Az előző napokban, hetekben elképesztő szárnyalás zajlott a tőzsdéken: némelyik index esetében előfordult, hogy közel két héten át minden nap emelkedett. Az emelkedést Amerikában a technológiai szektor, Európában a francia luxus-, vagy inkább divatáru cégek vezetik, de a német tőzsde is csúcsközelben van a gazdaság relatív gyengélkedése ellenére. A hazai tőzsde sem lóg ki a sorból: a BUX alig marad el két évvel ezelőtti örökös csúcsától.

Kisebb visszaesés után ugyanakkora emelkedés

A jelenség világméretű: az MSCI World Index 16,2 százalékkal emelkedett az év eddigi részében, ami nem sokkal marad el a 2009-ben mutatott 16,9 százalékos adattól. A nagy eltérés 2009-hez képest az, hogy akkor előtte a 2008-as válság során az árfolyamok valósággal összeomlottak, különösen a bankszektorban, tavaly viszont az akkorinál jóval kisebb visszaesés zajlott, igaz, a technológiai szektorban nagy volt a zuhanás, és idén kiválóan teljesített a szektor: a Facebook (Meta) vagy a Tesla részvényével könnyedén lehetett duplázni.

Válságok után

A két időszak annyiban megegyezik, hogy igen erős gazdasági válságból került ki éppen a világ nagy része. Akkor a 2008-as, az ingatlanpiaci lufi és annak felelőtlen banki hitelezése vezetett a válsághoz, míg most a járvány, az orosz-ukrán háború, és a páratlan infláció, amiben vélhetően nagy szerepe van annak is, hogy a korábbi fellendülési időszakban a jegybankok időnként negatív kamatokat alkalmaztak és fedezetlen pénzt öntöttek a piacra kötvényvásárlási programjaikkal, félve az esetleges deflációs folyamatoktól.

Alkalmi vételek

Mindenesetre onnan kezdve, hogy az energiaárak tavaly év vége felé meredek zuhanásba kezdtek, a tőzsdék ugyanolyan meredeken megindultak felfelé. Amerikában, ahogy a 2022-es visszaesés előtti években, újra a technológiai részvények lettek a vezetők: különösen nagyot ment az indokolatlanul temetni kezdett (legalábbis növekedési részvényként) Facebook és Tesla, melyek tavalyelőtti csúcsukhoz képest töredékükre estek, hogy aztán idén 2-3-szorosukra emelkedjenek, ráadásul a cégek jó eredményt is hoztak.

Behemót szektor

A nagy tech cégek bizonyos értelemben túl nagyra is nőttek: van olyan index, ahol limitálni kellett a súlyukat, hogy ne szorítsanak ki más szektorokat. A legfontosabb index, az S&P 500 tavalyelőtti 4800 pontos csúcsáról tavaly 3600 pont alá esett, most viszont már újra 4600 ponton áll, nem sokkal elmaradva a csúcstól. Ez megint nagy eltérés 2009-hez képest: akkor sok év kellett a csúcs újbóli eléréshez. Kétségtelen, hogy most még mindig a piacon van a nagy jegybankok által a kötvényvásárlási programok során kibocsátott óriási pénz nagy része, noha már zajlik ennek visszavonása meghatározott havi ütemben.

Európa: francia húzóerő

Európában tavaly összességében nagyobb volt az esés, idén pedig az emelkedés, ez azonban teljesen érthető, hisz az európai gázár égbe szállása tavaly úgy tűnt, hogy padlóra küldi a kontinens gazdaságát. A gázár azonban mára visszatért a korábban megszokott szintekre, az összeomlás elmaradt, sőt, a kontinens nagy része meg is ússza recesszió nélkül, lassan már Németország is kikecmereg belőle, miközben a francia gazdaság átvette a húzóerő szerepét, Ennek megfelelően a párizsi tőzsde fő indexe, a CAC-40 idén új örökös csúcsra ért a divat-, illetve luxusszektor vezetésével.

Pesti börze

A Budapesti Értéktőzsde ugyancsak felkapaszkodott a tavalyi mélységből: a BUX jelenlegi 53 500 pontos szintje 5 százalékkal marad csak el a tavaly előtti csúcstól, miközben tavaly szeptember végén 37 ezer forinton is járt. Ehhez nem kis részben hozzájárultak a vezető részvények által fizetett, válságra nem nagyon utaló kiemelkedő osztalékok, így lehet, hogy a négy vezető részvény közül három (Mol, Richter, Telekom) ugyan 2021-es csúcsa közelében van, az OTP azonban lényegesen, 30-35 százalékkal elmarad attól, jóllehet az utolsó három hónapban igen szép emelkedést produkált a különadóktól leginkább sújtott papír.

Mi várható?

Hogy folytatódik-e világszerte az emelkedés, és jöhetnek-e új csúcsok, az attól függ, melyik piaci hatás erősebb. A múló válság, visszahúzódó infláció, visszaeső gabona-, és energiaárak, emellett a jegybanki kamatemelési ciklusok lezárulása az emelkedés mellett szólnak, ugyanakkor a fedezetlen jegybanki pénzek visszavonása, amely vélhetően folytatódni fog, így a piac rendelkezésére álló összeget csökkenti, ellene szól. Előfordulhat persze átrendeződés is: például az ingatlanpiacról, ahol igen nagy lufi képződött világszerte az elmúlt évtizedben, a pénz egy része a részvénypiacra vándorolhat, pótolva a jegybankok által kivont összeget.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!