A gazdaság számára a tőzsde a vitamin - indította előadását Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki szerint van egy jól működő bankrendszer, vannak exportképes vállalatok, vannak ígéretes kkv-k, amelyeket a tőkepiac nagy arányban tudna segíteni.

A BÉT nemrég elfogadott új stratégiája 3 fő célt tartalmaz: ki kell építeni egy erős helyi ökoszisztémát, új szolgáltatásokat kell bevezetni, illetve a kkv-kat is segíteni kell a tőzsdei megjelenésben. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy bár a bevétel nagy része a nagyvállalatoktól jön, mégis úgy gondolják, hogy a hosszú távú üzleti érdek a kisebb cégek támogatása, hiszen ezek közül sok nagy potenciállal rendelkezik, akkorával, hogy akár ők lehetnek a jövő nagyvállalatai, blue chipjei.

Kapcsolódó

Van egy pezsgés a tőzsde körül, hiszen az utóbbi időszakban sok új kibocsátó jelent meg, de sok cég használta tőkebevonásra is a pesti parkettet - fogalmazott Végh. Amíg 2015-ben a részvénypiac átlagos napi forgalma 8,5 milliárd forint volt, addig idén ez már 11,2 milliárd forintra emelkedett. Változás az is, hogy immár hét - a korábbi néggyel szemben - olyan cég van, amelynek a napi átlagforgalma eléri a 100 millió forintot. A tőzsde GDP-arányos kapitalizációja ezzel párhuzamosan 14,7-ről 20,6 százalékra emelkedett, ami annak is köszönhető, ahogy amíg 2013 és 2015 között 31 milliárd forintnyi tőkeemelés történt a tőzsdén, addig 2016 és 2018 között 129 milliárd forint.

Mire készül az OTP és a Mol?

Az OTP mostani értéke 9 milliárd euró, azaz 10 milliárd dollár, ami 1995-ös tőzsdei lépéskor még csak 300 millió dollár volt - jelentette ki Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Csak oda megyünk, ahol nagyot tudunk nőni, ehhez ma is ragaszkodunk. Bulgáriában például a legnagyobb bank leszünk, ahogy Albániában is terjeszkedünk. Ezzel nincs vége, jelenleg is több projekten dolgozunk."

A befektetéseikkel kapcsolatban elmondta, hogy igyekeznek több terület felé nyitni, ezért is vásárolták meg többek közt a szállás.hu portált. "A digitalizáció beköszöntött, amire sok pénzt kell költeni. Mindenki azt hiszi, milyen költséghatékony, de azt elfelejtik, hogy ez mekkora költséggel jár a fejlesztés" - emelte ki Wolf. Persze előnye is van, így például a fogyasztási termékek 20 százalékát digitális csatornákon igénylik, egymillióan használják a mobilbankot, de a számlanyitás és a kkv-k kiszolgálása is egyre inkább így zajlik.

A Mol Nyrt. 2,5 milliárd dolláros EBITDA-nál tart, ezzel pedig sikerült olyan mérföldkövet elérni, ahol sokakban felmerül a kérdés: elérte-e a csúcsát a cég? - indította előadását Bacsa György, a Mol csoportszintű stratégia és üzletfejlesztés igazgatója, a Budapesti Értéktőzsde igazgatóságának tagja.

2015 végén pont az az időszak volt, amikor az ember már Budapest utcáin is találkoztak az e-autókkal, így többek közt emiatt is felmerült az a kérdés, hogy a cég 10-15 év múlva is sikeres lesz-e, ha lineárisan növekszik. Ide kapcsolódóan idézte a szaúdi olajminiszter 1973-as jóslatát: "A kőkorszaknak sem akkor lett vége, mert elfogyott a kő és az olajiparnak sem azért lesz vége, mert elfogy az olaj."

