Egy éve nem látott fordulat következett be a lakossági megtakarításoknál augusztusban: csökkent a felhalmozott értékpapírok állománya. Méghozzá azért, mert a lakosság több értékpapírt adott el, mint amennyit vásárolt, ráadásul mindez az állampapírpiacon történt.

A nyolcadik hónap végén a háztartások értékpapír-állománya 14 985,4 milliárd forintra csökkent, még az sem tartotta szinten az egyenleget, hogy 32 milliárd forintnyi árfolyamnyereséget is elkönyvelhettek a kisbefektetők a hónapban - persze ennek a zömét azok keresték meg, akik tőzsdéztek. 

Kapcsolódó

A háztartások állampapír-állománya csökkent a hónapban a csaknem 63 milliárd forintnyi meg nem újított visszaváltásnak köszönhetően. Összesen 9656,4 milliárd forintnyi állampapír maradt a kisbefektetőknél augusztus végére. A visszaesés egyik oka persze az lehet, hogy augusztus végén lejárt egy inflációt követő államkötvény-sorozat (PMÁP), amelyben mintegy 247 milliárd forintnyi befektetés volt, és ennek egy része vélhetően nem újult meg. Aggasztó viszont, hogy ezt a PMÁP-sorozatot már 2018-ban bocsátotta ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azt követően, hogy szigorították a vásárlás feltételeit, vagyis nem magánszemély befektetők már trükkel sem juthattak hozzá többé ezekhez a magas kamatozású papírokhoz. 

Háztartások értékpapír-állománya (2021. augusztus)
ÉrtékpapírÁllomány (milliárd forint)
Állampapír9656
Egyéb kötvény, jelzáloglevél72
Befektetési alap4312
Részvény946
Összesen14985
Forrás: MNB

Az ÁKK is lemondott már a lakossági értékesítési terv idei teljesüléséről

A kisbefektetőknél járt le tehát a teljes mennyiség, ami nem újult meg, és úgy tűnik, az ÁKK már nem is nagyon számol azzal, hogy az idén teljesülhet a lakossági értékesítési terv. Az október elején kiadott kilenc havi értékelésben is arról írt az államadósság-kezelő, hogy a forint lakossági piacon a nettó kibocsátási terv 61 százalékban, míg a lakossági bruttó kibocsátás 76 százalékban teljesült. A nettó és a bruttó kibocsátás teljesülése közti különbség a lejáratokkal és visszaváltásokkal magyarázható.

A lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok becsült állománya október elején 9598 milliárd forint, ez 624 milliárd forinttal magasabb, mint 2020 végén, és átlagosan havi 69 milliárd forintos állománynövekedést jelent szemben az éves terv teljesüléséhez szükséges 83 milliárd forint havi átlagos állománynövekedéssel. A május 10-én módosított finanszírozási tervhez képest a tervezett lakossági kibocsátási cél 15 milliárd forinttal csökken. A teljes lakossági állampapír-állomány, a háztartások tulajdonában lévő lakossági papírok állománynövekedése és a forgalmazóknál lévő saját számlás állományra vonatkozó opció-lehívások következtében, a 2020 végi 9366 milliárd forintos értékről 9957 milliárd forintos értékre emelkedett.

A MÁP Plusz kamatfordulós, névértéken történő visszaváltási aránya továbbra is a kint lévő állomány csupán 2,6 szézaléa az első háromnegyed évben, összhangban az elmúlt 27 hónap 2,5 százalékos értékével. Mindezek alapján az ÁKK Zrt. továbbra is fenntartja a lakossági kézben lévő lakossági állampapírok 11 000 milliárd forintos állományi célját 2023-ra.

Az állampapírok iránti kereslet lanyhulásában a magas infláció is szerepet játszhat. A lakossági állampapírok kamata a nyáron 5 százalék fölött tetőző, majd az elemzők szerint ősszel akár még tovább emelkedő inflációt nem éri el, vagyis ebben a befektetésben már nem tartja a pénz az értékét. Sokan épp azért kockázatosabb, de magasabb hozammal kecsegtető értékpapírok felé fordultak. 

A részvényeken jól lehetett keresni

A banki és vállalati kötvények továbbra sem vonzóak a lakosság számára, a befektetési alapok és a részvények viszont egyre több kisbefektető fantáziáját mozdítják meg. A befektetési alapokba augusztusban is került friss lakossági megtakarítás, összesen 33,4 milliárd forintnyi. A hozamok viszont a hónap folyamán kissé kedvezőtlenül alakultak, ennek ellenére is 4311,5 milliárd forintos historikus csúcsra hízott a háztartásoknál lévő befektetési jegyek állománya. Az idén a januári minimális mértékű visszaváltást kivéve minden hónapban áramlott friss lakossági megtakarítás az alapokba, összesen 166,7 milliárd forintnyi. 

A kisbefektetőknél lévő hazai részvények állománya is történelmi csúcson van, augusztus végére elérte a 945,9 milliárd forintot, ami 22 százalékos növekedés az év elejéhez képest. A nyolcadik hónap jól hozott a tőzsdézőknek, 48,3 milliárd forintot kaszáltak a háztartások a részvényeiken. Sokan is használták a lehetőséget, és kiszálltak a történelmi csúcsokat ostromló papírokból. Összesen 27,4 milliárd forintnyi részvényt adtak el a hónapban a kisbefektetők, akik nem feltétlenül jártak jól, hiszen szeptemberben is emelkedtek az árfolyamok. 

A háztartásoknál lévő nem pénzügyi vállalatok részvényeinek állománya 550 milliárd forint fölött volt, ami történelmi csúcs. Profitrealizálás ebben a szegmensben is volt, 14 milliárd forintnyi papírt adtak el a kisbefektetők, miközben az árfolyamnyereségük meghaladta a 15 milliárd forintot. 

Szépen hozott az OTP

A nagy spekuláció azonban, mint eddig is, az OTP részvényeivel folyhatott. A bankpapírok árfolyama is historikus rekordot döntött, 378,1 milliárd forintra nőtt, annak ellenére, hogy 13,4 milliárd forintnyi részvényt eladtak a kisrészvényesek. Az árfolyam-emelkedésen viszont ugyanők csak augusztusban 33,1 milliárd forintot kerestek, miután a kiváló féléves eredmény közzétevő OTP-részvények árfolyama 18 ezer forint fölé ugrott. Az év első nyolc hónapjában a háztartások már csaknem 100 milliárd forintos nyereséget értek el a bankrészvényeken, ami főleg OTP-papírokat jelent. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!