Románia és Lengyelország az elmúlt évek gazdaságpolitikai győztese

A kelet-közép-európai régióban két ország írt gazdasági sikersztorit az elmúlt időszakban – többek között erről is beszélt Ernst Hillebrand, a budapesti Friedrich Ebert Stiftung (FES) irodavezetője Pogátsa Zoltánnak az Economx Exclusive című műsorban.

A kelet-európai gazdaságokkal és azok kilencvenes évekbeli fejlődésével is foglalkozó politológus előzetesen elmondta, hogy Európa számos pontján rendelkezik a FES irodákkal. A német szakértő felidézte, hogy korábban volt a Nemzetközi Politikai Elemző Osztály, a Közép- és Kelet-Európa Osztály, valamint a varsói, párizsi, londoni és római irodák vezetője is.

A hangsúlyosan a gazdasági modelleket tárgyaló, angol nyelvű beszélgetés elején Ernst Hillebrand kifejtette, hogy több évtizedes távlatban 

leginkább Lengyelország és Románia tudhat maga mögött sikertörténetet, már ami a gazdasági fejlődést illeti.

Pogátsa Zoltán kijelentette: a nagyobb tőke és a több munkahely kulcsszerepet játszottak a két ország kimagasló gazdasági eredményének elérésében.

Az Európát meghatározó gazdasági modellről is szó esett, vagyis, hogy mikor és hogyan dőlt el a jelenlegi berendezkedés jellege és működtetési formája. Ernst Hillebrand elmondta, hogy a kilencvenes években komoly löketet jelentett a gazdasági neoliberalizmus térnyerése és a politikai rendszerek demokratizálódása a keleti régióban. Berendezkedését tekintve sokféle ország volt, és ezek sajátos keveréket alkottak eleinte.

– állapította meg, majd hozzátette: évekig tartó, belső harcok zajlottak a neoliberális piac csodája kapcsán a különböző narratívák és megközelítések között. 

A szakértők kitértek a beszélgetés folyamán arra is, hogy a régióban 

a mindenkori politikusoknak és pártoknak az egyes problémákra vonatkozó, gyors megoldást kínáló ígéretei miféle következményekkel jártak.

A német politológus azon sarkos véleményének is hangot adott, miszerint a politikai döntéshozók még mostanában sem veszik elég komolyan a gazdasági fejlődés kérdését.

Az alábbi témák szintén terítékre kerültek az exkluzív beszélgetésben:

• mi a közös a magyar, a lengyel, a cseh, a szlovák és a román politikai elitek magatartásában;
• a rendszerváltoztatások idején miből állt az erős állami szerep és az erős vállalkozások elképzelése;
• milyen nehézségek adódtak a privatizációval a hazai gazdasági átmenetben;
• miért omlott össze a nyugati jóléti állam modellje;
• mi a hátulütője a multinacionális vállalatok tömeges behozatalának;
• miért problémás az összeszerelő üzemek létesítése a térségükben;
• miben felelősek a mindenkori kormányok gazdasági szempontból;
• mi az Európai Unió szerepe a gazdaság különféle területein, mi volt sikersztori; 
• mi a helyzet a komoly gondokkal küzdő távol-keleti államokkal Japántól Kínáig;
• és mi lehet a kontinens és Magyarország számára is mérvadó minta a jövőben.