Továbbra is Pest vármegyében a legkevésbé megterheltek az ingatlanok a jelzáloghitelezéshez kapcsolódóan, ugyanakkor Veszprém és Szabolcs-Szatmár-Bereg is alacsonyabb számokat mutat, az ország többi részén magasabb a százalékos arány – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikájából.

Az átlagos LTV-érték 53 százalék körül szóródik országosan. Pest és Veszprém vármegyékben a többi vármegye adatához képest érdemben alacsonyabb, 50 százalékos szerződéses összeggel súlyozott átlagos LTV látható, míg például Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom vármegyékben magasabban, 57 százalék körül alakul az ingatlanfedezetek átlagos megterheltsége. Ez azt jelenti, hogy a vidéki területeken több hitelt vesz fel a lakosság egy-egy ingatlanra átlagosan.

Az LTV (Loan-to-Value) mutató a fedezetérték és az annak terhére felvett összes hitelösszeg arányát fejezi ki, a jelzáloghitel-fedezetek megterheltségének mérésére szolgál. A hitelkonstrukciót (a felvehető összeget és az egyéb tényezőket) befolyásolhatja az adósok tulajdonában lévő fedezet(ek) megterheltsége.

Itthon 2015 óta a jegybank által szabályozott hitelfedezeti mutató főszabály szerint az ingatlanfedezet forgalmi értékének 80 százalékában maximalizálja a felvehető kölcsön összegét. Fiatalok esetében ez akár 90 százalék is lehet idén januártól, így például egy 100 millió forintos ingatlan vásárlása esetén főszabály szerint legalább 20 millió forint önerővel kell rendelkeznünk, míg a fiataloknak csak 10 millióval.

Mindenképp jó dolog, hogy kevesebb önerővel is tudnak hitelt felvenni a jövő évtől a fiatalok. Nem biztos azonban, hogy a hitelt törleszteni is fogják tudni.

Kapcsolódó

A kevesebb önerő ugyanis magasabb kölcsönt is jelent, amit meghatározott időn belül vissza kell fizetni a kamatokkal és kapcsolódó egyéb költségekkel együtt.

2021 október és 2024 márciusa között a jelzáloghitel-kihelyezések megoszlásában a lakáscélú hitelek tették ki a legnagyobb részt, több mint 90 százalékot. Ennek túlnyomó része lakóingatlan-fedezetű, mintegy 8 százalék volt az egyéb fedezet. Az LTV-értékben is különbség mutatkozik a különböző hitelcélok szerinti bontásban: a lakáscél esetén 58 százalék a mutató átlagos értéke, míg az egyéb hitelcélnál mindössze 43 százalék. Az LTV-értékben jelentős növekedési tendencia látható a lakáscél esetén.

Használtra kérjük a kölcsönpénzt

Az ingatlanfinanszírozási adatokból az látszik, hogy a használt lakásból vesznek legtöbbet a magyarok. A kölcsönök több mint kétharmadát ezek adják, míg az újlakás-vásárlási vagy -építési célok a hitelkihelyezések körülbelül 24 százalékát teszik ki.

Érdekes módon, megterhelés tekintetében is a használt lakások vezetnek, átlagosan 56 százalékos hitelaránnyal, azonban már az új építésű ingatlanok esetén is több mint felét teszi ki az ingatlan értékéből a hitel. Az építkezésekhez kapcsolódó jelzáloghitelek fedezeti megterheltsége alacsonyabb, 42 százalékot mutat. Mindez arra utalhat, hogy a lakásvásárlók önereje érdemben alacsonyabb az építési hitelt felvevő adósok önerejéhez képest, vagy kisebb mértékben vonnak be egyéb finanszírozási forrásokat, mint például állami támogatásokat vagy fedezetlen hiteleket.

Számít a futamidő?

A hosszabb futamidő általában magasabb eladósodottságot is mutat. Nem véletlenül, hiszen egy nagyobb hitelösszeg visszafizetésére több időre van szüksége az ügyfélnek. Egy 5-10 éves futamidejű hitel esetén átlagosan 43 százalék a hitel aránya, míg a 30 év vagy azt meghaladó kölcsönök esetén az LTV átlagos értéke 61 százalék felett van.

Hitelkonstrukció szerint egyébként 2024-ben is a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) nélküli és nem támogatott hitelek vannak többségben, ezek teszik ki a lakáscélú hiteleknek közel a háromnegyedét (72 százalék).

A rangsor a következőképp folytatódik:

  • támogatott hitelek és csok: 22,5 százalék;
  • nem támogatott hitel és csok: 4,4 százalék;
  • támogatott hitel csok nélkül: 1,1 százalék.

Ők vesznek fel hitelt

A jegybank statisztikája szerint itthon legnagyobb arányban (39 százalék) a 31-40 éves korosztály kötött új hitelszerződést 2024 első negyedévében. Őket követi a sorban közel 24 százalékos aránnyal a negyvenes korosztály, majd a legfiatalabbak (18-30 évesek) jönnek 20,6 százalékos részaránnyal. Itt egyébként látszik egy elmozdulás: a 30 év alatti korosztályban egy növekedés látszik, ez a növekmény pedig a 40-es korosztályban mutatkozik visszaesésként.

Egyértelműen látszik az is, hogy az életkor előrehaladtával egyre csökken az eladósodottság mértéke, persze itt nagy szerepe van annak is, hogy ki-mikor veszi fel az első lakáskölcsönét, és milyen futamidőre, milyen előtörlesztési lehetőséggel és egyéb kondíciókkal köti meg a hitelszerződést.

A jegybank az aktuális trendek alapján úgy látja, nincs túlzott lakossági eladósodás. „A hitelezés az elmúlt években az MNB szabályozásának is köszönhetően egészséges szerkezetben, az ingatlanfedezetek növekvő megterheltsége és a magas megterheltségű ingatlanok finanszírozásának túlzott koncentrációja nélkül bővült” – teszik hozzá.