A technológiai cégek a közös fejlesztésű CDR-alkalmazásuk bemutatóján többek között az adatalapú vállalatműködés, a zöld megoldások, a világhálón keresztül egymással kommunikáló eszközök (IoT), és az emberi felügyeletet nem igénylő folyamatok jelentőségét emelték ki.
Rab Gergely, a Dell Technologies tanácsadója hangsúlyozta, hogy a magyar vállalatok digitális lemaradása csökkent, de egy részük még mindig elzárkózik az újítások elől, és szakmai szinten felkészült cégek maradnak le digitális fejletlenség miatt. Magyarország versenykörnyezete nem független a világon bárhol felbukkanó fejlesztésektől, a gyártás kézi adminisztrációjának leépítésével például számos belföldi céget lehetetlenítettek el a nemzetközi versenytársak. Tapasztalatai szerint a zöldmezős fejlesztések helyett Magyarországon még mindig évtizedek óta használt technológiákat zárkóztatnak föl a gyártók, a robotizáció mértéke legfeljebb 10-20 százalékkal nő évente. A szakértő úgy véli, hogy a negyedik generációs ipari technológiák, az ipar 4.0 alkalmazásához előbb az előző fejlettségi szintet kell elérni.
Frankó-Csuba Dea digitalizációs szakértő úgy látja, hogy az ipar 4.0 lehetőségeit sokszor a belföldön működő társaságok nemzetközi anyavállalatai sem ismerik, a magyar cégek pedig nehezen tudják vállalni a drága technológiai beruházásokat. A robotizáció többnyire olyan magas kiadásokkal jár, hogy még mindig jobban megéri az emberi munkaerő.
Tunkel Richárd, a Reach képviselője gyorsabb robotizációra ösztönözné a belföldi cégeket. Magyarországon robotok jórészt csupán a munkaerőhiány miatti kényszerből alkalmaznak a gyártásban, hiszen drágák és gyorsabban avulnak el, mint az emberi munkaerő tudása. Véleménye szerint az ilyen beruházások elindítása még mindig erősen függ a várható megtérüléstől, ezért gyorsabb és nagyobb arányú technológiai fejlesztésekre biztatta a magyar gyártókat - írta az MTI.