Orbán Viktor miniszterelnök 2024. december 9-én a Magyar Közlönyben megjelent határozatában szólította fel Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy intézkedjen a kárpótlási jegy tőzsdei kivezetéséről, egy hónap múlva pedig törölték a tőzsdei kínálatból az abban több mint 30 éve szereplő értékpapírt.

A kárpótlási jegyek kereskedését előbb december 23-tól felfüggesztették, majd január 7-én végleg törölték a BÉT terméklistájáról.

Kapcsolódó

Nem tudni pontosan, de biztos, hogy több milliárd forintnyi kárpótlási jegy van még forgalomban, Orbán Viktor decemberi határozatának következtében azonban elveszni tűnik a remény, hogy valaha is beválthassák az állammal szembeni követeléseiket az 1939 és 1990 közötti önkényuralmi rendszerek kárvallottjai

– írta a hvg.360.

  • KELER központi elszámolóházban mintegy 500 millió -1 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet tarthattak nyilván, ezeknek a tőzsdei kereskedését függesztették fel most.
  • Valójában azonban ennél még sokkal több jegy van forgalomban, hiszen a kibocsátott papírok jelentős része elveszett az évtizedek alatt.

A lap szerint az állam szokatlanul és nem igazán korrekt módon járt el, ha valóban úgy döntött a termék tőzsdei kivonásáról, hogy nem tett a még forgalomban lévő értékpapírokért ajánlatot a tulajdonosoknak. Ráadásul a tőzsdei árfolyam az utolsó években végig elmaradt az 1742 forintos névértéktől, az utolsó ügylet 450 forintos árfolyamon köttetett.

A kormánynak legfeljebb 1-2 milliárd forintjába kerülhetett volna, hogy megszabaduljon a kárpótlás jelentette erkölcsi tehertől, ha névértéken tett volna ajánlatot a jegyekért.

Ebben az esetben minden bizonnyal a tőzsdén kívüli kárpótlási jegyek egy része is megkerülhetett volna, de tetemes összeget tehetnek ki azok a papírok is, amelyek végleg feledésbe merültek, hiszen ha egy-egy amerikai vagy izraeli idősotthonban ha megtaláltak egy hátrahagyott kárpótlási jegyet, legfeljebb relikviaként, de még valószínűbb, hogy papírszemétként tekintettek rá.

A cikk szerint

a kivezetésre hivatkozási alapot egy 2014-es európai uniós rendelet adott, amely előírta, hogy a tőzsdéken forgó értékpapíroknak dematerializált formában kell nyilvántartani. Ennek a kárpótlási jegy, amelyet fizikai formájában, papíron osztották ki az arra jogosultaknak az 1990-es években, és azóta is így kereskednek vele, nem felelt meg.

A kabinet vélhetőleg úgy ítélete meg, hogy az évtizedek óta fennálló, de ma már keveseket közvetlenül érintő kellemetlenség megoldása politikailag és gazdaságilag költségesebb lenne, mint csöndben hagyni, hogy feledésbe merüljön a jegy, amelyet egykoron évtizedes sérelmek méltó megváltására hoztak létre.

A lap megkeresésére a BÉT közölte:

a törlésre a Magyar Állam, mint kibocsátó kérelmére került sor, amit az állam az említett uniós rendelettel indokolt, valamint azzal, hogy a jegyek tőzsdei forgalma évek óta rendkívül alacsony.

Válaszában a BÉT azt is megerősítette, hogy az állam nem tett vételi ajánlatot a tőzsdéről törölt jegyek tulajdonosainak, azt viszont nem tudták megmondani, hogy pontosan mennyi értékpapír szerepelt a törlést megelőzően a tőzsdén, mivel a kereskedett mennyiség folyamatosan változott. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak nem válaszolta a lap kérdésére, miszerint van-e további teendője a tárcának a kárpótlási jegyek tőzsdéről való törlésével kapcsolatban. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!