A koronavírus-járvány és az amiatt bevezetett korlátozó intézkedések, a betegség felbukkanása okozta gyárleállások révén a világ egy rég, vagy soha nem látott méretű válsággal kell, hogy megbirkózzon. Ebben a helyzetben a legtöbb kormány, jegybank, államszövetség hatalmas fiskális és monetáris ösztönzéssel próbálja beindítani a gazdaságot, hogy minél gyorsabban túl legyen a krízisen. Soha nem látott pénznyomtatásba kezdett az Európai Unió a 750 milliárd eurós helyreállítási alappal, az Egyesült Államokban pedig a CARES nevű csomaggal, amely 2000 milliárd dollárt tesz ki. Ha ennyi fedezet nélküli friss pénz kerül a gazdaságba, az papíron felhajtja az árakat, az infláció pedig lételeme a gazdasági növekedésnek az ilyen helyzetekben.

A gond az, hogy ez az áremelkedés egyelőre lassan jelentkezik: az euróövezetben júniusban még csak 0,3 százalékon állt, míg az Egyesült Államokban 0,6 százalékra nőtt ebben az időszakban. Egyelőre tehát kevés eredménye van a stimulusnak, de ehhez hozzájön még, hogy sok helyen nem indult újra az élet a járvány miatt, vagy az emberek még nem mertek elkezdeni költekezni, nem tudva, hogyan alakul a jövő, megint mások elhalasztották a nyaralásukat is emiatt.

Kapcsolódó

Magyarország relatíve szerencsésnek számít - paradox módon -, hogy elindult a drágulás. Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, havi szintén pedig 1,1 százalékos volt az infláció felpörgése. Cserébe a lakosság nyögheti, hogy pont az élelmiszerárak a motorjai a drágulásnak.

Nagyon megéri, kérdés, meddig

Csakhogy a piacok most abnormálisan, de a szokásos logika szerint működnek és később még felgyorsulhat majd az áremelkedés. Az élelmiszereknél ennek már látszanak jelei, mivel az úgynevezett puha áruféleségek (soft commodities) kategóriába tartozó mezőgazdasági termények, mint például a kávé, a cukor vagy a kakaó kereskedésében gyors felpattanás látszik. A spekulánsok ráugrottak az olyan nyersanyagokra, mint a kávé, a kakaóbab, a pamut vagy a cukor, ezzel a legjobban teljesítő termékekké téve őket, ami vonzza a komoly nyereségre vágyó piaci kalandorokat.

Pedig márciusban a kakaónál a határidős ügyfelek 17 százalékot, a pamutnál 18 százalékot, a cukornál pedig 27 százalékot veszítettek. Az arabica kávé március végén még kitartott, de május végére 15 százalékot veszített az év eleji szintjéhez képest. Augusztus első hetének végére viszont gyors felpattanás kezdődött: csak az elmúlt hónapban a kakaó határidős ügyletek 17 százalékkal drágultak, elérve a 2488 dolláros tonnánkénti szintet, a kávénál 14 százalékos volt az emelkedés, így már 1,12 dollárba kerül egy zsák a piacokon. Áprilishoz képest a cukor 25,8 százalékos, a pamut 16,9 százalékos drágulást produkált - írja a WSJ az összefoglalójában.

Bár ezt a folyamatot lehetne annak tulajdonítani, hogy egyre több országban indul be a fogyasztás, valamint azzal együtt a kereslet, de a koronavírus-járvány miatt bevezetett új korlátozások, valamint a gazdasági növekedés beindulása inkább felelősek ezekért a trendekért. Előbbi azért, mert míg a nyugati világban, ha nem is minden normális, de a boltok, kávézók kinyithattak, ami kedvez a vásárlásnak.

Jön a járvány, ki tudja, hol áll meg

A másik ok többrétű, ahogy arra Joshua Grave, az RJO Futures vezető piaci stratégiája is kitért a lapnak adott helyzetértékelésében: "több országban, mint Vietnamban vagy Brazíliában jelentős járványügyi problémák vannak, a felvásárlók pedig attól tartanak, hogy lelassulhatnak az ellátási láncok".

A nagy szállítók, beleértve Brazíliát, Vietnamot és Indiát, a vírus által leginkább sújtott területeknek számítanak. A dél-amerikai ország a világ vezető kávé- és cukorgyártója, 59 millió zsák kávét és 647 millió tonna nádcukrot állított elő 2019-ben. India pedig körülbelül 350 millió tonna nádcukrot és 29,3 millió 480 font súlyú pamut bálát termel évente. Ha ezeken a helyeken a járvány tovább terjed, akkor a betakarítás és a szállítás is problémás lehet, ami más cégek termelésére is hatással lehet, így nekiálltak bevásárolni, hogy egy bénult állapotban ne kelljen aggódniuk a folyamatos alapanyagellátás miatt.

Az amerikai dollár fokozatos gyengülése egy másik tényező, amely felfelé hajtja ezeknek az alapanyagoknak az árát. A gyengébb dollár miatt az importáló országok is nagyobb mennyiségeket próbálnak megvásárolni, vagyis nagyobb a verseny a cikkekért.

A tűzzel játszanak, de nagyot nyerhetnek

A legproblémásabbak viszont a spekulatív befektetők, köztük a fedezeti alapok, amelyek az augusztus 4-én véget ért héten csökkentették a short pozícióik számát. A cukor esetében csaknem 10 ezer ilyen szerződés tűnt el, a kakaónál több mint 7000, a kávénál több mint 19 ezer, vagyis arra játszanak, hogy hosszútávú emelkedés jöhet a termékeknél. Sokan pedig felhalmozták a termékeket, ami felhajtja a keresletet, néhány hónapon belül - ha a járvány visszahúzódna - pedig hiány lehet a puha árukból, amikor kitárazhatják a készleteiket magasabb áron.

Ha most még egy relatíve alacsony szinten nagy felvásárlásokba kezdenek, akkor a feldolgozók kénytelenek lesznek tőlük drágábban megvenni a terményeket, ezt pedig a gyártók majd nem tudják másra hárítani, mint a fogyasztókra. Ahogy az a Központi Statisztikai Hivatal egyes termékek árváltozását rögzítő júliusi adataiból is látszik, bizonyos termékek áremelkedése már most megindult, így ha jön a nagyobb kilövés, akkor ez még inkább érintheti a magyarokat.

Egyes termékek árváltozása
JúniusJúliusVáltozás (%)
Őrölt kávé 200-250 g, csomag6827134,55%
Férfi ing, pamut, hosszú ujjú598063005,35%
Kristálycukor, kg246244-0,81%
Forrás: KSH - Stadat

Veszélyes most a spekulánsok játéka, még úgyis, hogy jól tárolható, nehezen romló árupiaci cikkekről van szó. A fő kérdés ugyanis az, hogy a koronavírus-járvány hogyan alakul majd a termelő országokban, de az sem mindegy, hogy mi történik a felvásárlási oldalon. Ha például újra korlátozásokat kell bevezetni Európa legtöbb országában, amely a vendéglátóhelyek bezárásával járna, akkor - ahogy az a kávébab fajták piacán is történt - újra áresés jöhet.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!