Idén 1,8-2,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság - mondta a pénzügyminiszter szerdán a TV2 Mokka című műsorában. Ez új hivatalos kormányzati prognózisként is értelmezhető, ami azok után fogalmazódhatott meg a kabinetben, hogy a második negyedéves GDP adat a legóvatosabb becsléseknél is gyengébb lett. Pedig öt napja még Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 2,2-2,3 százalékos éves növekedésről beszélt egy rádióinterjúban.

Forrás: MNB

Ahogy Nagy, úgy Varga miniszter is a német gazdaságban látja a fő problémát, mint a pénzügyi tárca vezetője mondta,

Kapcsolódó

annak gyengélkedése a magyar gazdaságot is lehúzza, a német modell jelentős kihívásokkal küzd, válságban van.

Bár a tárcavezetőt nem kérdezték arról, hogy a lefelé módosított éves növekedési cél mellett veszélybe kerülhet-e a 2024-es költségvetési hiánycél, amelyet a GDP 4,5 százalékára terveztek és ennek teljesüléséhez már eleve szükség volt kiigazító intézkedésekre. Utóbbiakra július elején került sor, akkor 400 milliárd forintos bevételnövelő csomagot jelentett be a kormány, amivel együtt már tarthatónak gondolták az elemzők a 4,5 százalékos hiánycélt (azt összehozni egyébként nem kis feladat lenne a tavalyi 6,7 százalék után).

Lehet, hogy a kiadásokat még korrigálni kell

Csakhogy időközben kiderült: a gazdaság 2024-ben aligha lesz képes az eredeti tervek szerint növekedni, erre erősített rá a kedden publikált adat is, amely negyedéves összevetésben 0,2 százalékos visszaesést tükrözött és az éves bővülés (1,5 százalék) is jócskán alulmúlta a várakozásokat. 

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója azt mondta az Economx kérdésére, hogy

maradtak kérdőjelek az idei költségvetési hiánycél elérésével kapcsolatban.

Sőt, sok elemző inkább 5 százalékos deficittel kalkulál, tehát szükség lehet a 4,5 százalékos célhoz további kormányzati lépésekre, feltehetőleg a kiadási oldalon. Kiss Péter hozzáfűzte, de ha csak 5 százalékot tenne ki a hiány, már az is érdemi javulást mutatna az előző évekhez képest. 

Itt érdemes megjegyezni, amire Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is több alkalommal kitért, hogy a büdzsé elsődleges egyenlege egyébként nullás, a hiány majdnem egészét (4,3-4,5 százalék) a kamatkiadások teszik ki. Ezek a költségek pedig csökkennek jövőre, például azért, mert már nem kell hatalmas – 18-19 százalékos – kamatot fizetni a 7100 milliárd forintos Prémium Magyar Állampapír állomány után. 

Az Amundi befektetési igazgatója hozzáfűzte, a lefelé módosított növekedési várakozások miatt az államadósság GDP-hez mért aránya (amely 2023 végén 73,5 százalék volt) még akkor is csökkenhet némileg, ha 5 százaléknál nem lesz magasabb a deficit. De a kitűzött csökkentés veszélybe kerül, ha 

  • a reál GDP csak 1 százalék alatt nő
  • és a deficit magasabb lesz 5 százaléknál.
Forrás: MNB

A kormány végül kiegyezhet 4,5-5 százalékos deficittel

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint könnyen lehet, hogy a kormányzat már az előzetes adatokból sejtette, hogy nem áll jól a gazdaság - erre utal, hogy már a második negyedéves GDP adatok publikálása előtt megtörténtek a költségvetési bejelentések. A friss GDP adat fényében szerinte a hiánycél teljesíthetősége nagyobb kihívást jelent – mondta az Economxnak. A várt alatti gazdasági növekedés, ugyanis – amennyiben az a belső kereslet gyengeségével is összefügg – egyértelműen rontja a költségvetés bevételi oldalának kilátásait. 

Szóval a fontosabb költségvetési ráták (deficit, államadósság) GDP arányos teljesítése nehezebbnek tűnik, de az eddigi kormányzati bejelentések alapján újabb költségvetési kiigazításra nem számítanak az ING-nél. Ennek magyarázata, hogy:

  • a kiadási oldal további lefaragása még inkább visszafogná a növekedést,
  • a bevételek további növelése pedig nehezen képzelhető el a friss adóemelések fényében.

De a tavalyi 6,7 százalékos deficit után egy idei 4,5-5 százalékos költségvetési hiánnyal vélhetőleg kiegyezne a kormány. Az adósságról pedig azt mondta Virovácz Péter, hogy az alacsonyabb nominális GDP és a 4,5 százaléknál valamivel magasabb hiány - amit további állampapír-kibocsátásokkal, például az őszre ígért szamurájkötvény értékesítéssel lehet fedezni - együtt borítékolhatóan azt eredményezi, hogy az adósság/GDP arány emelkedni fog idén.

De mivel rendkívüli állapot van érvényben, az adósságráta növekedése nem számít alaptörvénybe ütközőnek. 
 


 


 
 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!