A nyár kasszasikerében, az Alien: Romulus űrhorror képzeletbeli 2142-es évében a Jackson Star kolónia bányáiban az emberek mellett/helyett már úgynevezett mesterséges személyek, azaz robotok dolgoznak. Leginkább azért, mert ők gond nélkül elviselik a föld alatti tárnákban uralkodó pusztító hőséget és az egyéb, szó szerint embertelen körülményeket. Bár itt még nem tartunk, egy új találmány nagy előrelépést jelenthet annak érdekében, hogy megérkezzünk a jövőbe. Mínusz alienek.

Ugyanis a közelmúltban olyan érzékelő eszközt fejlesztettek, amely az izzadságból és a további testparaméterekből „olvasva” képes jelezni az emberi szervezet veszélyes túlhevülését. A különleges szenzort már be is vetették élesben, kipróbálták például a Tennessee állambeli Oak Ridge nevű kisvárosban, ahol több, mint indokolt volt a használata. Képzeljük el a jelenetet! Egy forró nyári napon talpig vegyvédelmibe öltözött férfiak takarítják el az atomhulladékot, nagyjából úgy, ahogy egy másik ikonikus filmes alkotásban, a Csernobil című sorozatban láthattuk.

Kapcsolódó

A különösen kockázatos, egyben kőkemény fizikai feladatot végző munkások épp egy nukleáris létesítmény bontását készítik elő azzal, hogy csöveket, azbesztet és más veszélyes hulladékot távolítanak el a területről. Súlyosbítva azt, ami amúgy is, az atomtakarítók még légzőkészüléket is viselnek az áramtalanított épületben, ahol csak úgy lángol a hőség. A hőstressz az egekben, ezért nem túlzást az állítani, hogy az életüket menti meg a „kütyü”, a hőstressz monitor, ami: 

  • egyszerre méri a pulzusukat;
  • figyeli a mozgásukat;
  • és számszerűsíti a megerőltetés mértékét.

Mindeközben Stephanie Miller, a cég egészségügyi menedzsere a helyi laboratóriumban figyeli a szenzorokkal összekötött számítógép képernyőjét. A rendszer pedig nyomon követi a dolgozók fizikai paramétereit és azonnal jelez, ha valakit a túlmelegedés veszélye fenyeget. „A hő az egyik legnagyobb kockázat ebben a munkában, még akkor is, ha jelentős sugárzással, veszélyes vegyi anyagokkal vagy nehézfémekkel foglalkozunk” – jelentette ki Stephanie Miller.

A „vezérlőben”, a monitor előtt ülő vezetők napi több tucat érzékelő riasztást kapnak a dolgozói túlmelegedésről. Az okoskarszalag magának a munkavállalónak is értesítést küld, amikor hamarosan eljön a szükséges hűtés ideje, ahogy szól arról is, ha már kellően visszahűlt a szervezet a munkavégzés folytatásához. „Amióta bevezettük a hőstressz kamerákat, jelentősen csökkent azoknak a kollégáknak a száma, akiknek a hőség okozta rosszullét miatt orvosi ellátásra van szükségük”– összegezte az eddigi eredményeket Stephanie Miller.

A hőség - a munka ellensége

Mivel a globális felmelegedés a munkavállalókat és a cégeket is egyre több és egyre nagyobb kihívás elé állítja, a munkáltatók folyamatosan keresik a technológiai lehetőségeket, hogy miként lehetne a dolgozók biztonságát az egyre trópusibb viszonyok közt is megőrizni. A legújabb generációs eszközök többek között biometrikus adatokat gyűjtenek, amelyek képesek például a test maghőmérsékletét, vagyis a test belső hőmérsékletét megbecsülni, azt előrevetíteni.

Az 1961-ben alapított The Atlantic Council nevű amerikai think tank számításai alapján a hőség okozta termelékenység-csökkenés évente közel 100 milliárd dollárjába kerülhet az Egyesült Államoknak. Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség szerint 1992 és 2022 között 986 munkavállaló halt meg a hőségnek való kitettség miatt az Egyesült Államokban. A szakértők gyanítják, hogy ez a szám jóval magasabb, mert a halottkémek nem feltétlenül a hőséget jelölik meg a halál okaként, amikor például egy szédülő, eszméletét vesztő ács szörnyethal, amikor leesik a tetőről.

