A közepes fejlettség csapdája egy még ma is velünk élő gazdasági probléma. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója úgy fogalmazott, ez azt jelenti, hogy „már nem vagyunk szegények, de nem vagyunk elég gazdagok sem”.
Minden ország stratégiai célja, hogy gazdag és fejlett legyen. Ezen kérdéskör kapcsán arra keresik a választ az elemzők, hogy milyen problémák vezetnek oda, hogy egy-egy országnak nem sikerül a kitörés a közepes fejlettségből. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a sikertelen próbálkozások száma sokkal magasabb volt az elmúlt fél évszázadban, mint a sikeres országoké.
Ki lehet törni a csapdából?
A közepes fejlettség csapdájából az újraiparosítással lehet kitörni, Írország azonban például a geopolitikai adottságait kihasználva bekapcsolódott a globális pénzügyi rendszerbe. Orbán Balázs szerint emellett a következő tényezők elengedhetetlenek a folyamat zavartalan végbemeneteléhez:
- a termelékenység és a hozzáadott érték növelése,
- a folyamat elején egy-két évtizeden keresztül külföldi tőke beáramlására is szükség van, hogy a know-how-t eltanulják a külföldi szereplőktől, és kialakítsák a saját tőkére épülő innovációs működésüket.
A magyar gazdaság halad ezen az úton, azonban még sok teendő van. Orbán Balázs ehhez kapcsolódóan kiemelte: háromezerről tizenkétezerre nőtt az exportképes vállalatok száma, ami rendkívüli mértékű növekedés. Ezek között vannak kis- és középvállalatok is, akik elsősorban régiós területen gondolkodnak, a hazai nagyvállalatok jó része azonban világszerte terjeszkedik.
Van még hova fejlődni
A fejlődési szintben egyértelmű javulás látszik, a magyar gazdaság a világválság óta 40 százalékos növekedést tudott elérni, ezzel kilépve a közepes fejlettségből. Az azonban még nagyobb veszély, hogy visszaesünk, ahhoz pedig, hogy ez ne történhessen meg, még 100 százalékos emelkedésre van szükség.
Magyarország nem vár olyan multinacionális cégeket az országba, akik nem hajlandók bekapcsolódni a kutatás-fejlesztési programok vérkeringésébe
– húzta alá a miniszterelnök politikai igazgatója.
Pogátsa Zoltán közgazdász felvetésére Orbán Balázs beszélt a tanárbérekről és a magyar oktatás helyzetéről is, elmondta: szerinte nincs szükség önálló oktatási és egészségügyi minisztériumra, a tanárok bérét pedig rendezettnek véli.
Nem népszerű a KKE-régió
A rendszerváltás után az egész Kelet-Közép-Európa egy nemzetközi sztártérség volt, hiszen kivonultak az oroszok, demokrácia van, bevezették a piacgazdaságot, új gazdasági, társadalmi és politika modell alakult ki. Mindenki ide akart jönni befektetni, de ez az időszak már véget ért.
A Paksi Atomerőmű bővítéséről Orbán Balázs elmondta: azért az orosz technológiát választották a második erőműnél is, mert az elsőnél is jól bevált a módszer, nem érdemes változtatni. Pogátsa Zoltán közgazdász ugyanakkor emlékeztetett: más országok sokkal inkább diverzifikálják vagy inkább beszüntetik az erőművek működését.
Mit csinál a miniszterelnök politikai igazgatója?
Erre is választ adott Orbán Balázs a podcastban, elmondta: az alkotmányos gyakorlat kizárólag miniszterelnököt és minisztereket ismer. A kormányzás általános irányáért alapvetően önállóan a miniszterelnök felel, ebben az irányszabási munkában van segítségére Orbán Viktornak a politikai igazgató.
„Irányítási feladatom nincs, ehelyett gondolkodni kell, olvasni kell és elemzéseket készíteni, javaslatokat kidolgozni és nemzetközi kapcsolatrendszert működtetni” – mondta.