Enyhülni látszanak a piacok által legfontosabbnak tartott politikai bizonytalanságok jövőre, vélik az OTP Treasury szakértői év végi anyagukban. Ebben a két fő tényező a Boris Johnson győzelme után várható rendezett brexit, és az Egyesült Államok és Kína által aláírt első fázisú kereskedelmi megállapodást, amely nem vet véget a kereskedelmi konfliktusnak, azonban az első komoly lépés a feszültség oldására. Kérdés, hogy Kína valóban betartja-e a szellemi tulajdon védelmét - írják.
Marad az olcsó pénz
Bár korábban sokan az olcsó pénz korszakának végét látták 2019-ben, jelenleg 2020-ban sem látszik jelentős fordulat a nagy jegybankok monetáris politikájában. Ebben egy rendszerszintű kockázat is rejlik, hiszen jelentős negatív sokk esetén a jegybankok fegyvertelenné válhatnak, hiszen eszköztárukat már kimerítették. Sokk hiányában minden adott ahhoz, hogy az alacsony kamatokkal megtámogatott gazdaságban idén is folytatódjon az eszközárak emelkedése - írják a bank szakértői.
Az euró/dollár keresztárfolyam egész évben 6 százalékos sávon belül tartózkodott. Ilyen szűk kereskedési sávra az európai közös deviza fennállása óta nem volt még példa egy naptári évben sem, de ez jövőre megváltozhat. A rendezett brexit, a kereskedelmi háború enyhülése az exportvezérelt Európának is kedvezne, tehát a folyamatnak az euró is nyertese lehet, hiszen az euró zóna jelentős külkereskedelmi többlettel rendelkezik. Ha a Fed folytatja a kamatcsökkentéseket, vagy legalábbis nem szigorít, az a dollár gyengülését okozhatja a 2019 év végi szintekről.
Az előbbi elképzeléseket az húzhatná keresztül, ha az olasz költségvetési problémák eszkalálódnának, ennek az előjeleit 2018-ban már láthattuk és heves mozgásokat okozott a piacokon. Ráadásul 2020-ban az olasz államadósság hetede, 320 milliárd eurónyi államkötvény fog lejárni, a finanszírozási igény tehát magas lesz.
Jöhet a forintleértékelődés
2018 után 2019-ben is gyengült a magyar deviza az euróval szemben. Kétpólusú erők hatnak a forintra, egyik oldalról nézve a magyar gazdaság jó teljesítménye, a pozitív kereskedelmi mérleg egyenleg, a leépített devizahitelek (mindhárom gazdasági szektorban), a lakossági állampapírok egyre nagyobb részaránya, olyan tényezők, amelyek stabilitást adnak a forintnak és erősíthetik - hívják fel a figyelmet az OTP Treasury elemzői.
Másik oldalról a lakossági állampapírokon kívüli univerzumban elérhető forint kamatok nagyon alacsonyak, amelyhez 2019-ben már 3 százalék feletti infláció társult, ez azt jelenti, hogy negatív reálkamat uralkodik. Szintén a forint ellen szól az uniós források megcsappanása, amelyek az elmúlt 7 évben komoly hátszelet biztosítottak a gazdaságnak.
Ebben a koordináta rendszerben a forint folytatódó lassú leértékelődésére számíthatunk és 2020-ban újabb euró/forint árfolyamcsúcsot is láthatunk, valamint az "egyensúlyi" kereskedési sáv is feljebb fog tolódni. Az MNB részéről nem várható hirtelen irányváltás. A 3 százalékos inflációs cél körül plusz-mínusz 1 százalékos tűrési sávot alkalmaz a jegybank, tehát egyelőre nem várható hirtelen monetáris szigorítás. Ez csak egy olyan forgatókönyv esetén következhet be, amikor markánsan és tartósan 4 százalék fölé gyorsul az infláció.
Fordulhat a norvég korona
A bank szakértői szerint idén komoly fordulat várható a norvég korona árfolyamában. Ennek vesszőfutása 2013-ban kezdődött, 2014-től pedig gyorsuló pályára állt a folyamat. amikor 115 dollárról 28 dollárra esett a Brent hordónkénti árfolyama. Norvégia, mint olajkitermelő és exportáló ország a magasabb olaj árfolyamban érdekelt, így érthető a korona gyengülése. Az elmúlt 7 évben a korona az euróval szemben értéke 28 százalékát, a dollárral szemben 40 százalékát veszítette el, pedig a Brent árfolyama azóta már 60 dollár környékén stabilizálódott.
A norvég gazdasági fundamentumok, a stabilizálódó olajár és a korona kamat előnye megfelelő vonzerőt biztosít a devizapiacon, így az elmúlt években elmaradt korrekció beköszöntésére számíthatunk, és az euróval szemben a norvég koronára fogadnának az OTP Treasury elemzői.
Irány az európai részvénypiacok
A monetáris politika nyújtotta likviditásbőség erős támaszt jelent az eszközáraknak és egyelőre úgy látszik ez az összefüggés 2020-ban is fennmarad, megfontolandó a súlyok felülvizsgálata a részvénypiacon. Az OTP-sek felhívják a figyelmet, az S&P 500-as index (osztalékok újra befektetésével) 480 százalékos hozamot biztosított a befektetőknek dollár alapon 2009 óta, mindeközben a Stoxx Europe 600 index (osztalékok újra befektetésével) követői csupán 220 százalékos hozamot értek el dollárban.
Ez az olló szerintük jövőre záródni fog, a már említett tényezők, illetve a kamatkülönbözetek miatt. Persze az amerikai piacon is vannak lemaradók, amelyeket érdemes lehet vásárolni, például az energetikai szektor.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!