A csalók egy most terjedő e-mailben vírusirtóként beállítva próbálják az ügyfelekkel letöltetni azt a szoftvert, amellyel, ha óvatlanok, hozzáférést biztosíthatnak bankszámlájukhoz – hívja fel a figyelmet az OTP Bank.

A félrevezető levélben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és több pénzintézet logója is szerepel, de ettől a levél még nem hiteles.

A csalók hamisan (!) azt állítják a levélben, hogy az MNB által javasolt „víruskezelő” program letöltését ajánlják. A pénzintézet Információi szerint a bűnözők most elsősorban az androidos eszközökkel rendelkező banki ügyfeleket próbálják így félrevezetni.

Ne adjon meg semmilyen személyes adatot

Ha letölti a csalók által ajánlott programot, beírja adatait, akkor lényegében átengedi a bűnözőknek a számlája feletti irányítást.

„A program nem vírusirtó program, nemhogy nem lesz biztonságban a pénze, de ha óvatlan, a bűnözők meg is szerezhetik megtakarításait” – teszik hozzá.

Rendszerfejlesztés és oktatás

Kérésre ne telepítsen semmilyen szoftvert eszközeire. A bankok mindent megtesznek a bankszámlák biztonsága érdekében, de ha maga az ügyfél adja meg belépési adatait a bűnözőknek egy alkalmazáson keresztül, akkor a biztonsági rendszerek sem jelentenek megoldást.

A jegybank eheti sajtótájékoztatóján is elhangzott: a rendszerek fejlesztése mellett a banki ügyfelek edukációját is folytatni kell, hiszen még mindig nagyon sokan nincsenek tisztában alapvető fontosságú biztonsági kockázatokkal sem.

Az alábbiakban összegyűjtöttünk tíz alapvető fontosságú szabályt, amelyet érdemes betartani ahhoz, hogy biztonságba tudjuk a pénzünket és személyes adatainkat.

  • Ne kattintson ismeretlen linkekre. A hivatkozást érdemes ellenőrizni, mielőtt megnyitunk valamit, hiszen a látható szöveg nem biztos, hogy megegyezik a hiperhivatkozással (a weboldallal, amelyre irányít minket a böngésző).
  • A banki adataink megadása előtt (akár netbanki belépés, akár kártyás fizetés) mindig ellenőrizzük a link szövegét. A név mellett fontos, hogy a hivatkozás https://-el kezdődjön, ne http://-vel. A link melletti lakatra is érdemes figyelni, arra rákattintva ellenőrizhetjük az oldal biztonságosságát. A netbankot úgy keressük fel, hogy mi magunk írjuk be a bank webcímét a böngészőbe, így egész biztosan nem kerülhetünk át egy lemásolt weboldalra.
  • Kártyánkra állítsunk vásárlási limitet, az internetes vásárlásokhoz pedig használjunk (egyszer használatos) virtuális bankkártyát. Erre például kiváló és ingyenes lehetőséget kínálnak a fintech-szolgáltatók, a témáról részletesen is írtunk korábbi cikkünkben.
  • A bankkártya-adatokat közvetlenül a webáruháznak ne adjuk meg, csak az erre szolgáló biztonságos fizetési oldalon írjuk be a kártyaszámot. Ha nincs ilyen lehetőség, inkább válasszuk az utánvétes fizetést.
  • Sem interneten, sem telefonon, sem személyesen ne adjon ki semmilyen fizetési vagy egyéb szenzitív adatot (például pin-kód), a bankja ilyet nem kér öntől.
  • Ne telepítsünk semmilyen nem hivatalos pénzügyi, banki alkalmazást.
  • Ha a bank nevében kapunk hívást, inkább csapjuk le a telefont, és hívjuk vissza a pénzintézetünk ügyfélszolgálatának hivatalos telefonszámát. Az átverő banki hívások humoros kezelésére is vannak már módszerek, amelyre egy példát itt nézhet meg.
  • Kártyaszámot, lejárati időt vagy az sms-ben kapott biztonsági kódot soha ne diktálja be telefonon, mert ezeket egyetlen pénzintézet sem kérheti öntől ilyen formában.
  • Kérjen push vagy sms-értesítést a tranzakciókról, hiszen így hamarabb értesülhet egy esetleges csalásról, és az intézkedés is sokkal gyorsabb lehet.
  • A futárszolgálatok nevében érkező e-mailek megnyitását mellőzze, amennyiben csomagot vár, inkább keresse fel közvetlenül a csomagküldő weboldalát a nyomonkövetéshez.

Nagyon fontos, hogy amennyiben csalókkal van dolga, ne engedjen a pszichológiai hadviselésnek, a bűnözők azért sürgetik áldozataikat, hogy minél több pénzt tudjanak megszerezni.