Rendkívül lehangolóan kezdődött az év világszerte: mindenki az inflációtól félt, Európa épp csak túlélte minden idők legfenyegetőbb energiaválságát. A legnagyobb jegybankok még csak megkezdték a válságkezelést, nagy volt a bizonytalanság. A tőzsdék 2008 óta az első komoly zuhanó évet hozták össze tavaly: a vezető részvények közül némelyik árfolyama a töredékére esett. Ez nemcsak meglepő volt, de túlzott is: némelyiküknél számítani lehetett egy erős felpattanásra még akkor is, ha a világgazdasági helyzete gyenge marad.

Példa nélküli tőzsdei helyzet

Nos, a felpattanások bekövetkeztek, de ami a meglepő: az év folyamán a gazdasági helyzet hatalmasat javult, az infláció a múlté, a részvénypiacok pedig szokatlan módon az egyéves zuhanás után idén akkorát emelkedtek, hogy rögtön vissza is tértek korábbi csúcsaikra, némelyik meg is haladta azt. Erre alig van példa a tőzsdetörténelemben, ugyanakkor az is igaz, hogy talán még egy világméretű gazdasági válság sem múlt el ilyen gyorsan.

Kapcsolódó

A korábbi emelkedést egyértelműen a technológiai szektor vezette: néhány társaság értéke, tőzsdei kapitalizációja soha nem látott nagyságú lett: meghaladták az ezermilliárd dolláros értéket, ami még egy évtizede is elképzelhetetlen volt. Ezek voltak az Apple, a Microsoft, a Google (Alphabet), a Facebook (Meta) vagy a Tesla. Várható volt, hogy az első komolyabb visszaesés során sokat visszaadnak majd a páratlan emelkedésből, de akadt köztük olyan, amely végül 2022-ben teljesen összeomlott, miközben a cég állapota egyáltalán nem indokolta ezt.

Az év lehetősége a nemzetközi piacon

Mindenekelőtt a Metát (Facebook) érdemes megemlíteni, melyet 10 évvel ezelőtt 40 dolláros árfolyamos dolláron vezettek tőzsdére, de onnan 20 dollárig visszaesett, mivel a befektetők akkor még nem bíztak abban, hogy az ingyenes használatú közösségi média oldalt sikerül nyereségessé tenni. Végül a hatékony reklámozás beindult, hisz ki ne hirdetne egy olyan felületen, amely aztán fokozatosan az emberiség színe-javát elérte.

A bevételek és a nyereség hatalmasat nőtt, a részvény sokszorosára, közel 400 dollárig emelkedett 2021-re. A cég alapítója és vezetője, Mark Zuckerberg azonban a sikerek csúcsán egy újabb elképzeléssel állt elő, melytől a befektetők is csodát kezdtek várni: ez a metaverzum volt, amint azt a cég átnevezése is mutatja. Kiderült azonban, hogy ez egy illúzió volt, az ötlet nem jött be, viszont különösebb kárt sem okozott: a céget nem viselte meg az összeg, amit ráköltöttek.

A befektetők mégis úgy érezték, mintha eljött volna a vég: az árfolyam egy év alatt negyedére, 80 dollár alá esett, Zuckerberg pedig a világ leggazdagabbjai közül hirtelen eltűnt. A Facebook, az Instagram és az egész cégcsoport közben továbbra is remekül működött, hozta a stabil, nagy nyereséget: nyilvánvaló volt, hogy a részvény rendkívül alulértékelt. Az árfolyam 2-3 hónap alatt fel is pattant a duplájára, majd vitte az immár az egész piacra jellemző optimizmus: árfolyama mostanra 350 dollárig emelkedett újra, Zuckerberg pedig ismét az 5. leggazdagabb a világon 125 milliárd dolláros vagyonával. Ezek alapján azt mondhatjuk, a világ legnagyobb, legismertebb részvényei közül ez volt a legnagyobb lehetőség.

Elon Musk és a Tesla

Hasonló mutatkozott a Tesla esetében, bár ott az értékeltség nem esett nagyon alacsonyra, de azt sejteni lehetett, hogy ha egy ennyire nagy, közismert, sokak által követett cég részvénye a negyedére esik úgy, hogy a fundamentumokban akkor nem következett be olyan nagy változás, akkor rendszerint óriási felpattanás jön. Ezt különösen indokolta, hogy az esés 200-tól 100 dollárig tartó szakasza napok alatt következett be.

