A hazai felnőtt lakosság többsége, 84 százaléka próbál tájékozódni és információt szerezni azzal kapcsolatban, hogy hogyan kerülheti el, hogy a telefonon vagy interneten, gyakran bankok nevében elkövetett visszaélések alanya legyen – mutatott rá a CIB Bank friss felmérése, amelyből az is kiderül, hogy az emberek a hatóságok után a bankokat tartják a legmegbízhatóbb információforrásnak.
A férfiak, a fiatalabbak és a képzettebbek számára különösen fontosak ilyen szempontból a bankok, kevesen tartják hitelesnek az ismerősöktől, illetve a médiából származó információkat.
„A felmérésben résztvevők többsége teljes mértékben (44 százalék) vagy inkább (40 százalék) egyetért azzal a kijelentéssel, hogy próbál felkészülni arra az esetre, ha telefonon vagy interneten keresztül megtalálják a kibercsalók, ezért rendkívül fontos, hogy a lehető legtöbb fórumon legyenek pontos, friss információk, méghozzá könnyen érthető formában” – mondta Bártfai Gábor, a pénzintézet információbiztonsági vezetője.
Így reagálunk
A kutatás adatai szerint a csalások érintettjeinek legjellemzőbb reakciója az ilyen jellegű csalásokra a fokozott félelem és az óvatosság. Az összes érintett 28 százaléka, a ténylegesen megkárosítottak 58 százaléka jobban fél az eset óta.
Az eredményesen megkárosítottak körében kiugró mértékben a félelem a legfontosabb következmény.
A valóban megkárosítottakra jellemző a szégyen és saját maguk hibáztatása: 37 százalékuk él meg szégyent, 23 százalékuk gondolja a saját hibájának, hogy be tudták csapni. Az érintettek negyede számolt be arról, hogy az eset után már tudja, hogy mire kell figyelnie, de hasonló azok aránya is, akik úgy gondolják, hogy a csalók eggyel mindig előttünk járnak, vagyis tartanak tőle, hogy adott esetben újra áldozattá válhatnak.
Normális reakció
Juhász Bettina pszichológus, a Mélylevegő Projekt társalapítója szerint ezek a reakciók teljesen természetesek, hiszen senki nem szeret szembesülni azzal, hogy hagyta magát becsapni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az érintettek azt is tudják: nincsenek egyedül, mások is kerülnek nap mint nap ilyen helyzetbe, ráadásul léteznek olyan egyszerű technikák, amelyekkel könnyebben feldolgozhatók a történtek.
Az első lépés annak az elfogadása, hogy senki sem hibátlan, és a kibertámadás nem személyes sértés. Fontos beszélni az érzésekről és tapasztalatokról megbízható barátokkal vagy szakemberekkel. „Az öngondoskodás és a kiberbiztonsági ismeretek fejlesztése segít megelőzni hasonló helyzeteket a jövőben” – tette hozzá.
Az internetes és telefonos csalásokkal kapcsolatos legjellemzőbb hozzáállások a következők:
- „próbálok tájékozódni, felkészülni”;
- az emberek maguk tudnak leginkább védekezni;
- azokkal történik csalás, akik nem elég körültekintőek;
- a csalók mindig előttünk járnak.
Percenként 50 ezer forint tűnik el a digitális térben
Bár megtört a 2022 eleje óta tartható meredek növekedés a banki átutalásos csalások számában és azok értékében, a bankkártyás visszaélések száma sajnos tovább növekedett még a tavalyi év negyedik negyedévében is.
A tavalyi utolsó negyedévben a pénzforgalmi szolgáltatóknál (a legfőbb szereplők a bankok) az átutalással kapcsolatos kibercsalások
- volumene 36 százalékkal (9 162 milliárdól 5 769 milliárd forintra),
- esetszáma pedig 34 százalékkal (5 762 db-ról 3 737 db-ra) esett vissza.
A két évvel ezelőtti bázishoz képest azonban még mindig jóval magasabb a kibervisszaélések száma a pénzügyi szektorban. A tavalyi évben 18 296 sikeres visszaélés valósult meg az elektronikus pénzforgalomban, a kísérletek számánál még ennél is ijesztőbb az adat: 60 509-szer próbálkoztak a csalók a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Az áldozatokat éves összesítésben 23,2 milliárd forinttal károsították meg 2023-ban, ez percenként 50 ezer forint ellopását jelenti.
A digitális csatornákon keresztül elkövetett átverések a koronavírus-járvány alatt robbantak be, amikor az ügyfelek zöme áttért az elektronikus banki megoldások használatára. 2020-ban azonban még csak kicsit több mint ezer volt a sikeres visszaélések száma az elektronikus pénzforgalomban, ehhez viszonyítva tavaly, 2023-ra 18-szoros volt a növekedés, értékben pedig nyolcszor annyit loptak a csalók.
A leggyakoribb csalástípusok jelenleg a következők:
- a csomagküldők nevében küldött adathalász sms-ek;
- banki szolgáltatók nevével visszaélve telefonálás;
- az állami hivatalokra és a postára való hivatkozás.
Mit tegyünk, ha áldozatok lettünk?
Ha csalás áldozata lett, a legfontosabb feladata, hogy
- bejelentést tegyen a banknál,
- feljelentést tegyen a rendőrségen.
A bank felkeresése bármikor történhet, nemcsak munkanapokon, hanem az év minden napján. Az OTP Bank tájékoztatása szerint náluk a legtöbb bejelentés hétfőtől péntekig érkezik, rendszeresen csörög a telefon a kifejezetten erre a célra létrehozott call centerbe.
Érdemes felhívni a bankot még abban az esetben is, ha nem volt sikeres a csalás, csak bepróbálkoztak nálunk a bűnözők.