Életünk minden szegmensét átjárja a pénz, és ami vele jár. Nem kell milliárdos befektetőnek lennünk, hiszen amikor egy átutalást hajtunk végre, vagy a boltban vásárolunk, akkor is a globális pénzpiacok részei vagyunk. Ahhoz, hogy a mindennapjaink hátterében futó folyamatokat jobban megértsük ismernünk kell a pénzpiaci alapvetéseket. Ebben segít az economx.hu podcastje, a Big Picture.

A vendég ezúttal Pásztor Szabolcs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Magyar Bankszövetség tanácsadója, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője volt, akivel „az állam szerepéről beszélgetett a gazdaság működésében” a műsorvezető Magyar Márton.

Az, hogy az állam milyen módon szól bele egy gazdaság működésébe országonként és történelmileg is eltérő. A fejlett állam és komoly állami beavatkozás nagyjából 150-170 éve van velünk. És most 2023-ban is vannak olyan gazdaságok, ahol az állam meghatározó, döntő szerepet tölt be. Európai országok közül ilyen például Olaszország és Franciaország, de Magyarországot is ide lehet sorolni. Vannak ugyanakkor olyan országok, ahol szerényebb az állam szerepe a gazdaságban, például az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália.

Időutazás a török korba

A podcastban történelmi visszatekintésként elhangzik, hogy Magyarországon a török hódoltság idején külső hatalom, hatalmak szedték be az adót, így kialakult egy olyan mentalitás, hogy az adófizetési kötelezettséget meg kell próbálni elkerülni, vagy minimalizálni. Ugyanígy jártak más balkáni országok is, különösen Görögország, ahol kialakult egy olyan kép, hogy az állam az elsődleges ellenség, azt meg kell téveszteni, be kell csapni, lehető legkevesebb adót kell befizetni. Más jellegű mentalitás alakult ki például az Egyesült Államokban, ahol eltérően tekintenek az államra és az állami szerepvállalásra.

Nagyon fontos ebben a rendszerben például a skandináv modell, melyet nagyon sokan szeretik, elfogadják, ahol magas szinten jött létre a jóléti társadalom, tehát az egyén sok befizetett adója után komoly, magas színvonalú szolgáltatást kap.

Pásztor Szabolcs elmondta: A kontinentális Európában mindenhol egyértelmű várakozások vannak az állammal kapcsolatosan. Kelet-Közép-Európában és Magyarországon a szocializmus évtizedei alatt ezek a várakozások felerősödtek. Kornai János szavaival egy „koraszülött jóléti állam” jött létre Magyarországon is, illetve a szocialista blokkban. Úgy valósultak meg jóléti intézkedések, hogy arra nem volt anyagi fedezet, illetve nem voltak fenntarthatóak.

Célzott támogatásra várva

„Az egyén, a háztartás egyértelműen várja, hogy az állam valamilyen védőernyőt nyújtson akkor, ha gazdasági nehézségek vannak, ha az árak növekednek, ha válság közelít. Ilyen intézkedésekkel megérti az állam a néplelket, hiszen az állami védőernyő kiterjesztésével, az állami védőernyő biztosításánál megpróbál a családnál jövedelmet hagyni, vagy azt növelni.”

„Magyarországon az egyén kimondva, kimondatlanul számít arra, hogy nehéz időkben az állam segítsen, támogatásokat nyújtson, ha tud akkor adót csökkentsen, vagy adót térítsen vissza. Ez azért hosszú évszázadokon keresztül beépült a gazdasági gondolkodásba, mentalitásba.”

„Ezért van az, hogy Magyarországon a költségvetés kiadása a GDP arányában majdnem hajszál pontosan 50 százalék, és ezzel azon országok közé tartozunk, ahol az állam nagy szerepet vállal a gazdaságban. Nem véletlenül alakult így, mert van igény arra, hogy legyenek célzott állami támogatások, adóvisszatérítések. A közgazdaságtan azt használja, hogy útfüggőség alakult ki, a rövid távú horizonton belül mentalitásokat, struktúrákat megváltoztatni nem feltétlenül lehet” – fűzte hozzá Pásztor Szabolcs.