Sőt, a cég a hőérzékelő testkamera adatait, valamint az éves orvosi vizsgálat adatait közösen felhasználva alakítja ki újabban a munkabeosztásokat. Ahogy arra is volt már példa, hogy az eszköz jelzései alapján küldtek el kardiológushoz bizonyos munkatársakat, akiknél a hőkamera szúrta ki a fennálló és kezelendő szívproblémát.

Digitális hőpajzzsal a hőség ellen

Történetünk hősei, a Tennessee állambeli atomhulladék-takarító munkások egy bizonyos SlateSafety nevű cég hőstressz monitorjait viselik: a túlmelegedéstől óvó eszközöket a vállalt szerződéses partnere, az amerikai energiaügyi minisztérium rendelte meg számukra. Miközben nem ők az egyetlen ügyfelek az üzleti portfólióban: az üveggyártó Cardinal Glass wisconsini gyárában is igencsak szükség van a SlateSafety szolgálataira, ahol négy kőműves kezel egy 1600 Celsius-fokos kemencét. 

SlateSafety
Forrás: SlateSafety
Kép: Economx

Jeff Bechel, a vállalat biztonsági vezetője elmondta, tűzközelben dolgozó kollégáik számára a Cardinal Glass 5000 dollárt (közel 1,7 millió forintot) fizetett a SlateSafety-nek öt hőmérő karszalagért, magáért a szoftverért és egy levegőmonitorozó hardverért. Jeff Bechel úgy véli, hogy a befektetés maximálisan megtérül a számukra miután egy alkalmazott hőség miatti sürgősségi kórházlátogatása a befektetés közel háromszorosába, 15 ezer dollárjába kerül a vállallatnak.

A testhő mint személyes adat

Ugyanakkor, a GDPR-korában, amikor nem csak az unióban, hanem világszerte felértékelődik a személyes adatok védelme, komoly jogi aggályok merülhetnek fel a „hőadatok”, mint személyes adatok munkahelyi gyűjtésével kapcsolatban. „Bármikor, bármilyen dolgozói paramétereket nyomon követ a munkáltató, legtöbbször automatikusan bekapcsol az aggodalom, hogy de mi lesz a magánélet védelmével, és ezt hogyan fogják felhasználni ellenem” – mondta el Travis Parsons, az Észak-Amerikai Munkavédelmi és Egészségvédelmi Alap munkavédelmi igazgatója.

Adam Schwartz, adatvédelmi ügyekre spcializálódott ügyvéd úgy véli, az ilyen jellegű kockázatok minimalizálása érdekében a munkáltatók tegyék opcionálissá az egészségügyi adatokat, köztük a testhőt monitorozó mobileszközök hordását. Ahogy az is legyen szabály, hogy az ilyen módon rögzített adatokat töröljék 24 órán, vagy más, hasonlóan záros határidőn belül. A viselhető eszközök részét képezhetik a hőstressz csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek, ám még több fejlesztői kapacitást kell invesztálni abba, hogy ezek igazán pontosan és megbízhatóan működjenek – fejtette ki Doug Trout, az amerikai Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Intézet orvosszakértője.

A szakértő az intézet képviseletében a komplexitásban látja a valódi megoldást: a hőérzékelő testkamerák csak akkor hasznosak igazán, amennyiben a munkaadók segítik a dolgozókat az extrém forrósághoz való alkalmazkodásban. Valamint kiképzik őket a hőséggel összefüggésbe hozható tünetek és betegségek felismerésére, akárcsak a hozzájuk kapcsolódó elsősegélynyújtásra. Arról nem is beszélve, hogy a hőségnek kitett dolgozók esetében alapvetővé kell tenni a folyamatos hozzáférést a technikai hőszünetekhez, a hűsítő árnyékhoz és a hideg folyadékhoz.

A munkavédelmi előírások meghatározása a hőségérzettel kapcsolatban azért is nehézkes lehet, mert ahány munkavállaló, annyiféle hőségre adott reakció. Az innovatív hőstresszmérők készítői azonban pont a viselhető eszközöktől várják a probléma áthidalását.

(via)