Elképesztő ütemben nő a háztartások értékpapírszámláin a pénz. Szeptember végére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az állomány átlépte a 12,1 ezer milliárd forintot, ami 15,8 százalékkal több az év véginél. A kisbefektetők 1355 milliárd forintért vettek értékpapírokat kilenc hónap alatt, emellett kerestek is a befektetéseiken bő 220 milliárdot.

Tarolt az állampapír

A teljes értékpapír-állomány több mint háromötöde, 7400 milliárd forintnyi állampapírban van. A háztartások finanszírozzák most már a teljes államadósság 24 százalékát. Az állam szempontjából jó hír, hogy a lakosság most már végképp a hosszú lejáratú állampapírok mellett köteleződött el, egy évesnél hosszabb lejáratú kötvényben 4800 milliárd forintnál is többet tart.

A hosszú papírok felfutását a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) piacra dobása után hatalmas lendületet vett, május végétől szeptember végéig több mint 82 százalékkal, csaknem 2200 milliárd forinttal nőtt. A rövid állampapírokat egyre inkább kiszorítja a piacról az új kötvény. A májusban még 3070 milliárd forintos állomány több mint 600 milliárd forinttal csökkent négy hónap alatt.

A váltás érthető, hiszen a MÁP+ már az első évben jóval magasabb kamatot fizet, mint az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP), a különbség pedig ezen a héten tovább nőtt, miután az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 3-ról 2,5 százalékosra csökkentette az 1MÁP kamatát.

A lakosságnál lévő devizás állampapírok mennyisége is megcsappant szeptemberben, ennek az lehetett az oka, hogy a hónapban járt le az egyik Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP)-sorozat. Ennek a papírnak a befektetői nagyon jól jártak, ugyanis 2 százalékkal magasabb kamatot kaptak, mint az eurozóna inflációja.

Más hitelpapír nem kell

Bár az MNB Növekedési Kötvényprogramja (NKP) keretében az első kibocsátások szeptemberben megtörténtek, a lakosságnak ezekből a zárt körben értékesített hitelpapírokból nem igen jutott. A teljes vállalati kötvényállomány 532,7 milliárd forintra ugrott a kilencedik hónapban, ami kétéves rekordnak számít. A háztartásoknál azonban mindössze 14,3 milliárd forintnyi ilyen értékpapír volt, ami 18 éves mélypont.

Az NKP-s papírokat nem is elsősorban a kisbefektetőknek szánják, hiszen a papírok névértéke magas, 100 ezer eurónál kezdődik, emellett a lakosság aligha tolongana az MNB jegyzéseinek köszönhetően viszonylag alacsony kamatozású kötvények láttán, amikor magasabb kamattal kap állampapírokat rövidebb futamidőre.

A banki hitelpapírok sem kelendőek, jelzáloglevélből már egymilliárd forintnyi sincs a kisbefektetőknél, banki kötvényből pedig 55,6 milliárd forintnyi van az értékpapírszámlákon, de az sem az átlagos kisbefektetők papírja. A háztartások banki kötvényállományából ugyanis 44,6 milliárd forintnyi devizás kötvény, vagyis főleg azok tartanak ilyet, akiknek devizájuk van, vagy több pénznem között szeretnék megosztani a kockázatot.

Megszenvedik az alapok a MÁP+-t

A háztartásoknál lévő befektetési alapok állománya már április óta folyamatosan csökken, a MÁP+ megjelenése és az ingatlanalapok visszaváltásának május közepi szigorítása pedig tovább rontotta a helyzetet. Az új állampapír megjelenése óta a kisbefektetők több mint 300 milliárd forintnyi befektetési jegyet adtak el, pedig az alapok jól teljesítettek, ez alatt a négy hónap alatt 100 milliárd forintnyi hozamot termeltek. A háztartásoknál így 3879,5 milliárd forintnyi befektetési jegy maradt.

A teljes befektetésijegy-piac viszont nem csökken, az állomány most is történelmi rekord közelében van, a kisbefektetők részesedése viszont egyre kisebb. Öt éve még a teljes befektetésialap-piac 70 százaléka volt a háztartásoknál, most már kevesebb mint az 55 százaléka. A lakosság helyett intézmények: nyugdíjpénztárak, biztosítók, illetve más alapok veszik meg a befektetési jegyeket.

Nyerő részvények

A közvetlen részvénybefektetéseket nem érintette a MÁP+ piacra dobása. A kockázatot kedvelő kisbefektetők, illetve a magánszemélyként nagyobb portfóliókat tartó vállalkozók részvényállománya 745,4 milliárd forint volt szeptember végén, ami nincs messze a júliusi 751 milliárdos történelmi rekordtól.

Szeptemberben jól teljesített a tőzsde, 15,8 milliárd forintot kerestek a háztartások a részvénypiacon, és voltak, akik a profitot realizálva ki is szálltak. Az OTP lehetett az a részvény, amelyre a legtöbben spekuláltak, a bankpapír árfolyama szeptemberben összesen 6,5 százalékot emelkedett. A jegybanki adatok szerint a háztartások összesen 12 milliárd forintot nyertek a banki részvények árfolyam-emelkedéséből szeptemberben, és összesen 8,5 milliárd forintnyi bankpapírt adtak el azok, akik úgy döntöttek, be is zsebelik a hasznot.

Azok is jól jártak viszont, akik vártak még az eladással, sőt azóta kiderült, inkább vásárolni kellett volna még az OTP részvényéből, amely ma, egy nappal a gyorsjelentés közzététele előtt történelmi csúcson 14 100 forint fölötti árfolyamon forog.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!