A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben felfüggesztette az OTT-One Nyrt. részvényeinek tőzsdei kereskedését. Az indoklás szerint a részvénytársaság könyvvizsgálója felmondta a szerződést, és ezzel az is veszélybe került, hogy a cégnek az előírt április 30-i határidőre elfogadott mérlege legyen. A jegybank határozatában a befektetők számára lényeges információ közlését hiányolta, vagyis az indoklást, hogy miért lépett vissza a könyvvizsgáló.

Az MNB viszont pontosan tudta, miről van szó, szabálytalanság észlelésekor a könyvvizsgálónak a felügyelő szervezetet tájékoztatnia kell - írja a 24.hu. A jegybankot ráadásul nem csak a könyvvizsgáló felmondása aggasztja, közleménye szerint átfogó vizsgálatot folytat, és már feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen. Hogy milyen gyanú miatt, arra a cikk megírásáig nem küldött választ a nemzeti bank, de a lap úgy értesült, ez nem a konkrét könyvvizsgálói esethez kapcsolódik.

Kapcsolódó

Hatalmas közbeszerzési biznisz

A cég könyvvizsgálója a debreceni székhelyű REPORT & AUDIT Könyvvizsgáló és Adószakértő Kft., közelebbről Gyapjas István, aki 2016 óta végezte a könyvvizsgálatot, aki titoktartási nyilatkozatra hivatkozott, így nem volt hajlandó konkrétumot elárulni a szerződésfelmondás okáról. Pedig izgalmas cégről és időszakról van szó, mivel a tavalyi nagy állami lélegeztetőgép-beszerzési biznisz egyik részese volt az OTT-One Nyrt. A külügyminisztériummal 4,7 milliárd forint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal 7,7 milliárd forintos szerződést kötött 500, illetve 300 lélegeztetőgépre, ezen kívül hárommillió maszk szállításának is van nyoma.

Ez alaposan megdobta a kis cég forgalmát: 2019-ben mindössze 2,8 milliárd volt az árbevétele, 2020-ban a harmadik negyedévben már 11 milliárd felett tartott. A végeredményt nem ismert, mivel az éves beszámolót a könyvvizsgáló nem hagyta jóvá. Az OTT-One azonban jegybank határozatának egyik felét már teljesítette, közzétette, miért mondott fel a könyvvizsgáló: csalás gyanúját észlelte, például egymásnak ellentmondó bizonylatokra bukkant, így nem vállalta a felelősséget a mérleg hitelességéért. A könyvvizsgáló szerint a gyanított csalás fennállhat, illetve az adott partnerrel egyéb gazdasági ügyletek is előfordultak és folyamatban van, így valószínűsíthető, hogy a csalás esete nem elszigetelt jelenség lehet. A szakember illegális előny szerzése céljából alkalmazott megtévesztésről is ír véleményében.

Az OTT-One nem ért egyet könyvvizsgálóval, szerintük jogellenes a visszalépése, hiszen folyamatosan egyeztettek, magyarázatot adtak a felmerülő kérdésekre, és az igényelt dokumentumokat is rendelkezésére bocsátották. Ezért nem fogadták el elsőre a könyvvizsgáló visszalépését, de miután hiába szólították fel a szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére, rendkívüli felmondással megszüntették a könyvvizsgálóval fennálló jogviszonyt, mégpedig súlyos szerződésszegés miatt – derül ki a céges közlésből. A történetet ezzel nem tekintik lezártnak, bejelentést tettek a Pénzügyminisztérium illetékes osztályánál és jogi lépéseket helyeztek kilátásba a visszalépésével összefüggő károk megtérítése érdekében.

Lélegeztetőgépek, maszkok meg mindenféle egzotikus biznisz

Az OTT-One-ról először a G7 írt összefoglalót, miszerint van egy cég a budapesti tőzsdén, amiről nem hallottak sokan, csak 21 embert alkalmaz, a közzétételei szerint mégis kolumbiai, dubaji, amerikai, kongói és nigériai üzletekben van benne. A video-streamingtől a haditechnikán át, a vénaszkennereken keresztül, a Big Data és az egészségügy területén is kötöttek mindenféle üzleteket. 

A G7 most arról ír, hogy az OTT-ONE tavalyi üzleteivel kapcsolatban is sok a kérdőjel ahhoz képest, hogy egy tőzsdei cégről van szó, amellyel szemben elvárható a transzparencia. 2020 októberében példáué arról számoltak be, hogy egymillió euró értékben értékesítettek egy online oktatási licencet, de a cég honlapján gyakorlatilag semmit nem lehet megtudni arról, hogy milyen megoldásuk van, vagy éppen ki a vevő és melyik országból. Ez egy tőzsdei cégnél igazán furcsa, az informatikai piacon bevett, hogy a szoftverről legalább képernyőképek vagy egy rövid technikai leírás elérhető. Szintén egy oktatási rendszer értékesítés kapcsán jelent meg az a tájékoztatás, hogy egy horvát partner 400 ezer eurót fizetett a digitális platformért. A vevő neve, a rendszer részletei azonban nem ismertek.