"A változás mindenkit elér, így a Mol előre akar gondolkodni, nem akar úgy járni, mint a Nokia vagy a Kodak. A cég a saját stabilitásában tud bízni akkor is, ha valamilyen újdonságba fognak bele. Ez a stabilitás adja meg a bátorságot, hogy eddig ki nem próbált piacokon is kipróbálja magát a Mol" - fogalmazott Bacsa. A jövőbeli tervekről elmondta: 4,5 milliárd dolláros beruházással a régió vezető petrolkémiai és vegyipari vállalatává tennék a Molt, a poliolberuházásukkal pedig a térség egyetlen integrált beszállítójává válnának. Szeretnék átalakítani a bevételi struktúrát is, így cél, hogy a nem üzemanyag típusú termékek arányát 30-ról 50 százalékra emeljék.

Jön az új nagycég

A konferencia ideje alatt jelentették be, hogy a Konzum Nyrt. és az Opus Global Nyrt. megkezdte a fúziójának előkészítését. Előtte azonban tőkeemeléseket hajtanak végre a két cégben, melynek végére Mészáros Lőrinc tulajdoni aránya nagyságrendileg a Konzumban 70 százalékos, míg az Opusban 80 százalék körül lesz - jelentette ki a konferencián Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatójával, az Opus Nyrt. igazgatótanácsának tagjával folytatott.

"Az elmúlt egy évben sokat dolgoztunk azon, hogy megvizsgáljuk azt, hogy jövőbeli tranzakcióknak illetve terveknek, milyen pénzügyi háttér, mutató felel meg a legjobban, illetve a nemzetközi piac milyen lehetőségeket lát a társaságokban ha külön vagy egy közös holdingban dolgoznak. Komoly regionális növekedési terveink vannak a stratégiai iparágakban. Elképzelhető például néhány direkt befektetés a régióban. Ehhez egy egymilliárd euró piaci kapitalizációjú társaságnak sokkal nagyobb lehetőségei vannak, hiszen több alternatív finanszírozási formát tud bevonni. Egyszerűen ekkora méret a nemzetközi sztenderd. A hosszú távú cél, hogy mi adjuk a magyar GDP pár százalékát" - hangsúlyozta Jászai.

A vezető elmondta azt is, hogy három stratégiai húzóágazatban szeretne leginkább erősödni a jövőbeli társaság: energetika és ipar, a pénzügyi szektor illetve az it- és a telekom szektor. Az it-ban komoly növekedési tervek vannak Jászai szerint, míg a telekom szektorral kapcsolatban elmondta, hogy több tárgyalást folytatnak. "Én csodálkoznék, ha az egyesült befektetési holdingnak ne lenne már telekomos érdekeltsége."

Jönnek a kicsik

A több piacra lépés érdekében a jövőben a standart-kategóriához nem lesz szükség IPO-ra, elég lesz a technikai bevezetés. "Sokan félnek ugyanakkor a transzparenciától, pedig akik meglépték már ezt, azok jellemzően pozitívumként gondoltak az átláthatóságra, hiszen ők is jobban látják, mely területekre kell nagyobb hangsúlyt helyezni, de a külső partnerek számára is előnyös ez" - hangsúlyozta Szalay Rita, a Budapesti Értéktőzsde Kibocsátói Igazgatóságának vezetője, aki szerint ez egy olyan folyamat, amit be kell rakni egy tőzsdei cégbe.

A befektető is szereti látni, hogy mi zajlik egy cégben, hogy nem "one man show"-ról van szó, nem a vasárnapi ebédnél zajlik az igazgatósági ülés - tette hozzá Lehoczki Gábor, az MFB Invest befektetési igazgatója.

Az Alteo komoly növekedési potenciállal rendelkezik, így úgy láttuk, hogy el kell érnünk egy akkora méretet, ami mellett könnyebb a részvényesi értéket magasra helyezni - mondta Kovács Domonkos, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. befektetési igazgatója arra a kérdésre, hogy miért lépésről-lépésre jelentek meg a Budapesti Értéktőzsdén.

Az IPO-t végül 4600 forintos árfolyamon vezették be , így Kovács szerint sikeres volt az a taktika, mely szerint apránként haladtak előre. Azóta már aprózták a részvényeiket, ám ez a lépést is sikeresnek ítélte Kovács, mivel sikerült növelniük a likviditást. Az átláthatóságra vonatkozóan Kovács elmondta, hogy amikor a Sinergy-t akarták felvásárolni, akkor a tőzsdei jelenlét nagy segítséget jelentett nekik az akvizíciós célok elérésében.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!