Az akkumulátor-áraknak durván 50 százalékkal kellene esnie, hogy az elektromos autók elterjedjenek és átvegyék a hagyományos meghajtású járművek helyét. Szakértők szerint ez legkorábban 2026 körül történhet meg, amikor a lítiumionos akkumulátorok ára kilowattóránkénti 100 dolláros árra csökken - írja elemzésében a Bloomberg New Energy Finance.

Egy példán keresztül bemutatva ez azt jelenti, hogy egy Tesla Modell S átlagos 75 kilowattórás akkumulátorblokkja jelenleg megközelítőleg 13 500 dollárba kerül. Egy ilyen, útviszonyoktól függően 400-490 kilométer megtételére alkalmas cella ára kilowattórára lebontva nagyjából 180 dollár, és jelenleg ez az egyik legolcsóbban elérhető konstrukció. Éppen emiatt az autó katalógus ára 69 200 dollár (mintegy 18 millió forint), melyből csak az akkumulátorok a költségek ötödét teszik ki.

Kapcsolódó

Változó világ

A fenti probléma miatt alapvetően kevesen engedhetik meg maguknak az egyébként alacsony fenntartási költségekkel járó e-autózást. Nem véletlen, hogy a technológiai fejlesztések most abba az irányba tartanak, hogy az eddigi folyékony lítiumionos akkumulátorokat szilárd elektrolitosra cseréljék. Az ilyen blokkok elvben több energia tárolására lesznek alkalmasak, tartósabbak és olcsóbbak lesznek.

A Toyota ígérete szerint ők már a 2020-as években piacra dobják a saját változatukat, a brit Dyson cég is hasonló célt lőtt be: ők három éven belül piacra dobnák a megoldásukat. Utóbbi cég azt is közölte, hogy az általuk megálmodott cellát 1,3 milliárd dollárból fejlesztik ki, ugyanennyit költve az autóra, amely több, mint amennyit az elektromos autózás sztárcége, a Tesla fordít az új típusának megtervezésére. Tehát a vállalkozások komoly erőforrásokat fordítanak a blokkok fejlesztésre.

A remények szerint az új technológiai megoldások akár 50-60 százalékkal is lenyomhatják a cellák árát. Ez kulcsfontosságú abban, hogy az elektromos autók költsége megközelítse a hagyományos meghajtásúakét - ezek átlagosan 28 ezer dollárba (7,4 millió forintba) kerülnek a legnagyobb piacnak számító Egyesült Államokban.

Van egy kis bökkenő

Az akkumulátorok fejlesztése és a növekvő termelés viszont felfelé hajtja a nyersanyagárakat. Az árupiacokon a lítium tonnánkénti ára 15 éve még 1500 dollár volt, 2017-ben viszont már elérte a 9100 dolláros sávot. Ebben a villanyautók mellett fontos szerepe volt a mobilok robbanásszerű elterjedésének.

A kobalt áremelkedése még látványosabb volt az elmúlt években: míg tavaly februárban a tonnánkénti ára mindössze 21 750 dollár volt, mostanra ez 66 250 dollárra emelkedett. De az előrejelzések szerint várhatóan nem fog 71 ezer dollár fölé drágulni a Trading economics szerint.

Az előrejelzések alapján a keresleti piac hosszútávon nem maradhat fenn, dacára annak - ahogy a lenti grafikonon látszik - 2030-ra megtízszereződhet az igény a lítiumra és a kobaltra.

Az S&P várakozása szerint ugyanis 2018 végére a jelenlegi kitermelési szint növelésével paritásba kerülhet a kereslet és a kínálat mindkét fémből. A lítium esetében azt jósolják, hogy 2020-ra a 6 500-7 000 dolláros sávra eshet vissza.

A kobalt esetében viszont az elkövetkező tíz évre is az várható, hogy elmarad a kitermelt mennyiség az igényelttől. A Mining Technology iparági szaklap szerint viszont 2021-ig szűkülni fog a rés, miután az amerikai eCobalt és a Global Energy Metals is új bányákat nyit. A két legígéretesebb a kanadai Werner Lake és az Idaho melletti bővítés. Viszont a hatalmas igénye miatt a piaci ellátás volatilitása is nőni fog.

Főként, hogy a legnagyobb kitermelők nem kifejezetten fejlett demokráciák. A világ kobaltkészletének 60 százaléka Kongóban van, a maradék nagyobbik részén pedig a Közép-afrikai Köztársaság és Zambia osztozik. Egyik országban sem kizárható egy polgárháború, amely után teljesen elszállhat a fém ára.

A címlapképen egy bolíviai lítiumbánya látható. Forrása: AFP Photo/Aizar Raldes.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!