„Jó időkben nem engedték erősödni a forintot" – Economx Exclusive Pogátsa Zoltánnal

2014-2020 között nem engedte a jegybank az árfolyam javulását, mivel ez a gazdasági növekedés gátja lett volna. Azt követően, hogy 2021-ben megváltozott ez a trend viszont nem volt megfelelő mértékű valuta tartaléka, hogy megvédje a hazai deviza árfolyamát – mondta Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának igazgatója az Economxnak.
Gulyas Ábel, 2024. november 8. Fotó: Economx - Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának igazgatója és Pogátsa Zoltán

A régióban rajtunk kívül sehol nem gyengült ilyen szignifikánsan a helyi deviza árfolyama – mondta Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának igazgatója az Economx Exclusive című műsorban Pogátsa Zoltánnak. Hozzátette: a környező devizához képest már 2008 előtt elkezdődött a forint leértékelődése.

Az OTP elemzője aláhúzta, hogy miközben a régiós valutákhoz képest valóban sokat gyengült hazai fizetőeszköz árfolyama, ehhez az itthoni árak változásai is igazodtak, tehát a pénznem nominális leértékelődése nem hozott szignifikáns reálérték csökkenést. 

A régiós országoknak ez az úgynevezett reálárfolyam pályája, ez elképesztően közel van egymáshoz

– hangsúlyozta Tardos Gábor. Szerinte valójában csak a nominális árfolyamokat lehet befolyásolni a monetáris politikával. Az uniós csatlakozásunk óta euróban konvergált az itteni régió a nyugati-európai gazdaságokhoz, azonban a jegybankok árfolyampolitikájától függött, hogy mennyivel emelkednek a nominális bérek. 

Az OTP szakértője kiemelte, hogy a politika mozgásterét jellemzően növeli a magasabb infláció mivel az a bevételek gyorsabb növekedését és a korábbi kiadások reálértékének a csökkenését eredményezheti, vagyis „egy magasabb inflációs környezet a kormányzatnak jellemzően jó".

Elméletileg elegendő tartalékunk volt

2022-es mélypont idején három havi importot fedezett a  Magyar Nemzeti Bank a tartaléka, az OTP Elemzési Központjának vezetője emlékeztetett rá, hogy a Bank of England sem bír ennél több devizatartalékkal.

A tartalék szabályoknak megfelelt a devizatartalék, de hogy ugye nyomásnál hirtelen kiderül az, hogy ez ahhoz meg nem elég, hogy valaki nagy mértékben beszálljon a devizapiacra

– következésképpen az energiaárak két évvel ezelőtti drasztikus emelkedése miatt nem tudta megvédeni az MNB a magyar gazdaságot, tette hozzá Tardos.

A beszélgetés során szóba került még

  • a saját deviza kérdése, ami az OTP elemzője szerint a „lényegében egy nagyon jó eszköz, ha tudjuk jól használni",
  • a leértékelés szerepe a gazdaságpolitikában,
  • a kiugró gazdaságok Közép-Kelet Európában,
  • a magyar gazdaságra jellemző „húzd meg ereszd meg" politika,
  • az ország kockázat komponensei,
  • az államadósság  és a hazai gazdaság termelékenysége,
  • a magyarországi foglalkoztatottság bővülése és a munkaerő elvándorlása.

További videók

Ajánlom figyelmedbe az alábbi cikket!

„Jó időkben nem engedték erősödni a forintot" – Economx Exclusive Pogátsa Zoltánnal

2014-2020 között nem engedte a jegybank az árfolyam javulását, mivel ez a gazdasági növekedés gátja lett volna. Azt követően, hogy 2021-ben megváltozott ez a trend viszont nem volt...

A NAPI Online nem vállal felelőséget a cikküldő "Megjegyzés" mezőjébe írt tartalomért és kijelenti, hogy a cikküldő kizárólag látogatóink kezdeményezésére küld leveleket. Tájékoztatásul közöljük, hogy a cikküldő minden elküldött levélben megjeleníti a küldést kezdeményező látogató IP címét.

Copyright 2001-2024 www.napi.hu Online Kft. Minden jog fenntartva.