A feltörekvő piaci és az olasz kormányalakítás okozta viharok komoly eladási hullámot generáltak a Budapesti Értéktőzsdén, a régiós bankpapírokkal együtt az OTP részvények árfolyama is komoly mélyrepülésben van. A keddi kereskedés során az egyik technikai elmélet szerint döntő értékhez érkezett a bankpapír kurzusa, itt dőlhet el ugyanis, hogy megmarad-e az évek óta tartó emelkedő trend az OTP részvények árfolyamában, vagy akár hosszabb távon is jobb esetben stagnálásra, vagy lejtmenetre kell felkészülni.

Arról már korábban írtunk, hogy a bét négy blue chipek közül három esetében elesett a hosszú távú emelkedő trend, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom részvények is technikailag a medve fogságába került. Ez a gyenge szereplés a BUX indexre is rányomta bélyegét, amely szintén fontos szintet tört le az elmúlt napok során.

Az egyedüliként, a mélypontok és csúcsok alapján trendeket elemző elmélet szerint még emelkedő trendben lévő részvényünk így az OTP maradt, ahol 9610 forintos helyezkedik el jelenleg az a szint, ami a választóvonalnak tekinthető.

Mivel ez a rendszer 3 százalékos szűrőt használ, ezért a támasz szintet akkor kell elesettnek tekinteni, ha a részvény árfolyama 3 százalékkal ez alá süllyed, praktikusan ez 9315 forintot jelent.

A rendszer a következőképpen néz ki: egy emelkedő trendet emelkedő mélypontok és csúcsok egymásutánisága jellemez. Ahhoz, hogy a grafikonon pontosan meg lehessen különböztetni a mélypontokat és csúcsokat és kiválasztani közülük a trend szempontjából fontosakat, a következő kritériumoknak kell, hogy ezek megfeleljenek. Mélypont esetén, ha emelkedő trendről beszélünk, a mélypontot csúcs kell megelőzze. A mélypont napján bejárt árfolyamtartományon kívül a mélypont napját követően legalább három napig ezen ártartomány felett kell kereskedjenek a részvénnyel. Ahhoz, hogy trend szempontjából fontos legyen ez a mélypont, onnan egy olyan emelkedésnek kell indulni, amely a korábbi csúcsot legalább 3 százalékkal meghaladja és legalább 10 százalékos drágulást eredményez a részvény árfolyamában.

Az OTP részvények trendje
Kép: www.markers.hu

Az utolsó ilyen pont az OTP grafikonján a tavaly december elején beállított 9830 forintos szint volt. Bár a részvény árfolyama ez alá beesett több, mint 3 százalékkal, ez most egy fontos tény miatt még nem számít. Ez pedig az, hogy a múlt hét végén az OTP részvényekről lekerült a közel 221 forintos osztalékot jelentő szelvény. Az ilyen társasági eseményeket a részvénygrafikonok elemzésénél klasszikusan úgy kell kezelni, hogy a fizetést megelőző időszak grafikonját az osztalék mértékével el kell tolni lefelé. Így adódik a 9609 forintos érték.

Mi történik, ha letörik a szint?

Ha a részvény árfolyama tovább esne és 9315 forint alá süllyedne, akkor ebből a szempontból megtörtnek lehetne nevezni azt az emelkedő trendet, amely a részvény árfolyamát a 2015 januári, 3390 forintról három év alatt több mint triplájára, 11 780 forintig emelte.

Innentől kezdve arra kellene felkészülni, hogy mindaddig alacsonyabb csúcsok és mélypontok fognak kialakulni a grafikonon, amíg a trend ismét pozitívba fordulásáról bizonyíték nem érkezik.

Sajnos a mostani kereskedési szituációban ez meglehetősen keveset jelent. Az utolsó legális csúcspont ugyanis az árfolyam grafikonján a fenti gondolatmenet alapján 11 770 forinton található (március közepén járt ott az árfolyam). Ha pedig megfordul a trend, akkor hosszútávon csak annyit lehet egyelőre elmondani, hogy az árfolyam már nem fog a 11 770 forintos (azaz most már csak 11 499 forintos) csúcsnál magasabb csúcsot csinálni, viszont jó eséllyel újabb, mélyebb mélypontok kialakulására lehet számítani. Ami kapaszkodót jelenthet, hogy a technikai elemzés szabályai szerint egy trendet mindaddig élőnek lehet tekinteni, amíg az ellenkezőjéről bizonyíték nem érkezik. Így az OTP részvényesek most abban reménykedhetnek, hogy a kritikus szint megfogja az áresést.

A kép forrása: Shutterstock.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!