Sikeres és mozgalmas év volt 2016., elkezdődött az ötéves, 2020-ig tartó tőkepiacfejlesztési stratégia, miközben a BUX rekordmagasságokban szárnyalt - írja az MTI.

Két elsődleges részvénykibocsátás történt a piacon, az Alteo és a Duna House is tavaly novemberben lépett be a BÉT-re az új részvényekkel, emellett 4 új kötvénykibocsátó jelent meg a parketten - mondta Végh Richárd.

A 2016-os volt az első év, amelyben a BÉT tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank volt. Tavaly ötéves piacfejlesztési stratégiát alakítottak ki, amely tükrözi a tulajdonosi elvárásokat, egyebek mellett azt, hogy a tőzsde járuljon hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, a kis és középvállalkozások (kkv-k) fejlődéséhez. Sok új piaci szereplő jöhet részvény- illetve kötvénykibocsátóként a BÉT-re 2020-ig. A tőzsde vezetése azt szeretné elérni, hogy 2020-ra egy jól működő tőzsde legyen Magyarországon, amely valós finanszírozási alternatívát kínál a hazai vállalatoknak.

A megtakarító, leendő befektetőket is meg kell győzni, mivel a hazai megtakarítók konzervatívak, a tőkepiac alacsony hányaddal finanszírozza a reálgazdaságot, ezen is változtatni kívánnak 2020-ig.

A stratégiai célok elérését 2016-ban nemcsak a piaci szereplők, a tőzsde tulajdonosai és a kormányzat támogatták, hanem a kedvező befektetési környezet is. A magyar gazdaság jó teljesítménye mellett a pénz- és tőkepiacokon meglévő likviditásbőség is hozzájárult a BUX index kimagasló eredményéhez. Sokéves stagnálás után két éve növekedésnek indultak az árfolyamok, a BUX 2016-ban 35,4 százalékot emelkedett, 2015 januárja óta pedig majdnem megduplázta értékét, 95 százalékkal nőtt. Tavaly megdőlt a 2007-es történelmi BUX csúcs is, decemberben a BUX index 32025,6 ponttal új rekordot ért el - hangsúlyozta a BÉT vezérigazgatója.

Az index nemcsak régiós, hanem globális összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, az európai tőzsdemutatók közül a magyar index volt a legjobb, és világszerte is kitűnően teljesített.

A nyilvános részvénytranzakciók közül az Alteo tavaly október 20-án zárta le a nyilvános részvénykibocsátást, az új részvényekkel 2016 november 7-től lehet kereskedni a BÉT-en, és a tranzakció közel 1,4 milliárd forintos friss tőkebevonást eredményezett - mondta Madlena Tamás, a tőzsde kereskedésért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettes.

A Duna House november 10-i tőzsdei megjelenésével egy Magyarországon jól ismert márkanevet viselő társaság került a börzére. A Duna House tőzsdei belépése 2,6 milliárd forintos tőkebevonást hozott.

Végh szerint trendforduló érzékelhető a vállalatok érdeklődésében, ugyan jelentős fordulat idén sem várható, de az úgynevezett "tőzsdei előszobát" el akarják az idén indítani, és új finanszírozási formát szeretnének teremteni a kkv-piacnak a BÉT lehetőségeivel.

Szavai szerint a BÉT vezetése folytatja a kormányzattal a közös munkát, tovább viszik a tőkepiac szabályozói finomhangolását, a piac építésébe az uniós forrásokat is szeretnék bevonni. Kiemelt terület marad az oktatás, folytatódik az ingyenes és népszerű BÉT Akadémia. Elmondta: a kormányzattal közösen tavaly egy törvénymódosítást is kidolgoztak, amely segítette a tőzsdefejlesztést, a tőkepiaci törvény finomhangolását is megvalósították, ennek egyik eredménye, hogy a tőzsdei kibocsátók kiemelt adózói státuszt kaphatnak.

A tőzsdére alkalmas nagy cégek száma korlátos, velük egyedileg tárgyalnak, folyamatosan elemzik velük a tőzsdére lépés lehetőségeit - mondta Madlena Tamás.

A kis- és középvállalatok közül a szükséges feltételek alapján mintegy 300 olyan céget találtak, amelyek alkalmasak a BÉT-re való bevezetésre, ezek jellemzően a feldolgozóiparból kerülnek ki, exportálnak, és magas növekedési potenciállal rendelkeznek.

A tervek szerint az idén elindulhat a BÉT új kkv piaca, ahol reményeik szerint számos új befektető mellett megjelenhet az év során felálló Nemzeti tőzsdefejlesztési alap is.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!