A visszapattanás idén januárban ugyanilyen gyors volt 200 dollárig, utána azonban már nem volt jelentős az emelkedés, mivel a társaság erős konkurenciát kapott, eladásai elmaradtak a várakozásoktól. Ami külön érdekesség, hogy a fő tulajdonos, Elon Musk a világ leggazdagabb embere volt a Tesla által, de a nagy árfolyamesésben helyét átvette a Louis Vuitton (LVMH) francia tulajdonosa. Musk azért a második helyét megőrizte, mivel van a Teslán kívül is érdemi vagyona. Most újra a világ leggazdagabb embere, noha a Tesla 250 dolláron áll, míg a csúcson 400 dollár volt.

A főbb indexek

A tavalyi nagy zuhanás többé-kevésbé minden technológiai részvényt érintett, persze messze nem annyira, mint az említett kettőt: idén azonban ugyanolyan lendületű emelkedés jött. Ennek megfelelően a technológiai részvényeket nagyobb arányban tartalmazó Nasdaq indexei, mint a Nasdaq 100 és a Nasdaq Composite lettek a nyertesek a tőzsdeindexek versenyében: a Nasdaq 100 több mint 50 százalékot emelkedett az év folyamán, a Nasdaq Composite index, amely a tőzsde összes részvényét tartalmazza, 44 százalékot hízott idén.

A világ legnagyobb indexei, mint az S&P 500 is visszaemelkedett 4800 pont közelébe, így alig marad el korábbi legmagasabb értékétől, éves teljesítménye pedig 25 százalék fölötti. Hasonlóan szerepeltek a legnagyobb európai tőzsdék indexei, mint a német DAX vagy a francia CAC-40: ezek meg is haladták korábbi legmagasabb értéküket, új örökös csúcsra kerültek. Ezt indokolja, hogy az európai válság ijesztőbb volt az orosz gázról való leválás miatt, azonban a probléma idén olyan gyorsan megoldódott, az infláció visszaszorult, hogy ezt a befektetők is fokozottan díjazták.

Csúcsok a pesti tőzsdén

Végül nézzük meg, mi zajlott a hazai tőzsdén. A BUX index igen szépen szerepelt: 45 ezerről 60 ezer pont fölé emelkedett, új örökös csúcsot beállítva, noha év elején még volt egy ijesztés, amikor az indexérték leszaladt 40 ezer pontig. A magyar gazdaság nagyobb kanyarokkal talált magára, Európa legmagasabb inflációjától kellett megszabadulnunk, és az uniós források kérdése is csak az év végén oldódott meg, egyelőre részben.

Mindazonáltal a kilátások igen biztatók, és ezt leginkább az OTP emelkedése mutatta: a bankpapír, amely a tőzsde legnagyobb és leglikvidebb részvénye, 55 százalékkal növelte értékét az év folyamán. A BUX indexben jóval kisebb súlyú Telekom még szebb produkciót mutatott be: közel duplájára emelkedett, 670 forintig. Ezt leginkább a részvényesei juttatások (osztalék, sajátrészvény-vásárlás) indokolja, és a hatást jócskán növeli a gyorsan csökkenő jegybanki alapkamat és az ugyancsak mérséklődő piaci állampapírhozamok hatása.

Feltétlenül érdemes megemlíteni még a már nem blue chip kategóriába tartozó, a de a BUX-ban ötödik legnagyobb súlyú részvényt, az Opust, melynek értéke a az évekkel korábbi 700 forintról majdnem 100 forintig süllyedt. Ekkor a cég bejelentette, hogy sajátrészvény-vásárlásokba kezd, melyek legmagasabb lehetséges árfolyama a cég egy részvényre jutó könyv szerinti értéke, ami 400 forint fölötti. Ebből, ha valaki élelmes volt, sejthette, hogy az árfolyam ezáltal hamar felszalad olyan szintre, ami nem marad el nagyon erősen az adott értéktől. Ez meg is történt: a papír 382 forinton forog, így a mélyponthoz képest közel négyszeres az emelkedés.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!