Norvégia 880 milliárd dolláros olajalapja tegnap új korszakot jelentett be vállalatirányítási elveiben, s ezentúl előre közli majd, hogyan fog szavazni azon cégek közgyűlésein, amelyben részesedéssel bír - írja a Financial Times.

A kezdeményezés részeként az állami vagyonalap - amely ebben a kategóriában a világ egyik legnagyobbja - várhatóan támogatni fogja azt a részvényesi javaslatot, amely azt szeretné elérni a BP-nél és a Royal Dutch Shellnél, hogy a cégek részletesebben számoljanak be arról, hogyan küzdenek a klímaváltozás ellen.

Ebben az évben az alap várhatóan legalább tíz cég esetében tájékoztatást ad majd arról, hogyan fog szavazni azok közgyűlésén, azonban a végső cél az, hogy ezt a gyakorlatot mind a 9 ezer cégre kiterjessze, amelyben részesedéssel rendelkezik. Az nem újdonság egy nagybefektető részéről, hogy előre jelzi egy közgyűlés előtt, bizonyos kérdésekben hogyan fog szavazni, azonban az FT szerint eddig nem volt gyakorlat, hogy ezt már olyan hosszú idővel a közgyűlés előtt megtegye, hogy azzal más részvényeseket is befolyásolni tudjon.

Az átláthatóság a cél

Petter Johnsen, az alap befektetési igazgatója szerint a kezdeményezés elsődleges célja az alap transzparenciájának növelése, amely a norvég kormány egyik legfontosabb elvárása az intézménnyel szemben. Hozzátette, ezzel nem a többi részvényest szeretnék befolyásolni abban, hogyan szavazzanak egy adott kérdésben, azonban tisztában vannak vele, hogy álláspontjuk közlésével hatással lehetnek mások döntéseire is.

A BP és a Shell esetében a részvényesi indítvány, amelyet támogatnak arról szól, hogy a cégek magyarázzák el, hogyan kezelik a klímaváltozásra hatással lévő gázok emisszióját. A kezdeményezés mintegy tucatnyi részvényes részéről indult, közöttük az Anglikán Egyházzal - írja a lap. A részvényesek azt is tudni szeretnék, hogy a cégek gazdálkodását hogyan érinti a globális klímaváltozás, illetve a vezetők milyen módon vannak ösztönözve további foszilis energiahordozók kitermelésében.

Jobb megértés a részvényesek és a cégek vezetése között

Johnsen reményei szerint az alap szavazatának nyilvános közlése jelzésértékű lehet más olajipari társaságok számára is hasonló jelentéstételi gyakorlat kidolgozására. A BP és a Royal Dutch részesdés a két legnagyobb súlyú részvénycsomag az alap portfóliójában, piaci értékük összesen mintegy 6,8 milliárd dollárt tesz ki.

A szakember kifejtette, az új gyakorlattól azt remélik, hogy pozitívan járul majd hozzá a nagy cégek közgyűléseit megelőző vitákhoz, amely rendszerint a cég vezetői és a részvényeseket tanácsokkal ellátó szakértők között szokott kibontakozni.

A norvég olajalap egyike a világ legnagyobb befektetőinek. A világ összes tőzsdén jegyzett cégéből átlagosan 1,3 százaléknyit birtokolnak, az európai cégek esetében ez az arány eléri a 2,5 százalékot. Johnsen elmondása szerint az alap fokozatosan kezdi el bevezetni az új gyakorlatot, mivel jelenleg mindössze csak egy tucat olyan alkalmazottjuk van, akik kifejezetten az aktív részvényesi szerepvállalással foglalkozik.

Magyar cégek is érintettek - csak óvatosan

Az alap honlapján fellelhető információk szerint összesen kilenc magyar tőzsdei társaságban rendelkeznek részesedéssel. Ezek közül szavazati jogukat tekintve az Állami Nyomda tekinthető a legnagyobbnak, 2,27 százalékkal, azonban értékét tekintve messze a Molban lévő részesedésük a legnagyobb. A 0,94 százalékos Mol-csomagjuk az ott fellelhető információk alapján meghaladja a 43,17 millió dollárt. Ezt követi az a több mint 28 millió dollárt érő 1,17 százalékos Richter-pakett, a közel 26 millió dolláros értéken feltüntetett 0,94 százalékos OTP-csomag és a 18,6 millió dollárt érő 1,38 százalékos Magyar Telekom-részesedés.

Érdekesség, hogy a korábbi közgyűlési szavazásokkal kapcsolatban nem közöl túl pontos informáciokat a norvég jegybank honlapja. Ezen ugyanis az szerepel, hogy ellene szavaztak a tavaly szeptember 26 közgyűlésen a Mol részvényopciós programjának, amelyet a menedzsment elfogadásra javasolt. A probléma ezzel csak az, hogy tavaly szeptemberben a Mol egyáltalán nem tartott közgyűlést, így nem is dönthettek a részvényesek opciós programról. A közgyűlési döntéseket vizsgálva kiderül, hogy a Mol részvényesei utoljára a 2011-es évet lezáró, 2012 tavaszán megtartott rendes éves közgyűlésen döntöttek az igazgatóság tagjait megillető javadalmazási rendszer megváltoztatásáról. Így feltételezni lehet, hogy a norvég jegybank honlapja ebből a szempontból legalábbis hibás információkat közöl, könnyen elképzelhető, hogy a Mol helyett egy másik társaság közgyűlésén hozott döntéseket tüntették fel. Ennek fényében a jövőben sem árt ezekkel az információkkal óvatosan bánni.

A norvég állami olajalap magyar részvényportfóliója
TársaságRészesedés (%)
Állami Nyomda2,27
CIG0,94
Danubius Hotels0,43
Graphisoft Park0,26
Magyar Telekom1,38
Mol0,93
OTP0,58
Rába0,74
Richter Gedeon1,14
Forrás: Norske Bank

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!