Egyre több magyarországi kkv gondolkodik előre és készít ehhez szükséges stratégiát, 2016-ban ez az arány már elérte 92 százalékot - mondta Orbán Gábor, a TNS Hoffmann kutatási vezetője, majd egyből hozzátette, hogy a rossz hír, hogy inkább csak rövidtávra, harmaduk például maximum az adott évre gondol előre. Egy-két évben már 40 százalék gondolkodik, míg éven túl csak a cégek 7 százaléka. Igaz ez is fejlődés, hiszen 2014-ben összességében még csak 84 százalék volt az, aki úgy válaszolt, hogy van stratégiája.

A kutatók azt is megkérdezték, hogy mit gondolnak a cégvezetők, vajon mitől sikeres egy cég. Amíg az utóbbi években a legtöbben az elégedett vevőket és a megbízhatóságot említették az első két helyen, ám idén ez változott és a megbízhatóság mellett a stabilitás jött be, mint fontos érték. Ez korábban a negyedik helyen volt a fontossági sorrendben.

A felmérésből kiderült az is, hogy a magyar cégek 91 százalék digitalizációban is gondolkodik, azaz egy jövőbeli beruházás tartalmaz technológiai fejlesztéseket is. Az, hogy ez pontosan mit jelent, cégenként változik. A legtöbben, nagyjából minden harmadik cég a papírmentes ügyintézést említik - mondta Orbán, hozzátéve, hogy ezek jellemzően nagyobb méretű, fővárosi vállalatok. Ezen kívül sokan a gyártás, vagy a termelés területén fejlesztenek például informatikai rendszereket, vagy akár a folyamatirányítást is.

Érdekesség, hogy nincs nagy különbség, hogy valaki belső motiváció, például rugalmas szervezet kialakítása miatt akar technológiai fejlesztést, vagy külső nyomásra, amikor például az ügyfélelégedettséget növelné egy webfejlesztés által. Kicsit talán inkább a belső nyomás vezet, de nincs nagy különbség - vélte Orbán. Ugyanakkor van olyan 23 százalék is, aki úgy gondolja, hogy a digitalizáció csak egy hype. Ezek főleg olyan kelet-magyarországi termelő mezőgazdasági cégek, akik jellemzően nincs stratégiájuk - tette hozzá a TNS Hoffmann kutatási vezetője, aki szerinte ezen cégek úgy gondolják, hogy már évtizedek óta azzal foglalkoznak, amivel, az pedig működik, így nem látják, hogy miben segíthetné őket a digitalizáció.

A kutatás készítői három kategóriát is képeztek a digitalizáció mértékének megállapítására: a befutottak, akik már jelenleg is jelentős energiákat fektetnek a digitális átállásban; a törekvők, akik eddig nem, vagy alig haladtak a digitális átállással, de jelentős fejlesztéseket terveznek a következő 10 évben; illetve a leszakadók, akik eddig sem és a jövőben sem terveznek fejleszteni ezen a területen.

Magyarországon az első kategóriába 25, a középsőbe 41, míg a legalsó, lemaradó szektorban 34 százalék szerepel a felmérés szerint. Vannak olyan területek, ahol nem is lényeges a digitalizáció - magyarázta a 34 százalék nagyságát Orbán, aki szerint az is előfordulhat, hogy valamelyik cég a saját pénzügyi korlátai miatt nem tud ilyen irányba fejleszteni.

Bár a kutatásnak nem volt témája, Szabó Balázs, a CIB Bank kkv üzletágának vezetője kiemelte, hogy a digitális fejlesztések során a kkv-k leginkább uniós forrásban gondolkodnak, mint mondta, "idén ez nagyon erősen látszott". Ebben az is szerepet játszik, hogy nem tudni, mi jön a mostani uniós költségvetési időszak lezárása után, így egyelőre "még erősebb a fókusz" az uniós pénzeken.

Hol fejlesztenek?

Jelenleg egyébként a cégek 7 százaléka érzi magát digitálisan teljesen felkészültnek, ám a tervek ambiciózusak: két év múlva ez az arány már elérheti a 30, tíz év múlva a 61 százalékot. Igaz, ez csak a saját vélemény, annak valóságtartalmát a kutatásban nem vizsgálták.

Digitális megoldásokat a legtöbb vállalkozás (90 százalék) a pénzügyben használ (ebbe az is beletartozik, hogy ha valaki internetes bankolást használ), 70 százalék említette az értékesítést, 60 százalék a marketinget és kommunikációt, 44 százalék az hr/emberi erőforrást, míg 42 százaléka gyártást és egyéb munkafolyamatokat.

Itthon a pénzügyi műveleteket mobilon még nem nagyon merik intézni a cégek, inkább a számítógépekben bíznak, így a tranzakciókat is itt követik, illetve a tranzakcióikat is inkább így intézik. Ez valamennyire attitűd kérdése is, az informatikai vállalkozások például könnyebben nyitnak a mobilos alkalmazások felé - tette hozzá Szabó.

A kutatásról

A felmérésben résztvevő cégek 300 millió és 15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkeznek. A kutatásban 600 fős mintát használták, vállalkozásokat véletlenszerűen választották ki, majd a cég döntéshozóival egy 20 perces interjút készítettek.