A koronavírus járvány nemzetközivé válása egy pillanat alatt hatalmas zuhanást okozott a nemzetközi tőzsdéken és a Budapesti Értéktőzsdén is. Amilyen hatalmas volt az összeomlás, olyan nagy és erőteljes volt a világ nagy jegybankjai részéről bevetett mentő intézkedések nagysága és a költségvetési élénkítő csomagok értéke (egyes vélemények szerint a magyar csomag eléggé elmarad a nemzetköziektől).

Erre a részvényárfolyamok hatalmas ugrással válaszoltak, a BUX index 29 000 pont alatti mélypontjáról (ahová 46 000 pontról zuhant) 38 500 pont fölé emelkedett. Átmenetileg, majd onnan lefordult, s az elmúlt két hónapot nagyjából 34 300 és 37 000 pont közötti sávozással töltötte, korábbi csúcsa alá mintegy 20 százalékkal beszorulva, s azt is az időközben nagyot zuhant forintban számolva.

Ehhez képest az S&P 500-as részvényindex a maga 35 százalékos zuhanását már ledolgozta és új történelmi csúcsokra menetelt az elmúlt napokban, a német DAX indexnek ez ugyan nem sikerült, de az csak 5 százalékkal van elmaradva korábbi csúcsától. Röviden a BUX index masszív alulteljesítővé vált a nemzetközi tőzsdékkel összehasonlítva.

Persze erre meg is van a fundamentális magyarázat, elég ha csak a második negyedéves profitadatokat nézzük. A DAX indexben szereplő cégek összesített profitja, rendkívüli és pénzügyi tételekkel, illetve adóval nem számolva a Handelsblatt számításai szerint az április-júniusi időszakban az egy évvel korábbihoz képest 45,6 százalékkal csökkent.

Budapesten nagyobb volt a gyomros

Ehhez képest a BUX index négy meghatározó cége, amelyek a legnagyobb súllyal szerepelnek a mutatóban, sokkal nagyobb gyomrost kaptak. A Magyar Telekom, a Mol, az OTP és a Richter összesített, rendkívüli tételek nélkül számított profitja a 2019-es második negyedévéhez képest 81,7 százalékkal zuhant. A koronavírus miatti lezárásokkal leginkább terhelt időszakban tehát a magyar tőzsdei profittömeg kétszer akkorát esett, mint a német.

Arra, hogy a BUX index átmenetileg alulteljesítővé vált a vezető tőzsdeindexekkel szemben, az elmúlt öt év folyamán már volt példa, azonban ennek ellenére 2015 januárjától a magyar index idén februárig ennek ellenére, meg tudta duplázni az értékét, és ezzel rávert nem csak a német DAX index, de az S&P teljesítményére is.

Ez a gyengélkedés más, mint a korábbi

A mostani gyenge teljesítmény azonban a technikai elemzés eszközeivel vizsgálva azonban más, mint amit az elmúlt öt évben megtapasztaltunk. Ha a két index egymáshoz viszonyított relatív teljesítmény mutatóját  (RS) nézzük, akkor ugyanis az látszik, hogy megtört a BUX index DAX indexszel szembeni felülteljesítő trendje és az alulteljesítő trendbe váltott.

Ez azt jelenti, hogy mostantól az esésekből a BUX index definíciószerűen jobban kiveszi majd a részét, s ha emelkedés lesz a piacokon, akkor abban kevésbé tud majd hosszabb távon részt venni. Erre utoljára 2010 és 2015 között volt példa, amikor a fülkeforradalmat követően bezuhant a magyar index. Az azt követő 5 évben a BUX nem tudott érdemben magasabb szintre kerülni, mint ahol 2010 áprilisában állt, úgy hogy eközben a DAX index 6200 pontról 12 000 pont fölé is emelkedett, az S&P 500-as mutató 1100 pontról 2100 fölé kapaszkodott.

A most lezárult szakasz egyébként az egyik legjobb volt a BÉT történetében, ha az elmúlt 23 évet tekintjük. Ezen az időtávon a DAX indexhez képest a BUX indexnek összesen 4 alulteljesítő és felülteljesítő trenddel jellemzett időszaka volt a relatív erő alapján. Ha a felülteljesítő trendre utaló technikai jelzést vesszük kezdőpontnak és a relatív erő mutató csúcsát nézzük, akkor messze ez volt a BUX történetében a leghosszabb felülteljesítő időszak.

Ebben a periódusban a BUX index forintban és euróban számolva is több, mint 100 százalékos hozamot biztosított a befektetőknek és sokkal jobb volt ezen az időtávon magyar részvényben ülni, mint például német papírokban. Ilyen hozamra egyébként utoljára a magyar európai uniós csatlakozást követően volt példa, igaz, akkor ezt alig 14 hónap alatt sikerült összehoznia a magyar tőzsdének.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!