Jól indult az év a tőzsdéken, és ezt a háztartások is kihasználták. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint január végén 594,3 milliárd forintnyi részvény volt a kisbefektetők értékpapírszámláin, ami történelmi rekord. A háztartások januárban 9 milliárd forintért vásároltak részvényeket, és több mint 21 milliárd forintot kerestek a tőzsdei papírokkal.
Főleg a nem pénzügyi vállalatok részvényein kaszáltak sokat a kisbefektetők. Összesen 10,5 milliárd forintnyi friss pénzt helyeztek el ilyen értékpapírokban, és 19 milliárd forintnyi árfolyamnyereséget értek el a hónapban. A hónap legnagyobb nyertese a Kartonpack volt, amelynek árfolyamát - vélhetően spekulációs célból - az ötszörösére tornázták fel. A másik nagy nyertes az akkoriban még Plotinus néven futó Akko Invest volt, melynek az árfolyama több mint a háromszorosára emelkedett azt követően, hogy ifjabb Ádámosi György beszállt a társaságba.
Ennyire nagyot nem lehetett nyerni, de több mint 20 százalékot lehetett keresni a 4iG, az AutoWallis, a Nordtelekom és az Appeninn részvényeivel is. A részvények többségének az árfolyama egyébként januárban felfelé mozdult el, a legnagyobb mínuszba az Est Media került, ennek köze lehetett a cégben tulajdonos Andy Vajna január 20-án bekövetkezett halálához is.
A bankpapírokban nem bíztak a kisbefektetők, az év első hónapjában nettó eladók maradtak, bár ezek árfolyama is emelkedett a hónapban. Januárt az OTP 11210 forinton kezdte, aki akkor beszállt, most már 12 ezer forint fölött szállhatna ki.
A háztartások értékpapír-állományán belül a részvények aránya egyébként marginális.
Túl nagy kockázatot azért a többség nem vállal
A kisbefektetők számláin januárban 10 370,7 milliárd forintnyi értékpapír volt, ennek a legnagyobb részét az állampapírok tették ki. A háztartások állampapír-állománya az első hónap végén már megközelítette az 5900 milliárd forintot miután több mint 125 milliárd forinttal több állampapírt vásároltak, mint amennyit eladtak. A rövid állampapírok állománya azonban csupán 11 milliárd forinttal nőtt, a kisbefektetők az év elején már valószínűleg kevesellték az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ajánlott kamatokat. A Napi.hu is írt arról, hogy az ÁKK képtelen megújítani a lejáró rövid lakossági állampapír-állományt.
Értékpapír | Állomány (Mrd. Ft) |
Állampapír | 5898,5 |
Jelzáloglevél | 1,1 |
Banki kötvény | 40 |
Vállalati kötvény | 15,3 |
Befektetési jegy | 3821,6 |
Részvény | 594,3 |
Összesen | 10370,7 |
Forrás: MNB |
A hosszú állampapírok - főleg az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) - viszont jól fogytak, a nettó értékesítés januárban 106,4 milliárd forint volt, az állomány pedig 2578 milliárd forintos új rekordra ugrott. Az ÁKK azóta stratégiát váltott, és február vége felé megemelte két rövid lakossági termék, az Egyéves Magyar Állampapír, és a Féléves Magyar Állampapír kamatát is. Erre azért lehetett szükség, mivel az idei értékesítési tervek nagyon ambiciózusak, az központ az év végéig a lejáró és visszaváltott mennyiségnél 800 milliárd forinttal szeretne többet eladni a lakossági állampapírokból.
A banki hitelpapírok továbbra sem kellenek a kisbefektetőknek. A bankok úsznak a likviditásban, épp ezért nem is keresik a lakosság kegyeit magas kamatokkal, az állammal sem akarnak ilyen téren versenyezni. Jelzáloglevélből csupán 1,1 milliárd, banki kötvényből pedig alig 40 milliárd forintnyi van a kisbefektetők birtokában, ennek a 86 százaléka egyébként devizás hitelpapír.
A vállalati kötvénypiac sem a háztartások terepe a Quaestor-botrány óta, alig 15 milliárd forintnyi van már csak az értékpapírszámláikon. A botrány négy évvel ezelőtti kipattanása előtt 83,5 milliárd forinton tetőzött a kisbefektetők vállalati kötvényállománya, ez az érték is messze elmarad azonban attól a mintegy 210 milliárd forinttól, amit akkor a lakosság Quaestor-kötvénybe fektetett, csak a fiktív papírok az MNB statisztikáiban nem jelentek meg.
A befektetési alapok korábban nagy kedvencnek számítottak a kisbefektetők körében, az utóbbi hónapokban azonban inkább már zsugorodik az állományuk. Január végén 3821,6 milliárd forint volt, ez csaknem kétéves mélypontnak felel meg. A hozamok szempontjából jól sikerült a hónap, a kisbefektetők mégis kivettek bő 30 milliárd forintot az alapokból.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!