Örökzöld téma, hogyan tudnak a tőzsdék platformot nyújtani a középvállalatoknak - mondta Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde elnök-vezérigazgatója. Példaként említette, hogy London már az 1990-es években lépett ebbe az irányba, míg a német tőzsde idén hozta létre a kkv-ra specializált piacát.

Nem vagyunk tehát lemaradva, de itt az ideje, hogy elindítsuk az Xtendet, azaz a középvállalatokra kalibrált piacot - mondta Végh. Szerinte sokfélék az itthon sikeres kkv-k, sok kihívással néznek szembe, ám a növekedéshez szükséges tőke mindenkinél azonos.

Más, mint a "nagy tőzsde"

Az Xtenden való megjelenés kevesebb adminisztrációt és alacsonyabb költséget igényel a "normál" tőzsdéhez képest. A megjelenés többfajta lehet: lehet egy zártkörű tranzakciót követő egyszerű technikai bevezetés, vagy IPO-val azaz nyilvános értékesítés is.

A másik fontos különbség a fő tőzsdéhez képest, hogy lesznek úgynevezett kijelölt tanácsadók, akik kifejezetten az erre a piacra való felkészülésben segítik a cégeket. Azt biztosítják, hogy tőzsdeképes cégek jelenjenek meg - mondta Végh. A tanácsadóknak később is fontos szerepük lehet a kötelezettségek teljesítésében: ilyenek lehetnek a jelentések, illetve a rendkívüli tájékoztatások elkészítései.

Az IFRS, azaz a nemzetközi szabványoknak megfelelő pénzügyi beszámolóval szemben, a Xtenden jelen lévő vállalatoknak lehetőségük lesz 2018-at követően is a magyar számviteli standard szerinti beszámolót készíteni.

A tőzsde védi is ezeket a cégeket, ezzel kapcsolatban Végh ismét kiemelte a kijelölt tanácsadók szerepét, de a BÉT és azt MNB is ellátja a megfelelő védelmet.

Végh szerint kétfajta díjjal számolhatnak ezek a cégek: regisztrációs és éves, ám ezek összege viszonylag alacsony, mindössze 300 ezer, illetve 100 ezer forint lesz. A finanszírozással kapcsolatban elhangzott, hogy lesz egy kifejezetten az középvállalkozásokat célzó tőkebefektetési alap is, amellyel a tőzsdére lépés költségeit könnyíthetik meg a vállalkozások.

A szabályzat a mai nappal (szeptember 20.) elérhető a BÉT-honlapján, ahogy a kijelölt tanácsadók listája is olvasható már, ebből 11 van jelenleg - mondta Végh.

A tőzsdei megjelenés is hoz új tulajdonosokat a cégbe, de elképzelhető az is, hogy csak 20, vagy 40 százalékot vezetünk ki a tőzsdére. A blue chipek példája azt mutatja, hogy akár kisebb részesedéssel sem kell feltétlenül kiengedni a kezünkből az irányítást - mutatott rá Végh.

Mit ad az állam?

Napokon belül elindul a tőkekezelő alap alapkezelőinek kiválasztása - jelentette ki a konferencián Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Mint mondta, kezdetben 14 milliárd forinttal indul az alap, utána töltik fel lassan a 20 milliárd forintos maximális szintre.

A tőkealap kezelői 15 éven át adhatnak kkv-nak a tőzsdei jelenlétéhez finanszírozási lehetőséget, legyen az akár csak a felkészülés rá. Rákossy elmondta azt is, hogy az év utolsó negyedévében már el is indulhat az alap.

Lesz egy mentoring alap is, amiből 50-70 kkv-t képeznek ki. Ehhez először egymilliárd, majd később újabb 400 millió forintot szán erre a kormányzat - mondta Rákossy.

(MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!