Az Audi révén a gyártásban Magyarországon is érdekelt Volkswagen-csoport épp november elején jelentette be, hogy 30 milliárd dollárt (9040 milliárd forintot) fektet be 2023-ig az elektromos autók gyártásába és fejlesztésébe. A magyar Audi például 41 milliárd forintos állítólagos beruházást jelentett be, amelyet többek között az elektromos meghajtórendszerek fejlesztésére költenének.
A Volkswagen ambiciózus kijelentéseket tett: úgy számolnak, hogy 2030-ra az összes értékesítésük 40 százalékát teszik majd ki az e-autók - írja a Business Insider. A cikkben külön megjegyezték, hogy jelenleg az összes eladott gépjárműnek csak a 2 százaléka villanyautó.
Más gyártók, például az amerikai szakszervezetekkel hadakozó General Motors is azt ígéri, hogy 11 milliárd dollárt fektet az e-autókba. Az AlixPartners piackutató pedig úgy becsüli, hogy a járműipar összesen 225 milliárd dollárt (67 700 milliárd forintot) öl a területen folytatott kutatásokba és kapacitásbővítésekbe.
Csakhogy az akkumulátorok készítéséhez használt ritkább fémek - például a kobalt és a lítium - ára két hónapja masszív esésbe kezdett. Ez pedig arra utal, hogy még a legoptimistább elemzések szintjétől is elmarad az e-autók iránti keresletnövekedés. Pedig még ezek is csak azzal számolnak, hogy 2030-ra az USA-ban az újautó-eladásokban az elektromosak részaránya 20 százalékra nő.
Már most elülni látszik a forradalom
Bár a különböző károsanyag-kibocsátási kvóták abba az irányba mutatnak, hogy egyre vonzóbb ez a technológia, a kereslet nem, hogy nő az e-autók iránt, hanem éppen esik. Jól jelzi ezt, hogy Kínában, ahol a globális villanyautó-eladások 60 százaléka jelenik meg, júliusban 12, augusztusban 23 százalékkal estek az értékesítések a WSJ szerint.
A politikai környezet is azt vetíti előre, hogy tovább csökken majd az eladások száma. A kínai vezetés - amely a kereskedelmi háború miatt intenzíven próbálja felpörgetni az ország belső fogyasztását - egyre inkább hajtja az önkormányzatokat és tartományokat, hogy lazítsanak a benzines autókra belengetett szigorításokon. Mindennek a célja az, hogy legalább a hagyományos meghajtású autók eladásait felpörgessék. Viszont szabályozói nyomás nélkül a drága és a használatban erős kompromisszumot megkövetelő e-autók terjedése jelentősen lassul.
A kobalt és a lítium leleplezett mindenkit
Bár az egyszeri visszaesés, vagy a kínai politikai fordulat háttere még lehetne az USA-Kína vámháború, ami önmagában nem cáfolna rá az autógyártók hangzatos bejelentéseire, de a nyersanyagpiacok változásai igazolják, hogy a szereplők nem számolnak az e-autók forradalmával.
A Benchmark Mineral Intelligence által összeállított lítiumár-index azt mutatja, hogy 19 hónapja folyamatosan esik az alkáli fém ára a piacon, ami egy év alatt 29 százalékos csökkenést jelent. A kobalt határidős piaci ára 2019-ben 36 százalékkal zuhant a Metal Bulletin adatai alapján. A nikkel, amely egy másik fontos elem az akkumulátorok számára, 19 százalékkal szakadt be a szeptember elején elért csúcsértékektől - foglalja össze a WSJ egy másik cikkében.
Utóbbi fém esetében különösen beszédes a visszaesés: itt ugyan ellátási zavarok miatt az év elejéhez képest 50 százalékos volt az áremelkedés, de nem a kereslet ugrott meg drasztikusan. Az indonéz állam által bejelentett exportkvóta és különvámok álltak a háttérben, ami miatt október elején a londoni fémtőzsdén már jelezték is, hogy a készletállomány 133 128 tonnára csökkent, ami a legalacsonyabb mennyiség 2012. november óta. Most viszont úgy esik az árfolyam, hogy a kvótát nem oldották fel, tehát bőven a keresletcsökkenést árazhatják a piacokon.
