Áprilisban a lakosság pénzügyi helyzete érdekes fordulatot vett: miközben friss megtakarítások nem érkeztek a bankokba, az adósságok mennyisége tovább nőtt. A személyi hitelek és lakáskölcsönök piaca rekordokat döntött – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikai adataiból. A kamatok továbbra is csökkennek, bár ez a tendencia lassan változhat. A babaváró támogatáshoz kapcsolódó hitel kamata fixről változóra módosult.
A bankok áprilisban további hitelekkel ösztönözték a lakosságot, ami példátlan mennyiségű lakáshitel és rekordösszegű személyi kölcsön folyósításához vezetett. Ennek hátterében a kamatok csökkenése is állhatott, valamint az is, hogy a lakáspiaci vásárlók nem késlekedtek tovább, hanem azonnal megvásárolták a kiszemelt ingatlanokat. Úgy tűnik, hogy a csok plusz hitelprogram és a fiatal lakásvásárlók önerőkedvezménye is nagyban felnyomta a lakásvásárlási kedvet.
A lakáshitelkamatok átlagosan 6,6 százalékon álltak áprilisban, ez a legkedvezőbb kamatszint 2022 júniusa óta. Fontos azonban megjegyezni, hogy az alapkamat csak a hitelkamatokat vitte lejjebb, a hosszú kamatperiódusú hitelek referencia kamatainak (BIRS) csökkenésével egyelőre nem számolhatunk.
Májustól azonban már nem számíthatunk a kamatok további csökkenésére, így azok az ügyfelek, akik magas kamatozású hiteleiket szerették volna kiváltani alacsonyabb kamatozásúra, jobban jártak volna, ha áprilisban kötnek hitelkiváltó szerződést.
Mennek a lakáshitelek
A jegybank adatai szerint áprilisban a bankok összesen 121 milliárd forint lakáscélú hitelt hagytak jóvá, ez a legmagasabb összeg 2022 június óta. Ebből 98 milliárd forint jutott használt lakások vásárlására, ami történelmi jelentőségű.
Az új építésű lakásokra fordítható hitel összege még mindig alacsonyabb a korábbi rekordokhoz képest. Az élénkülésre tovább kell várni, a felpörgésre azonban okot adhat a júliusban induló energiahatékonysági otthontámogatás. Az új építésekhez kapcsolódó hitelek összege az év negyedik hónapján 7,2 milliárd forinton állt, ami a 2022-es csúcsidőszaki értékeknek a negyede.
A felújítási hitelek 4,4 milliárd forintot tettek ki, ami az előző hónapok adataihoz képest jelentős visszaesés.
Kell a személyi kölcsön is
A személyi hitelek terén is rekordot döntöttek, áprilisban 68,2 milliárd forintnyi szerződést kötöttek, ami többéves csúcs. Az átlagos hitelkamat 17,61 százalékra süllyedt, ez másfél éves mélypontot jelent, és fogyasztói oldalról mindenképp pozitív hír.
A szerződések száma is rendkívül magas volt, meghaladta a 26 ezret, erre utoljára a koronavírus előtti időszakban, 2019 októberében volt példa. Ekkor azonban a fogyasztásihitel-kamatok is mélyponton voltak, lényegesebben alacsonyabban, mint most.
A háztartások hitelállománya egyébként összességében 10 352,8 milliárd forintra emelkedett, és a folyószámlahitelek volumene is ismét hízott, mert egyre több számla kerül mínuszba. A háztartások folyószámlái az év negyedik hónapjának végén 252,4 milliárd forintnyi mínuszban voltak, ez 12 hónap alatt 5,3 százalékos tartozásemelkedést jelent.
Minden hitelfelvétel előtt mérlegelje a lehetőségek mellett a kockázatokat is. Fontos, hogy csak akkor vegyünk fel pénzkölcsönt, ha rendelkezünk a törlesztéséhez megfelelő jövedelemmel, erről ne feledjen tájékozódni még a szerződés aláírása előtt. És a legfontosabb, ne feledje, a leggyorsabban megkapható kölcsön nem feltétlen a legjobb. Ebben a cikkünkben elolvashatja, milyen fogyasztási hitelek vannak és azoknak milyen buktatói lehetnek.
Hova megy a pénz?
A bankbetétek állománya viszont csökkent, ami részben a forint erősödéséhez köthető devizabetétek leértékelődésének is tulajdonítható. 12 515,4 milliárd forintot tartott a bankokban a lakosság, friss megtakarítás nem érkezett a pénzintézetekhez, akinek volt félretett pénze, az vélhetően máshol fektette be.
Az állampapír kézenfekvő válasz lenne, ugyanakkor a legfrissebb tranzakciós adatok nem mutatnak kiugró keresletet itt sem. Sokkal inkább más adómentes befektetési formákat választ a lakosság, ahol 3-5 éves célra egyre többen, nyugdíjcélra sokkal kevesebben tesznek félre. Megugrott ugyanis a tbsz-ek száma, amellyel akár nulla is lehet a hozam utáni adókötelezettség. Emellett befektetési alapokba és részvényekbe teszi a pénzét a magyar lakosság, legalábbis erre következtethetünk a vonatkozó statisztikák alapján.