedig ezt még jobban felturbózta. Ezt már nemhogy nem hiszik el, fel sem fogják. Olyan ez, amikor az unoka már nemhogy a nagymamával, de a szüleivel sem ért szót. Ez zajlik a gazdaságban is. Egyszerűen nem értik. Persze ez nem meglepő akkor, ha sok magyar vállalkozónak ma a weboldal létrehozása jelenti a digitalizációt."

Óriási pofonba rohanhatunk

A hogyan tovább kapcsán Major azt mondta: "nagy okosság nincs, az jó jel, hogy a kormány is komolyan foglalkozik a tematikával, illetve immár bekerült a mindennapokba olyan szinten, hogy mindenki beszél róla. Csak még át kell mindenhol törnie a gátat."

A legnehezebb feladat pedig Major szerint a megfelelő közvetítő közeg megtalálása, azaz megtalálni azt, aki átadja az üzenetet. "A cégvezető jellemzően a könyvelőjére és az informatikusra hallgat. Amennyiben ezek nem üzletközpontú-gondolkodású emberek, amire sajnos a kis cégeknél kevés példa van, akkor nem fogja tőlük hallani a digitalizáció fontosságát."

A szemléletformálás egy példája

"Egy budapesti iskolában a szülők többsége megszavazta, hogy ne lehessen bevinni az osztályba a mobiltelefont. Megveszik 50-100 ezerért a telefont, ami azt jelenti, hogy minden nap besétál pár millió forintnyi oktatási eszköz az iskolába és azt mondják, hogy inkább tegyük bele egy dobozba. Miért nem dobnak inkább össze még 300 ezer forintot arra, hogy a tanár képezhesse magát és a mobiltelefon használatát beépítsék a tananyagba? De a szülők ezt nem akarják, ők ugyanis nem ilyen oktatást kaptak és úgy is sikeresek lettek, így azt gondolják, hogy ugyanaz a módszer ma is működik" - mondott egy egyszerű példát Major Gábor arra, miért bukik el sokszor a gondolkodásmódon a digitalizáció felé nyitás.

Éppen ezért a vállalkozóknak szerinte a követendő gyakorlatokat kell bemutatni, hogy olyan jó példákat lássanak, amelyeket el tudnak helyezni a saját világukban. "A leghatékonyabb, ha ezt hozzájuk hasonló vállalkozók magyarázzák el, akik már eredményeket érek el a digitalizáció segítségével." Az állam is a saját bőrén keresztül tapasztalta meg a digitalizáció előnyeit, hiszen az online pénztárgép, az online áfa, az ekáer mind olyan fejlesztések voltak, amelyek busásan visszahozták a fejlesztésbe ölt pénzt. Most pedig az a cél, hogy mindezt a vállalkozásokkal is megértessük.

Az ITM szerint a gazdasági szereplők számára már most is rendelkezésre állnak a digitalizációval kapcsolatos állami tanácsadási, szolgáltatási és finanszírozási segítségek. A tárca ugyanakkor vizsgálja annak lehetőségét is, hogyan lehetne további eszközökkel motiválni a hazai cégeket, különös tekintettel a kisebb méretű vállalkozásokra.

Ide kapcsolódik a Pénzügyminisztérium közleménye, mely szerint egy kutató-fejlesztő foglalkoztatása után adókedvezmény adnának, amely gyakorlatilag felére csökkenti a kutató-fejlesztő munkavállalót alkalmazó vállalkozás szociális hozzájárulási adóját. A kutatás-fejlesztési adókedvezményt felváltó új kedvezmény összege a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a 19,5 százalékos adómérték 50 százaléka. Bár ezt az országgyűlés nem fogadta még el, ez vélhetően csak formalitás lesz.

Az erőteljes kormányzati és ágazati szándékok miatt Major optimista volt a jövővel kapcsolatban, mint mondta a szemléletformálás, oktatás átalakítása sosem volt rövid folyamat, ám minden abba az irányba mutat, hogy elindulhat pozitív változás. És mi történik, ha megmarad a mostani - sok éve lebegtetett - állapot és nem sikerül előre lépni a digitalizációban? "Az óriási katasztrófát okozna. Nem túlzás, ekkora veszély ugyanis a rendszerváltás óta nem fenyegette a magyar gazdaságot, aki itt lemarad, az végzetes hibát követ el, akár máris lehúzhatja a rolót."

Képünk forrása: Shutterstock.