A folyamatokra három magyarázat lehet:
- Nincs valódi kereslet az e-autókra, ha van hagyományos alternatíva is, ahogy azt a kínai példa mutatja.
- Valójában az autógyártók még kivárnak az e-autókkal és még várat magára az ellátási lánc kialakítása.
- Egyszerűen mindenki túlreagálta a helyzetet piacokon, miközben nem volt túl szűk a kínálati oldal a szükséges nyersanyagokból.
Felesleges volt a rettegés
Vannak olyan elemzők, akik szerint az e-autók terjedése nem lassul majd jelentősen. Egyszerűen abban tévedtek sokan, hogy mekkora ütemben nő majd az akkumulátorokhoz használt fémek felhasználása. "A 2017-ben [és] 2018-ban észlelt áremelkedések nagy része nem volt igazolható" - mondta George Heppel, a CRU árukutató cég elemzője a WSJ szerint. "Végrehajtották azokat a fejlesztéseket az ellátási oldalon, amelyeket piaci alapon kellett végrehajtani, és nem látom, hogy hamarosan visszatérjenek az árak a korábban látott csúcsokra" - fejtette ki véleményét. Más elemzők pedig úgy látják, hogy az autógyártók is beletanultak abba, hogy a nyersanyag-beszerzéseket hatékonyan hajtsák végre.
A lítium esetében találtak még egy magyarázatot arra, hogy minek köszönhető az árcsökkenés: Dél-Amerikában és Ausztráliában bőséges készletek találhatók - állítják árupiaci szakértők. A kínálatnövekedése miatt a legnagyobb kitermelők, az SQM és az Albemarle részvenyeindexei 46, illetve 33 százalékkal estek, utóbbi vezérigazgatója már a múlt hónapban arról beszélt, hogy jelentős túlkínálat van.
Inkább felesleges még e-autóra gyűjteni
A kobalt árfolyama viszont nem a fent vázolt kínálatbővülést mutatja, hanem inkább a kereslet csökkenését. A Glencore nyersanyag-előállítási óriáscég legutóbbi bejelentése ugyanis csak lassítani tudta a fém árának esését, de nem állította meg. A vállalatcsoport még a múlt hónapban közölte, hogy az év végére felfüggeszti a Kongói Demokratikus Köztársaságban lévő bányájának működését. Ennek áremelő hatása azonban pár nap alatt eltűnt a határidős piacokról és újra egyre olcsóbb lett a ritka fém.
Más okokból is úgy fest, hogy az elektromos autók mindent letaroló elterjedésére még várni kell: a főként csúcskategóriás háztartási eszközeiről ismert Dyson, valamint a Harley-Davidson motorgyártó is azt jelentette be, hogy jegelik e-jármű projektjeiket. Egyrészről az akkumulátor-technológiát nehezen tudják fejleszteni, másrészt a piacokon sem teljesítenek olyan jól az elektromos járművek - derül ki a CNBC cikkéből.
Utóbbi képlet, ami azt mutatja, hogy a nagy gyártók dollármilliárdos fejlesztési hírei egyelőre bizonytalan ígéretek lehetnek csak. Vagyis, ugyan történnek fejlesztések, de senki sem számol robbanásszerű vásárlási kedvvel és inkább fokozatosan építik ki az e-autókhoz szükséges gyártási kapacitásokat. Az elmaradó vásárlói kedv viszont így is komoly pénzügyi nehézséget jelenthet a cégeknek.
Ha mégsem ez történt, hanem a magyar Audinál tett 41 milliárdos beruházásról tett bejelentéshez hasonlók igazak, akkor az autógyártók olyan költekezésbe kezdtek, ami rövid, de még középtávon sem valószínű, hogy megtérülnek. Az elégetett pénzek pedig súlyos veszteségként jelenhetnek meg, amit a Dyson és a Harley példája vetíthet előre.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!