2019-ben 2,8 milliárd forint volt a cég árbevétele, tavaly az első kilenc hónapban az egy évvel korábbi hétszeresét könyvelték el, 11,2 milliárdot. A gyors növekedést mutató árbevétel mellett párhuzamosan nőtt azonban a vevői követelés értéke is a cégnél. Magyarán a cég ugyan egyre több számlát állított ki negyedévről negyedévre, de ebből nem igazán jöttek be a bevételek. Ennek lehet piaci oka, például az új vevőknek nagyon hosszú fizetési határidőket adtak, vagy a partnereik átmeneti fizetési nehézségbe ütköztek. Ahogy a Wirecard esetében azonban az egész világ megismerte, ez tőzsdei cégek buborékfújásának is egy lehetséges módja lehet: valós árbevétel nélkül, csak a lekönyvelt bevétel nő.

Az állam előre fizetett 

Az árbevétel a tavalyi első kilenc hónapban szinte teljes egészében az államtól jött, mégpedig a koronavírus-járvány kapcsán kapott megbízásokból. A Külgazdasági és Külügyminisztérium március 26-án írt alá szerződést a céggel 500 lélegeztetőgép megvásárlására, amit június 23-án szállítottak le 4,7 milliárd forint értékben. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) április 23-án írtak alá 300 lélegeztetőgép leszállítására szerződést, aminek a teljesítését 2021. január 28-án igazolták le. Az ügylet értéke körülbelül 4,5 milliárd forint volt.

2020. októberében 3 millió maszkra is szerződtek az ÁEKK-val, A 2020 második negyedéves beszámoló szerint az ÁEEK-ügyletek összesen 7,7 milliárd forintot tettek ki, így erre 3,2 milliárd forint juthatott. Ezzel megegyezik a cég 2020 harmadik negyedéves beszámolója, ahol 8,9 millió euró szerepel a tételre, amit októberben fizetettek ki. 

Az OTT-ONE tehát 2020-ban 12,4 milliárd forint értékben szerződött a magyar állammal lélegeztetőgépekre, de 100 ezer maszkot az állami útépítési munkákkal jól ellátott Duna Aszfalt Kft.-nek is szállítottak 2020 áprilisában. Azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy a 2020. első háromnegyed éves árbevétel mekkora részét tette ki az állami megbízás, de mivel a KKM megrendelése teljes mértékben teljesült, már csak ez önmagában a teljes árbevétel 42 százalékát tette ki.

Mivel az ÁEEK honlapján, a közbeszerzési dokumentumokat tartalmazó portálokon nem lehet a szerződést elérni, nem ismert az ütemezés. De feltehetően nem egyszerre adták át a lélegeztetőgépeket, és a maszkok leszállítására is sor került. Annyit azonban tudni lehetett, hogy az összesen 7,7 milliárd forintos szerződést előre fizette ki az állam.

EU-s támogatást is bőven kaptak

Mivel június végén 7,7 milliárdos beszállítóknak fizetett előleg szerepelt a cég könyveiben, ami szeptember végére 5 milliárdra csökkent, szinte biztosan erről a szerződésről lehet szó. Bár a pénzt előre megkapták, árbevételként csak a leszállítás után jelenhet meg ez a cég könyveiben.

Ezek alapján feltehetően 2,7 milliárdnyi kínai áru érkezhetett meg a harmadik negyedév végéig – ennyivel csökkent a szállítóknak fizetett előleg. Ha ez befolyt árbevételként is, akkor az állami megbízások 7,4 milliárdos bevétele mellett 3,8 milliárd egyéb árbevétele lehetett az OTT-ONE-nak szeptember végéig.

A növekedést 2020-ban jelentős uniós támogatás is segítette. Négy projektre összesen 856 millió forintos támogatást kapott a cég. Ebben igen sokszínű témák jelennek meg, a smart city és a kamerás tárgyfelismerés mellett például az értékláncfejlesztés is.

Felnőttfilmes és nőgyógyász lehet a tulajdonosi körben

A Budapesti Értéktőzsde aktuális kimutatása szerint nincsen jelentősebb tulajdonos kezében nagyobb részvénycsomag, mivel egyetlen 5 százalék feletti tulajdonos sem ismert. A G7 korábbi cikkének idején a két jelentősebb tulajdonos még az iSRV Szolgáltató Zrt. (10,54 százalék) és Tűzkő Nándor (6,27 százalék) volt. Tűzkő Nándor nőgyógyász, és több vállalkozásban volt érdekeltsége, az iSRV pedig egy informatikai vállalkozás, ügyvezetője és tulajdonosa Kósa Gábor, aki több vállalkozást is indított már, 2008 és 2012 között a felnőttfilmek streamelésével foglalkozó LUXx Video Kft. ügyvezetője is volt, de több informatikai vállalkozásban is érdekelt.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!