Csütörtökön napközben 14 150 forintig emelkedett az OTP árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), ami azt jelenti, hogy megdőlt a korábbi, október 24-én felállított 14 030 forintos csúcs. A nagybank péntek hajnalban, várhatóan már éjfél után néhány perccel teszi közzé legfrissebb, harmadik negyedéves gyorsjelentését, amelyben erős számokat várnak az elemzők.
Százmilliárdos nyereség
A harmadik negyedévben az elemzői konszenzus szerint 104,8 milliárd forintos számviteli adózott eredmény várható, a korrigált adózott eredmény 102,4 milliárd forint lehet. A számviteli soron így a tavalyinál 22, a korrigált adózott eredmény soron pedig 11 százalékkal magasabb profitot érhetett el a bank. Az adózás előtti eredmény 115,6 milliárd forint körül alakulhatott az elemzők véleménye szerint, ez is két számjegyű növekedésnek felel meg.
Az összes fontos mutatószámot jobbra várják a szakértők a tavalyinál. A működési eredmény 18 százalékkal emelkedhetett éves összevetésben. Az összes bevétel 16, a nettó kamatbevétel ezen belül az alacsony kamatszint dacára 15, a nettó díj- és jutalékbevétel pedig 17 százalékkal nőhetett meg. A működési költségek is nőhettek 14 százalékkal 139,2 milliárd forintra.
Megnevezés | Elemzői konszenzus (Mrd Ft) |
Konszolidált számviteli adózott eredmény | 104,8 |
Korrigált adózott eredmény | 102,4 |
Adózás után előtti eredmény | 115,6 |
Működési eredmény egyedi tételek nélkül | 125,3 |
Összes bevétel egyedi tételek nélkül | 264,5 |
Nettó kamatbevétel | 176,3 |
Nettó díjak, jutalékok | 67,7 |
Egyéb bevétel | 20,5 |
Működési költség | -139,2 |
Kockázati költségek | -9,7 |
Forrás: OTP |
Jól mehetett a hitelezés
A harmadik negyedévben is az akvizíciók lehettek az OTP növekedésének fő motorjai - írja elemzésében az Erste Befektetési Zrt.. Lezárult a moldáv és a montenegrói akvizíció is, mindkettő hozzájárult a profit és az eszközállomány növekedéséhez. Ezzel szemben a jelentős méretű szerbiai tranzakcióra csak a negyedév végén került sor, így ennek érdemi hozzájárulása még nem volt a bankcsoport eredményéhez, de az eszközoldalon már látszanak ennek az akvizíciónak a hatásai is.
Az organikus növekedés, az akvizíciók és a devizahatások (forintgyengülés) eredőjeként az eszközállomány negyedéves alapon is jelentősen nőtt. A harmadik negyedévben a bruttó hitelállomány 14 százalékkal bővülhetett a második negyedévhez képest. Az eszközállomány bővülésével összhangban a nettó kamatjövedelem és a nettó díjak és jutalékok is jelentősen gyarapodhattak a tavalyi évhez képest. A működési költségek szintén emelkedhettek, de még így is kisebb mértékben, mint a bevételek, míg a kockázati költségek a korábbi rendkívül alacsony értékek után normalizálódhattak, így ebben jelentős ugrás következhetett be.
Az egyéb nem kamatjellegű jövedelmek az első félévben erősek voltak, főleg az Expressbanknak köszönhetően, de a harmadik negyedévben is magas lehetett ez a hozzájárulás. A korrigált eredmény a tavalyi 92,7 milliárd forintról összességben 104,8 milliárd forintra emelkedhetett, míg a nettó eredmény 109,8 milliárd forintra bővülhetett. Ez erős eredménynek számít, de némileg elmaradhat az előző negyedévi rekordtól - mondják az Erste szakértői.
A babaváró nem kedvez
Az Equilor elemzése szerint is tovább folytatódhat 2019 harmadik negyedévében az OTP csoport növekedése, amiből az anyabank és az összes leányvállalat kiveheti a részét. Az adózási utáni eredmény 11 százalékos emelkedésében mind az organikus növekedés, mind az új leányok konszolidálása segíthetett.
A nettó kamatbevételek növekedése részben a volumen növekedésének köszönhető, részben pedig az integrációnak. Magyarországon az erős vállalati hitelezés mellett a lakossági hitelezés is felpörgött az MNB első kilenc hónap statisztikája alapján. Azonban a babaváró hiteleknek a kiszorító hatása már a közeljövőben is negatívan hathat a bankra. Egyéb bevételeknél a díj- és jutalékbevételek várhatóan emelkedtek az üzleti aktivitás élénkülésével, és összességében a teljes bevétel szintje enyhén meghaladhatja a második negyedévet.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!