Börtön vár a Tesla farvizén a befektetőket átverő csalóra

A Tesla, mint elnevezés zseniális ötlet volt egy kizárólag elektromos autó márkanevéhez, hisz a szerb származású Nikola Tesla alkotta meg a villanymotort, melynek továbbfejlesztett változata az elektromos járműveket hajtja. Ráadásul a név jól is hangzik, keresve is nehéz jobbat találni. 

Az ötlet

Nos, volt, aki elgondolkozott azon, hogy ha a zseniális feltaláló vezetéknevéből alakított autómárkával és részvénnyel fel lehet kelteni a befektetők érdeklődését, akkor ezt meg lehet tenni a keresztnévvel is. A Nikola sem hangzik rosszul, Trevor Milton meg is alapította ezen a névén a cégét, meg is álmodott különféle elektromos teherautókat, kamionokat, de ezek leginkább csak képzeletében léteztek, igazi, komoly fejlesztésekre nem került sor.

Ez még önmagában nem lenne baj, hisz mindenki olyan céget csinál, amilyet akar, de ha a céget már tőzsdére viszi, és hamis állításokkal a befektetőket félrevezeti, akkor bűncselekményt követ el. Milton jól tudta, hogy akik a Tesláról lemaradtak, boldogan beszállnak egy olyan részvénybe, ami hasonló sikert ígér, és ehhez mi lehetne jobb hívószó, mint ugyanannak a feltalálónak a másik neve.

Tőzsdei trükk

Persze ha a cégről valós képet ad a kibocsátó, akkor nincs baj: lehet, hogy csak néhány tervrajz van a leendő járművekről. Ha ezt a befektetők tudják, akkor azzal is tisztában vannak, milyen kockázatot vállalnak. Azonban nem erről volt szó: a kibocsátás eleve egy különös, azóta már tiltott módszerrel valósult meg. A Nikola nem nyilvános kibocsátással ment tőzsdére, ahol alapos tájékoztatást kell adni a cégről, viszont a kibocsátás alatt nem lehet további, a befektetőket befolyásoló bejelentéseket tenni.

Ehelyett egy erre a célra létrehozott, tevékenységet nem végző, csak pénzzel rendelkező társaság, úgynevezett speciális akvizíciós célú társaság segítségével került tőzsdére. A társaság elvben megvette a Nikolát, és így a tőzsdei szabályok szempontjából az akvizíciós társaság került tőzsdére, a befektetők felé viszont azt lehetett kommunikálni, hogy ez a Nikola. Mondhatni, a Tesla kistestvére, fantasztikus teherautókkal, amelyekről akár photoshoppal is készíthető képek voltak, ezek előtt parádézott Milton.

Meglovagolta a mániát

Ehhez nem létező szerződésekről is beszámolt, de olyan is volt, hogy a reménybeli vásárlókat is félrevezette, miután szerződött a még nem létező járművek szállításáról. Az újabb sikerre éhes befektetők gondolkodás nélkül venni kezdték a papírt, egy ponton 30 milliárd dollárra növelve a társaság tőzsdei értékét: Milton természetesen azonnal milliárdos lett részvénycsomagja egy részének eladásával.

Hamar utolérik őket

Szerencsére a tőzsdén vannak olyan alapok, akik az ilyen cégekre vadásznak, azok részvényeiben esésre játszó short pozíciókat nyitnak, miután kicsit nyomoztak, majd nyilvánosságra hozzák, mit találtak. Ebben az esetben a Hindenburg Research tette ezt meg: feltárta a hamis állításokat, a teherautóról készült hamis videókat, és a valós alapot nélkülöző fejlesztési terveket, amelyekkel még nagy autógyártókat is megpróbáltak megtéveszteni, hogy azok részesedést vásároljanak a cégben.

Bírság, majd börtön

A lufi így kidurrant, de Milton a CNBC szerint nem tanúsított megbánást: folytatta a hazugságokat, majd rövidesen lemondott a Nikola éléről, a vádakra pedig folyamatosan azt a mentséget hozta, hogy nem szándékosan csapta be a befektetőket. Ez azonban a hatóságokat nem hatotta meg: először 125 millió dolláros kártérítést szabott ki rá az amerikai felügyelet, de hát ezt a csalással szerzett pénzből könnyedén kifizette.

Ezt követően már vádemelésre is sor került: végül hétfőn 4 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság, bár az ügyész 11 évet kért. A hosszú büntetésnek lett is volna alapja, egyrészt a különlegesen nagy összeg miatt, másrészt azért, hogy elvegye a kedvét a későbbi hasonló fals vállalkozóknak, akik úgy gondolhatnák, hogy kiülnek 4 évet, hogy aztán életük végéig élvezhessék a vagyont, amit időben biztonságba helyeztek.